Zsuzsi Erdei Vasút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsuzsi Erdei Vasút
Mk48 típusú mozdony
Mk48 típusú mozdony
Általános adatok
Ország  Magyarország
Megye Hajdú-Bihar megye
Település(ek) Debrecen
Vasútvonalak 1 db
Vonalszám(ok) 333
Hasznosítása személyszállítás (turizmus)
Jelenlegi hossz 16 km
Történelmi adatok
Átadás 1882

Személyszállítás elindulása 1923
Műszaki adatok
Nyomtávolság 760 mm
Legkisebb ívsugár ~75 m
Hidak száma 1
Alagutak száma 0
Járművek
Vontatójárművek 3 db Mk48
Személykocsik 12 db Bax
Útvonaldiagram
BSicon KBHFa.svg 0 Debrecen, fatelep
BSicon HST.svg Fancsika
BSicon HST.svg Csereerdő
BSicon HST.svg Erdészlak
BSicon HST.svg Martinka
BSicon HST.svg Sámsoni út
BSicon HST.svg Haláperdő
BSicon KBHFxe.svg 16 Hármashegyalja
BSicon exBHF.svg Nyírmártonfalva
BSicon exHST.svg Acsádi út
BSicon exHST.svg Turistaház
BSicon exHST.svg 36 Várhegy
BSicon exBHF.svg Nyírlugos
BSicon exKBHFe.svg 49 Nyírbéltek

A Zsuzsi Erdei Vasút Magyarország legrégebbi, ma is üzemelő kisvasútja. A Debrecenből induló vasút 16 km-en keresztül halad az erdős, pusztás tájakon.

Kisvasúti napja: április negyedik szombatja.

Üzemeltető: DKV

Történet[szerkesztés]

Zsuzsi Erdei Vasút

A Zsuzsi Erdei Vasút Magyarország legrégebbi keskeny nyomtávolságú vasútja. A Debrecenhez tartozó Gúth erdeiben kitermelt fa szállítására épült. Az építésre kiírt pályázatot a Debrecen-Guthi Vasúti Vállalat nyerte meg. A helybéliek véleménye megoszlott a vasút építéséről. Sokan ellenezték a zajossága miatt. Végül is 1882. július 16-án megindult a közlekedés az első 20 km szakaszon Debrecen és Nyírmártonfalva között. A megépült szakasz 950 mm nyomtávolságú volt, és a vonal teljes szakaszában Debrecen felé lejtett. A müncheni Krauss & Co. gyárból származó Zsuzsi gőzös 20 km/h sebességgel vontatta a fával rakott kocsikat.

A személyforgalom 1923-ban indult meg a vonalon. Ezzel a várost övező tanyavilágot is bekapcsolták a közforgalomba. Ehhez némi fejlesztésre volt szükség a vasúti rendszeren. A járműpark egy részét lecserélték korszerűbbre, megépült a Debrecen-Fatelep állomás épülete.

1925-ben meghosszabbították a vonalat az Acsádi útig, és beszereztek két motorkocsit is. Ezek sebessége 35 km/óra volt, így felgyorsult a személyszállítás. 1931-ben a turistaházig, majd 1937-ben a Várhegyig hosszabbították a vonalat, ami ekkor 36 km hosszúságú volt. 1939-ben megváltoztatták a vasútüzem nevét Debreceni Városi Gazdasági Vasútra, hogy a gazdasági vasutak támogatásából részesedhessen.

A második világháborúban erősen megrongálódott. Az 1946-os gyors helyreállítást követően már Nyírlugosig tartott a pálya. Feljegyzések szerint a háború után a 20 km-es menetdíj 6 db tojás volt.

Ez a vasútüzem se kerülhette el az államosítását, amire 1949-ben került sor. A MÁV kezelésébe került vasútüzemen 1950-ben végeztek nagyobb fejlesztést. Ekkor érte el a sínpár Nyírbélteket, amivel 49 km-re nőtt a vasúti pálya hossza. Beszereztek 3 db gőzmozdonyt is. 1955-ben megérkezett az első dízelmozdony.

A Magyarországon egyedüli 950 mm nyomtávolság sok gondot okozott az idők alatt az üzemeltetőknek. A mozdonyokhoz, kocsikhoz nehezebb volt alkatrészt beszerezni, az új járműveket mindig át kellett alakítani. Ezeket megelégelve a MÁV 1961-ben átépítette 760 mm-esre az egész vasutat. Ekkor selejtezték le a régi kocsikat és mozdonyokat is. Ennek esett áldozatul Zsuzsi is. Ezt követően Mk48-as mozdonyok végezték a munkát.

Ez a kisvasút is sok társához hasonlóan 1977-ben az úgynevezett közlekedési koncepció áldozata lett. A pálya nagy részét felszedték, csak a nagy társadalmi nyomás miatt hagytak meg egy 16 km-es szakaszt. Ezt 1978-ban a Debreceni Közlekedési Vállalat vette át, és üzemeltette úttörővasútként.

A rendszerváltáskor ismét átkeresztelték a kisvonatot, Debreceni Erdei Kisvasútra. 1995-ben ismét megpróbálták megszüntetni a vasutat, de az aláírásgyűjtés és a környékbeliek tiltakozása megint megmentette a pusztulástól.

2006 decemberében a vasút megkapta használatra a Közlekedési Múzeum 394.023 számú gőzmozdonyát Nyíregyháza helyett.

2011 szeptemberében vágányzár lépett életbe, hogy a pályát felújítsák. Ezen felújításon a vonal 3 új megállóhellyel lett gazdagabb a pálya: Debrecen-Hétvezér utca; Balla-tanya,Kondoros és Hármashegyi-tó. A felújítás során a vasútüzem gazdagabb lett 2 új kocsival, melyek közül egy nyári nyitott kocsi van és egy fedett kocsi. Mindkettő tud mozgáskorlátozottakat szállítani. Mivel Debrecen-Fatelep állomáson áruház fog majd épülni, ezért az állomás környéki vágányokat is át kellett építeni. A tervezett végállomás a fűtőháztól nem messze lesz. Addig ameddig az új állomás meg nem épül, addig Debrecen-Hétvezér utca lesz az ideiglenes végállomás.

Állomások, megállóhelyek[szerkesztés]

A menetidő perceben van megadva

Debrecen, Hétvezér utca ↔ Hármashegyalja (333)
menetidő megálló neve menetidő Átszállási lehetőség
0
Hétvezér utca
40
KRESZ busz.svg 11, 25, 25Y, 37, 41, 41Y, 45, 125, 125Y
(Komáromi Csipkés György tér vagy Hétvezér utca megálló)
9
Balla tanya
31
11
Fancsika
29
KRESZ busz.svg 37
14
Csereerdő
26
28
Erdészlak
22
22
Martinka
16
31
Sámsoni út
9
31
Haláp erdő
5
38
Hármashegyaljai tó
2
40
Hármashegyalja
0

Jövője[szerkesztés]

Több terv született a vasút fejlesztésére. Az egyik szerint meghosszabbítanák a pályát 5 km-rel, így a végállomás Nyírmártonfalván lenne.

Utasszállító járművek[szerkesztés]

Típus Mk48 mozdony Bax kocsi
Pályaszámok MK48 2002; Mk48 2006; Mk48 2009 50, 351, 353, 352, 354, 355, 356,357 358, 359, 490, 491
Ebből üzemképes MK48 2002; Mk48 2006; Mk48 2009 50, 351, 352, 354, 355, 356, 358, 359, 490

Nevezetességek a vasút környékén[szerkesztés]

  • Hármashegyalja: hármashegyaljai tanösvény
  • Csereerdő: ennél a megállónál található az ördögárok, ami a római kori erődrendszer egyik eleme volt.
  • Erdészlak: az itt található panorámaút vezet el a középkori fancsikai templomromhoz, és az erdőspusztai (bánki) tájházhoz.

Megközelítés[szerkesztés]

Tömegközlekedéssel[szerkesztés]

A KRESZ busz.svg 11, 25, 25Y, 37, 41, 41Y, 45, 125, 125Y járatokkal Komáromi Csipkés György tér vagy a Hétvezér utca nevű megállóig kell utazni, majd egy kevés sétával elérhető a vasút, ami a Faraktár utca északi oldalán található. A 37-es buszról még Fancsika nevű megállónál is át lehet szállni.

Egyéni közlekedéssel[szerkesztés]

A legfeltűnőbb pont a Budai Nagy Antal utcai kereszteződés, ugyanis itt áthalad az úton a kisvasút, a megállóhely peronja közvetlenül az út mellett van. Parkolási lehetőség csak a környező kisebb utcákban van.

Versike[szerkesztés]

Megy a Zsuzsi vonat, csattognak a kerekek,

Vígan integetnek az elsős gyerekek,

Lalalala, lalalala, lalalala, hu!

Menetrend[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]