Zsuzsi Erdei Vasút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zsuzsi Erdei Vasút
Mk48 típusú mozdony
Mk48 típusú mozdony
Általános adatok
Ország  Magyarország
Megye Hajdú-Bihar megye
Település(ek) Debrecen
Vasútvonalak1 db
Vonalszám 333
Hasznosítása személyszállítás (turizmus)
Hossz16 km
Történelmi adatok
Átadás 1882

Személyszállítás elindulása 1923
Műszaki adatok
Nyomtávolság 760 mm
Minimum ívsugár~75 m
Hidak száma1 db
Alagutak száma0 db
Járművek
VontatójárművekMk48: 3 BNE50 : 1 db
SzemélykocsikBax: 12 db
Útvonaldiagram
BSicon KBHFa.svg 0 Debrecen, fatelep
BSicon KBHFxe.svg 1 Debrecen, Hétvezér utca
BSicon HST.svg Fancsika
BSicon HST.svg Csereerdő
BSicon HST.svg Erdészlak
BSicon HST.svg Martinka
BSicon HST.svg Sámsoni út
BSicon HST.svg Haláperdő
BSicon HST.svg Hármashegyi-tó
BSicon KBHFxe.svg 16 Hármashegyalja
BSicon exBHF.svg Nyírmártonfalva
BSicon exHST.svg Acsádi út
BSicon exHST.svg Turistaház
BSicon exHST.svg 36 Várhegy
BSicon exBHF.svg Nyírlugos
BSicon exKBHFe.svg 49 Nyírbéltek

A Zsuzsi Erdei Vasút Magyarország legrégebbi, ma is üzemelő kisvasútja. A Debrecenből induló vasút 16 km-en keresztül halad az erdős, pusztás tájakon.

Kisvasúti napja: április negyedik szombatja.

Üzemeltető: DKV

Történet[szerkesztés]

A Zsuzsi Erdei Vasút Magyarország legrégebbi keskeny nyomtávolságú vasútja. A Debrecenhez tartozó Gúth erdeiben kitermelt fa szállítására épült. Az építésre kiírt pályázatot a Debrecen-Guthi Vasúti Vállalat nyerte meg. A helybéliek véleménye megoszlott a vasút építéséről. Sokan ellenezték a zajossága miatt. Végül is 1882. július 16-án megindult a közlekedés az első 20 km-es szakaszon Debrecen és Nyírmártonfalva között. A megépült szakasz 950 mm nyomtávolságú volt, és a vonal teljes szakaszában Debrecen felé lejtett. A müncheni Krauss & Co. gyárból származó Zsuzsi gőzös 20 km/h sebességgel vontatta a fával rakott kocsikat.

A személyforgalom 1923-ban indult meg a vonalon, amivel a várost övező tanyavilágot is bekapcsolták a közforgalomba. Ehhez némi fejlesztésre volt szükség a vasúti rendszeren: a járműpark egy részét lecserélték korszerűbbre és megépült a Debrecen-Fatelep állomás épülete.

1925-ben meghosszabbították a vonalat az Acsádi útig, és beszereztek két motorkocsit is. Ezek sebessége 35 km/óra volt, így felgyorsult a személyszállítás. 1931-ben a turistaházig, majd 1937-ben a Várhegyig hosszabbították a vonalat, ami ekkor 36 km hosszúságú volt. 1939-ben megváltoztatták a vasútüzem nevét Debreceni Városi Gazdasági Vasútra, hogy a gazdasági vasutak támogatásából részesedhessen.

A második világháborúban erősen megrongálódott. Az 1946-os gyors helyreállítást követően már Nyírlugosig tartott a pálya. Feljegyzések szerint a háború után a 20 km-es menetdíj 6 db tojás volt.

Ez a vasútüzem se kerülhette el az államosítást, amire 1949-ben került sor. A MÁV kezelésébe került vasútüzemen 1950-ben végeztek nagyobb fejlesztést. Ekkor érte el a sínpár Nyírbélteket, amivel 49 km-re nőtt a vasúti pálya hossza. Beszereztek 3 db gőzmozdonyt is, majd 1955-ben megérkezett az első dízelmozdony.

A Magyarországon egyedüli 950 mm nyomtávolság sok gondot okozott az idők alatt az üzemeltetőknek. A mozdonyokhoz, kocsikhoz nehezebb volt alkatrészt beszerezni, az új járműveket mindig át kellett alakítani. Ezeket megelégelve a MÁV 1961-ben átépítette 760 mm-esre az egész vasutat. Ekkor selejtezték le a régi kocsikat és mozdonyokat: ennek esett áldozatul a Zsuzsi is. Ezt követően Mk48-as mozdonyok végezték a munkát.

Ez a kisvasút is sok társához hasonlóan 1977-ben az úgynevezett közlekedési koncepció áldozata lett. A pálya nagy részét felszedték, csak a nagy társadalmi nyomás miatt hagytak meg egy 16 km-es szakaszt. Ezt 1978-ban a Debreceni Közlekedési Vállalat vette át, és üzemeltette úttörővasútként.

A rendszerváltáskor ismét átkeresztelték a kisvonatot, Debreceni Erdei Kisvasútra. 1995-ben ismét megpróbálták megszüntetni a vasutat, de az aláírásgyűjtés és a környékbeliek tiltakozása megint megmentette a pusztulástól.

2006 decemberében a vasút megkapta használatra a Közlekedési Múzeum 394.023 számú gőzmozdonyát Nyíregyháza helyett.

2011 szeptemberében vágányzár lépett életbe, hogy a pályát felújítsák. Ezen felújításon 3 új megállóhellyel lett gazdagabb a pálya: Debrecen-Hétvezér utca; Balla-tanya, Kondoros és Hármashegyi-tó. A felújítás során a vasútüzem gazdagabb lett 2 új kocsival, melyek közül az egyik nyári nyitott kocsi, a másik pedig fedett kocsi. Mindkettő tud mozgáskorlátozottakat szállítani. Mivel a Debrecen-Fatelep állomáson áruház fog majd épülni, ezért az állomás környéki vágányokat is át kellett építeni. A tervezett végállomás a fűtőháztól nem messze lesz. Addig, ameddig az új állomás meg nem épül, a Debrecen-Hétvezér utca lesz az ideiglenes végállomás.

Állomások, megállóhelyek[szerkesztés]

A menetidő percben van megadva. Az általános menetidő 50 perc.

Az alábbi táblázatban *-al megjelölt helyeken csak az utas kérésére, és/vagy felszálló esetén áll meg.

Debrecen, Hétvezér utca ↔ Hármashegyalja (333)
menetidő megálló neve menetidő Átszállási lehetőség
0 Debrecen-Fatelep állomás (Ruyter utca) 50 KRESZ busz.svg 25, 25Y, 37, 41, 41Y, 45, 125, 125Y (Falóger, illetve Kolónia utca megállóhely)
5
Hétvezér utca
45
KRESZ busz.svg 11, 25, 25Y, 37, 41, 41Y, 45, 125, 125Y
(Komáromi Csipkés György tér vagy Hétvezér utca megálló)
15
Balla tanya*
35
KRESZ busz.svg 37
22
Fancsika*
32
KRESZ busz.svg 37
29
Csereerdő*
27
KRESZ busz.svg 37
32
Erdészlak*
22
35
Martinka*
18
40
Sámsoni út*
14
45
Haláp erdő*
8
47
Hármashegyi-tó*
5
50
Hármashegyalja
0

Jövője[szerkesztés]

Több terv született a vasút fejlesztésére. Az egyik szerint meghosszabbítanák a pályát 5 km-rel, így a végállomás Nyírmártonfalván lenne.

Utasszállító járművek[szerkesztés]

Típus Mk48 mozdony Bax kocsi
Pályaszámok MK48 2002; Mk48 2006; Mk48 2009

BNE50

50, 351, 353, 352, 354, 355, 356,357 358, 359, 490, 491
Ebből üzemképes MK48 2002; Mk48 2006; Mk48 2009

BNE50

50, 351, 352, 354, 355, 356, 358, 359, 490

Nevezetességek a vasút környékén[szerkesztés]

  • Hármashegyalja: hármashegyaljai tanösvény
  • Csereerdő: az ördögárok, ami a római kori erődrendszer egyik eleme volt
  • Erdészlak: az itt található panorámaút vezet el a középkori fancsikai templomromhoz, és az erdőspusztai (bánki) tájházhoz.

Megközelítés[szerkesztés]

Tömegközlekedéssel[szerkesztés]

A KRESZ busz.svg 11, 25, 25Y, 37, 41, 41Y, 45, 125, 125Y járatokkal a Komáromi Csipkés György tér vagy a Hétvezér utca nevű megállóig kell utazni, majd egy kevés sétával elérhető a vasút, ami a Faraktár utca északi oldalán található. A 37-es buszról még a Fancsika nevű megállónál is át lehet szállni.

A KRESZ busz.svg 25, 25Y, 37, 41, 41Y, 45, 125, 125Y járatokkal akár a Kolónia utca, illetve a Falóger megállóból meglehet közelíteni a kisvasutat, a Mák utca-Ruyter utca kereszteződésig elmenni, majd ott balra fordulni. Onnan csak pár száz méter a bejárat a Debrecen-Fatelep állomás-hoz.

Egyéni közlekedéssel[szerkesztés]

A legfeltűnőbb pont a Budai Nagy Antal utcai kereszteződés[halott link], ugyanis itt áthalad az úton a kisvasút, a megállóhely peronja közvetlenül az út mellett van. Parkolási lehetőség csak a környező kisebb utcákban van.

Versike[szerkesztés]

Megy a Zsuzsi vonat, csattognak a kerekek,

Vígan integetnek az elsős gyerekek,

Lalalala, lalalala, lalalala, hu!

Menetrend[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]