Hosszúpályi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hosszúpályi
Szeplőtelen Fogantatás templom
Szeplőtelen Fogantatás templom
Hosszúpályi címere
Hosszúpályi címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásDerecskei
Jogállás nagyközség
Polgármester Zara András (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 4274
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség5482 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség71,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület79,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 24′, k. h. 21° 45′Koordináták: é. sz. 47° 24′, k. h. 21° 45′
Hosszúpályi (Hajdú-Bihar vármegye)
Hosszúpályi
Hosszúpályi
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Hosszúpályi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúpályi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hosszúpályi nagyközség Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban .

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye délkeleti részén fekszik, Debrecentől 18 kilométerre.

A közvetlen szomszéd települések: észak felől Debrecen, kelet felől Monostorpályi, délkelet felől Pocsaj, dél felől Esztár, délnyugat felől Konyár, nyugat felől Hajdúbagos, északnyugat felől pedig Hajdúbagos.

Megközelítése[szerkesztés]

A szomszédos települések közül észak-déli irányból, Debrecen és Pocsaj felől a 4808-as, kelet-nyugati irányból, Létavértes, illetve Sáránd felől pedig a 4809-es úton. Messzelátó-Sóstó nevű, külterületi településrészén a 4811-es út halad át, illetve egy rövid szakaszon érinti a határszélét a 4814-es út is.

Az ország távolabbi részei felől a 47-es úton érhető el a legegyszerűbben, sárándi letéréssel.

A hazai vasútvonalak közül a települést korábban két vasútvonal is érintette: központját a MÁV 107-es számú Debrecen–Sáránd–Létavértes-vasútvonala, Messzelátó-Sóstó településrészét pedig a 106-os számú Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonal. Előbbin azonban 2009. december 12-én megszűnt a forgalom.

Hosszúpályi megállóhely egyébként a település központi részének északi részén helyezkedett el, kevéssel a 4808-as út vasúti keresztezésétől keletre, a sóstói településrészt kiszolgáló Konyári Sóstófürdő megállóhely pedig az említett községrész déli részén, a 4811-es út közelében.

Története[szerkesztés]

A község írott forrásban először 1219-ben jelenik meg. A Váradi regestrum említi, mint az Ákos nemzetségbeli Erdő úr birtokát. A 13. század végén a község területe az Ő leszármazottai és azok osztályos társai: Salamon és Dénes kezében oszlott meg.

Egy 1415-ben íródott oklevél alapján Hosszúpályi, az Álmosdi Chyre család birtokába került. 1552-ben a Perusich és az Erdőhegyi családok voltak a földbirtokosok a környéken. A település ekkor 43 jobbágytelekkel rendelkezett.

1621-ben már Ödönfy Zsigmondot említik tulajdonosként a források. A református gyülekezet léte ezen időponttól igazolható a településen.

A török pusztítás következtében majdnem teljesen elnéptelenedett, mindössze 6 család maradt. Ismételt benépesülése csak a 18. században indult meg. 1732-ben gr. Dietrichstein, Dráveczky, Horváth, Simonyi, Miskolczy és Csomaközi voltak a község területének birtokosai.

A római katolikus egyház 1734-ben szerveződött újjá, az egyházi anyakönyvezések 1744-től állnak rendelkezésre.

A görögkatolikus egyházközösség 1768-ban alakult. A 18. század végén a gr. Sternberg, a gr. Zichy, Tihanyi, Bernáth, Kalotay, Szártory és Farkas családok osztozkodtak földjein.

Vályi András művében[szerkesztés]

Vályi András „Magyar Országnak Leírása” (1796) című könyvében az alábbiakat írja a településről:

„PÁLYI. Hegyköz Pályi, Hoszszú Pályi, Monostor Pályi. Három magyar falu Bihar Vármegyében. Hegyköz Pályinak földes Ura Szilágyi, és több Urak, fekszik Csatárhoz közel, mellynek filiája, Hoszszú Pályinak földes Urai Dietrichsteinnak maradékjai; Monostor Pályinak pedig Oedenfi maradékjai; ez fekszik Hoszszú-Pályinak szomszédságában, mellynek filiája, lakosai katolikusok, többen reformátusok. Határbéli földgyeik jó termékenységűek, vagyonnyaik jelesek, és külömbfélék, eladásra alkalmatos módgyok van, első osztálybéliek.”

Fényes Elek forrásmunkájában[szerkesztés]

Fényes Elek a „Magyarország Geographiai Szótára” (1851) című művében az alábbiakat írja a faluról:

„Hosszu-Pályi, magyar falu, Bihar vmegyében, Debreczenhez 2 mfdnyire, homokos, erdős rónaságon; posta helyben. Lakja 1560 református, 380 római katolikus, 280 görögkatolikus, 12 zsidó. Egy nagy tornyos református, és két kisebb romai és görög anyatemplom. Határa Fejértó pusztával együtt 19,000 hold, mellyből szántó 10,000 h. (800 urb. és 9200 majors), legelő 2000 h., kaszálló 5000 hold, (4600 h. majorság, 400 h. urbér), erdő 2000 hold. A föld minősége fekete és sárga homok; leginkább terem rozsot, kukoriczát, zabot, igen sok burgonyát és dinnyét; de tisztabuzája is szép, kevesebb mennyiségben. Szarvasmarhája és sertése jeles. Erdejének jó része gyönyörü szálas fákból áll. Folyója nincs, hanem Fehértó pusztán van egy nagy Széktó, mellynek vize köszvény ellen hatalmas gyógyszer; s azért itt fördőházak levén, messze vidékről meglátogattatnak, csakhogy Konyáritó neve alatt ismeretesek, de mint láthatjuk, hibásan. Erdejében is van egy földvár, melly még most is roppant erősségnek látszik. A Monostor-Pályi határszélben pedig egy kolostor kődarabjai maiglan láthatók. Birtokosok: legnagyobb részben gr. Zichy Ferencz; aztán a Tihanyi család, Bónis Ferencz örökösei, Bernáth Lajos, Szártóry Nathanael örök., Horváth Pál, Farkas Károly.”

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Időszak Név Jelölő szervezet Forrás
1990–1994 Kardos Zoltán független [3]
1994–1998 [4]
1998–2002 [5]
2002–2006 Berényi András Fidesz [6]
2006–2010 [7]
2010–2014 Fidesz-KDNP [8]
2014–2019 [9]
2019-től Zara András Fidesz-KDNP [1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
5763
5741
5662
5414
5514
5482
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 83%-a magyar, 17%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,7%-a magyarnak, 17,2% cigánynak, 0,2% németnek, 0,6% románnak mondta magát (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 12,6%, református 43,4%, görögkatolikus 2,8%, felekezeten kívüli 22,3% (16,9% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 7,5% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% örménynek, bolgárnak, ukránnak, szlováknak és szlovénnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28% volt református, 7,9% római katolikus, 2,5% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 28,3% felekezeten kívüli (31,4% nem válaszolt).[12]

Híres emberek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Hosszúpályi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 18. (Hozzáférés: 2019. október 18.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. H települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Hosszúpályi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  5. Hosszúpályi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  6. Hosszúpályi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  7. Hosszúpályi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  8. Hosszúpályi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  9. Hosszúpályi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Hosszúpályi Helységnévtár
  12. Hosszúpályi Helységnévtár

Források[szerkesztés]

  • Papp László 1949: Az ú és ű hangok a hosszúpályi népnyelvben. In: Bárczi Géza (szerk.): Magyar Népnyelv VI. Debrecen, 51–110.

További információk[szerkesztés]