Nyírmártonfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyírmártonfalva
Reviczky-kastély
Reviczky-kastély
Nyírmártonfalva címere
Nyírmártonfalva címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásNyíradonyi
Jogállás község
Polgármester Filemon Mihály (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 4263
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség2034 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség35,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület57,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírmártonfalva (Magyarország)
Nyírmártonfalva
Nyírmártonfalva
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 05″, k. h. 21° 53′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 05″, k. h. 21° 53′ 34″
Nyírmártonfalva (Hajdú-Bihar megye)
Nyírmártonfalva
Nyírmártonfalva
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Nyírmártonfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírmártonfalva témájú médiaállományokat.
Nyírmártonfalva település címereLégifotó Nyírmártonfalva
Légifotó Nyírmártonfalva

Nyírmártonfalva község Hajdú-Bihar megyében, a Nyíradonyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől északkeletre, Hajdúsámson, Nyíracsád, Nyírábrány és Vámospércs között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Mártonfalva neve a 15. század közepe táján bukkan fel először, mégpedig a Kállay család egyik oklevelében. 1461-ben már a Parlaghy család volt a település földesura. A 18. század második felében, illetve a 19. század első felében a báró Vécsey, Kálmánczhelyi, Morvay, Nagy, Pozsgay, Jánky, Krucsay, Újfalussy családoknak volt itt birtoka. A 20. század elején báró Vécsey József, Újfalussy Endre, Reviczky József, Darvas Béla, Madarász Sándor, Debrecen városa és Szabó János örökösei birtokolták a települést. Gúth, Bagos és Mártonfalva pusztái is a településhez tartoztak. Bagos és Gúth egykor község volt, de a török időkben elpusztultak, templomaik rommaradványai még a 20. század elején is láthatók voltak.

Nyírmártonfalva a Dél-Nyírségben, Hajdú-Bihar megye észak-keleti részén, a kies, homokbuckás-erdős Ligetalján fekszik, Debrecentől 27 km-re. A megyeszékhelyről a 48-as főútvonalról Vámospércsen leágazó, 7 km hosszú bekötőúton közelíthető meg.

Ma a település lélekszáma 2033 fő, nagysága 57,48 km2.  A közigazgatási terület földminősége 7,6 átlag aranykorona értékű, homoktalaj. Főbb mezőgazdasági termékek: gabonafélék, zöldségfélék, és a gazdasági haszonfa különböző fajtái.

A mai község határához is tartozó Guti erdő erdőbirtok volt, melyben előbb egy (Gut), majd birtokosztályok következtében két falu (Kisgut, Nagygut) települt meg.  A település jelenlegi helyén parlagi örökösök építették az első tanyákat. Református vallásúak voltak, a földeken dolgozó cselédek, csőszök jórészt katolikusok.  A XIX. század elejétől egyre nagyobb számban telepedtek le a katolikusok. Az 1830-as években a falu lélekszáma 150-200 fő között lehetett, fejlődése folyamatosnak tekinthető.

Turisztikai és természetvédelmi szempontból is jelentős a település közigazgatási területéhez tartozó, a községet északról határoló Gúti erdő, melyet Bocskai István erdélyi fejedelem telepített a homokot jól tűrő tölgyekből. Itt halad át az Alföldi Kék Túra nyomvonala. Az erdő büszkesége a kétszáz éves „Hubertus tölgy” nevezetű kocsányos tölgy is, mely 1939 óta védett. A különleges rendeltetésű vadászterület először 1991-ben, majd 2002-ben elejtett dámbika világrekordjáról lett nevezetes.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Antal Gábor (független)[3]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Kövér Mihály Csaba (MSZP)[4]
  • 2014–2019: Kövér Mihály Csaba (MSZP)[5]
  • 2019-től: Filemon Mihály (Fidesz-KDNP)[1]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,[6] de kisebb roma közösség is él itt, kb. 50 fő.

Nyírmártonfalva
Vadászház - Gúth

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Gúth[szerkesztés]

Gúth az 1332-es pápai tizedlajstromban már ma ismert alakjában volt olvasható, később pedig két külön községként, Kis-Gúth és Nagy-Gúth néven volt szerepelt. 1482-ben Alsó-Gút neve is említve van. 1430-ban a Kállayak és az olnodi Czudar család, 10 évvel később pedig a Rozgonyi család tagjai veszik zálogba a Czudarok birtokát. 1447-ben a gúthi Országh család birtoka volt. 1482-ben az Atyay család, két évvel később pedig az eszlári és pinczi Jonhos család volt itt birtokos.

A 20. század elején az egész Gúth puszta Debrecen városáé volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma - 1867-ben épült
  • Görögkatolikus temploma - 1957-1960 között épült[7][8]
  • Itt volt a Zsuzsi-vonat végállomása
  • Első világháborús emlékszobor
  • Gúthi vadászház
  • Reveczky kastély
  • Melánia kastély
  • Vay kúria
  • Balkányi kúria
  • Falumúzeum, Kossuth utca 33. sz
  • Szent Margit római katolikus templom - 2017-ben épült.

Kulturális élet[szerkesztés]

  • Kökényes Néptánccsoport: 2013 márciusában alakult Nyírmártonfalván, pár lelkes fiatal részvételével. Nevüket a település határában lévő, Kökényes nevezetű jellegzetes területről vették. A tánccsoport nemcsak a hagyomány és a néptánc képviselője, hanem a közösségi élet egyik fő középpontja a településen, részt vesznek a Falumúzeum által szervezett rendezvényeken, szüreti báli szekerezéseken, falunapon, idősek napján, és egyéb kulturális rendezvényeken is. Művészeti vezetőjük Nagy Béla, aki a fülöpi Búzavirág oktatója is, valamint aktív táncosa a Debreceni Retrózsa csoportnak.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nyírmártonfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Nyírmártonfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  4. Nyírmártonfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  5. Nyírmártonfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  6. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  7. Hajdúdorogi Egyházmegye - magyarországi görögkatolikus egyház. www.gorogkatolikus.hu. (Hozzáférés: 2016. június 25.)
  8. Nyírmártonfalva turizmus - Görögkatolikus Egyházközség. telepules.com. (Hozzáférés: 2016. június 25.)

Források[szerkesztés]

  • Borovszky Samu: Szabolcs vármegye

További információk[szerkesztés]