Zsuzsi Erdei Vasút
| Zsuzsi Erdei Vasút | |
 | |
| Mk48 típusú mozdony | |
| Általános adatok | |
| Ország |
 Magyarország |
| Megye | Hajdú-Bihar megye |
| Település(ek) | Debrecen |
| Vasútvonalak | 1 db |
| Vonalszám | 333 |
| Hasznosítása | személyszállítás (turizmus) |
| Hossz | 16 km |
| Történelmi adatok | |
| Átadás | 1882 |
| Személyszállítás elindulása | 1923 |
| Műszaki adatok | |
| Nyomtávolság | 760 mm |
| Minimum ívsugár | ~75 m |
| Hidak száma | 1 db |
| Alagutak száma | 0 db |
| Járművek | |
| Vontatójárművek | Mk48: 3 BNE50 : 1 db |
| Személykocsik | Bax: 12 db |
| Útvonaldiagram | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Zsuzsi Erdei Vasút Magyarország legrégebbi, ma is üzemelő kisvasútja. A Debrecenből induló vasút 16 km-en keresztül halad az erdős, pusztás tájakon.
Kisvasúti napja: április negyedik szombatja.
Üzemeltető: DKV
Történet[szerkesztés]
A Zsuzsi Erdei Vasút Magyarország legrégebbi keskeny nyomtávolságú vasútja. A Debrecenhez tartozó Gúth erdeiben kitermelt fa szállítására épült. Az építésre kiírt pályázatot a Debrecen-Guthi Vasúti Vállalat nyerte meg. A helybéliek véleménye megoszlott a vasút építéséről. Sokan ellenezték a zajossága miatt. Végül is 1882. július 16-án megindult a közlekedés az első 20 km-es szakaszon Debrecen és Nyírmártonfalva között. A megépült szakasz 950 mm nyomtávolságú volt, és a vonal teljes szakaszában Debrecen felé lejtett. A müncheni Krauss & Co. gyárból származó Zsuzsi gőzös 20 km/h sebességgel vontatta a fával rakott kocsikat.
A személyforgalom 1923-ban indult meg a vonalon, amivel a várost övező tanyavilágot is bekapcsolták a közforgalomba. Ehhez némi fejlesztésre volt szükség a vasúti rendszeren: a járműpark egy részét lecserélték korszerűbbre és megépült a Debrecen-Fatelep állomás épülete.
1925-ben meghosszabbították a vonalat az Acsádi útig, és beszereztek két motorkocsit is. Ezek sebessége 35 km/óra volt, így felgyorsult a személyszállítás. 1931-ben a turistaházig, majd 1937-ben a Várhegyig hosszabbították a vonalat, ami ekkor 36 km hosszúságú volt. 1939-ben megváltoztatták a vasútüzem nevét Debreceni Városi Gazdasági Vasútra, hogy a gazdasági vasutak támogatásából részesedhessen.
A második világháborúban erősen megrongálódott. Az 1946-os gyors helyreállítást követően már Nyírlugosig tartott a pálya. Feljegyzések szerint a háború után a 20 km-es menetdíj 6 db tojás volt.
Ez a vasútüzem se kerülhette el az államosítást, amire 1949-ben került sor. A MÁV kezelésébe került vasútüzemen 1950-ben végeztek nagyobb fejlesztést. Ekkor érte el a sínpár Nyírbélteket, amivel 49 km-re nőtt a vasúti pálya hossza. Beszereztek 3 db gőzmozdonyt is, majd 1955-ben megérkezett az első dízelmozdony.
A Magyarországon egyedüli 950 mm nyomtávolság sok gondot okozott az idők alatt az üzemeltetőknek. A mozdonyokhoz, kocsikhoz nehezebb volt alkatrészt beszerezni, az új járműveket mindig át kellett alakítani. Ezeket megelégelve a MÁV 1961-ben átépítette 760 mm-esre az egész vasutat. Ekkor selejtezték le a régi kocsikat és mozdonyokat: ennek esett áldozatul a Zsuzsi is. Ezt követően Mk48-as mozdonyok végezték a munkát.
Ez a kisvasút is sok társához hasonlóan 1977-ben az úgynevezett közlekedési koncepció áldozata lett. A pálya nagy részét felszedték, csak a nagy társadalmi nyomás miatt hagytak meg egy 16 km-es szakaszt. Ezt 1978-ban a Debreceni Közlekedési Vállalat vette át, és üzemeltette úttörővasútként.
A rendszerváltáskor ismét átkeresztelték a kisvonatot, Debreceni Erdei Kisvasútra. 1995-ben ismét megpróbálták megszüntetni a vasutat, de az aláírásgyűjtés és a környékbeliek tiltakozása megint megmentette a pusztulástól.
2006 decemberében a vasút megkapta használatra a Közlekedési Múzeum 394.023 számú gőzmozdonyát Nyíregyháza helyett.
2011 szeptemberében vágányzár lépett életbe, hogy a pályát felújítsák. Ezen felújításon 3 új megállóhellyel lett gazdagabb a pálya: Debrecen-Hétvezér utca; Balla-tanya, Kondoros és Hármashegyi-tó. A felújítás során a vasútüzem gazdagabb lett 2 új kocsival, melyek közül az egyik nyári nyitott kocsi, a másik pedig fedett kocsi. Mindkettő tud mozgáskorlátozottakat szállítani. Mivel a Debrecen-Fatelep állomáson áruház fog majd épülni, ezért az állomás környéki vágányokat is át kellett építeni. A tervezett végállomás a fűtőháztól nem messze lesz. Addig, ameddig az új állomás meg nem épül, a Debrecen-Hétvezér utca lesz az ideiglenes végállomás.
Állomások, megállóhelyek[szerkesztés]
A menetidő percben van megadva. Az általános menetidő 50 perc.
Az alábbi táblázatban *-al megjelölt helyeken csak az utas kérésére, és/vagy felszálló esetén áll meg.
| Debrecen, Hétvezér utca ↔ Hármashegyalja (333) | ||||
| menetidő | megálló neve | menetidő | Átszállási lehetőség | |
|---|---|---|---|---|
| 0 | Debrecen-Fatelep állomás (Ruyter utca) | 50 |  25, 25Y, 37, 41, 41Y, 45, 125, 125Y (Falóger, illetve Kolónia utca megállóhely)
| |
| Hétvezér utca | 11, 25, 25Y, 37, 41, 41Y, 45, 125, 125Y (Komáromi Csipkés György tér vagy Hétvezér utca megálló) | |||
| Balla tanya* | 37
| |||
| Fancsika* | 37
| |||
| Csereerdő* | 37
| |||
| Erdészlak* | ||||
| Martinka* | ||||
| Sámsoni út* | ||||
| Haláp erdő* | ||||
| Hármashegyi-tó* | ||||
| Hármashegyalja | ||||
Jövője[szerkesztés]
Több terv született a vasút fejlesztésére. Az egyik szerint meghosszabbítanák a pályát 5 km-rel, így a végállomás Nyírmártonfalván lenne.
Utasszállító járművek[szerkesztés]
| Típus | Mk48 mozdony | Bax kocsi |
|---|---|---|
| Pályaszámok | MK48 2002; Mk48 2006; Mk48 2009
BNE50 |
50, 351, 353, 352, 354, 355, 356,357 358, 359, 490, 491 |
| Ebből üzemképes | MK48 2002; Mk48 2006; Mk48 2009
BNE50 |
50, 351, 352, 354, 355, 356, 358, 359, 490 |
Nevezetességek a vasút környékén[szerkesztés]
- Hármashegyalja: hármashegyaljai tanösvény
- Csereerdő: az ördögárok, ami a római kori erődrendszer egyik eleme volt
- Erdészlak: az itt található panorámaút vezet el a középkori fancsikai templomromhoz, és az erdőspusztai (bánki) tájházhoz.
Megközelítés[szerkesztés]
Tömegközlekedéssel[szerkesztés]
A 11, 25, 25Y, 37, 41, 41Y, 45, 125, 125Y járatokkal a Komáromi Csipkés György tér vagy a Hétvezér utca nevű megállóig kell utazni, majd egy kevés sétával elérhető a vasút, ami a Faraktár utca északi oldalán található. A 37-es buszról még a Fancsika nevű megállónál is át lehet szállni.
A 25, 25Y, 37, 41, 41Y, 45, 125, 125Y járatokkal akár a Kolónia utca, illetve a Falóger megállóból meglehet közelíteni a kisvasutat, a Mák utca-Ruyter utca kereszteződésig elmenni, majd ott balra fordulni. Onnan csak pár száz méter a bejárat a Debrecen-Fatelep állomás-hoz.
Egyéni közlekedéssel[szerkesztés]
A legfeltűnőbb pont a Budai Nagy Antal utcai kereszteződés[halott link], ugyanis itt áthalad az úton a kisvasút, a megállóhely peronja közvetlenül az út mellett van. Parkolási lehetőség csak a környező kisebb utcákban van.
Versike[szerkesztés]
Megy a Zsuzsi vonat, csattognak a kerekek,
Vígan integetnek az elsős gyerekek,
Lalalala, lalalala, lalalala, hu!
Menetrend[szerkesztés]
- A Vasúti menetrendben 333-as számmal található meg
- Egyszerűsített menetrend
- Androidra letölthető menetrend. (A működéséhez nem szükséges Wi-Fi)
- Hivatalos menetrend
