Zsuzsi Erdei Vasút
| Zsuzsi Erdei Vasút | |
 |
|
| Mk48 típusú mozdony | |
| Általános adatok | |
| Ország |  Magyarország |
| Megye | Hajdú-Bihar megye |
| Település(ek) | Debrecen |
| Vasútvonalak | 1 db |
| Vonalszám(ok) | 333 |
| Hasznosítása | személyszállítás (turizmus) |
| Jelenlegi hossz | 16 km |
| Történelmi adatok | |
| Átadás | 1882 |
|
|
|
| Személyszállítás elindulása | 1923 |
| Műszaki adatok | |
| Nyomtávolság | 760 mm |
| Legkisebb ívsugár | ~75 m |
| Hidak száma | 1 |
| Alagutak száma | 0 |
| Járművek | |
| Vontatójárművek | 3 db Mk48 |
| Személykocsik | 12 db Bax |
| Útvonaldiagram | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Zsuzsi Erdei Vasút Magyarország legrégebbi, ma is üzemelő kisvasútja. A Debrecenből induló vasút 16 km-en keresztül halad az erdős, pusztás tájakon.
Kisvasúti napja: április negyedik szombatja.
Üzemeltető: DKV
Tartalomjegyzék
Történet[szerkesztés]
A Zsuzsi Erdei Vasút Magyarország legrégebbi keskeny nyomtávolságú vasútja. A Debrecenhez tartozó Gúth erdeiben kitermelt fa szállítására épült. Az építésre kiírt pályázatot a Debrecen-Guthi Vasúti Vállalat nyerte meg. A helybéliek véleménye megoszlott a vasút építéséről. Sokan ellenezték a zajossága miatt. Végül is 1882. július 16-án megindult a közlekedés az első 20 km szakaszon Debrecen és Nyírmártonfalva között. A megépült szakasz 950 mm nyomtávolságú volt, és a vonal teljes szakaszában Debrecen felé lejtett. A müncheni Krauss & Co. gyárból származó Zsuzsi gőzös 20 km/h sebességgel vontatta a fával rakott kocsikat.
A személyforgalom 1923-ban indult meg a vonalon. Ezzel a várost övező tanyavilágot is bekapcsolták a közforgalomba. Ehhez némi fejlesztésre volt szükség a vasúti rendszeren. A járműpark egy részét lecserélték korszerűbbre, megépült a Debrecen-Fatelep állomás épülete.
1925-ben meghosszabbították a vonalat az Acsádi útig, és beszereztek két motorkocsit is. Ezek sebessége 35 km/óra volt, így felgyorsult a személyszállítás. 1931-ben a turistaházig, majd 1937-ben a Várhegyig hosszabbították a vonalat, ami ekkor 36 km hosszúságú volt. 1939-ben megváltoztatták a vasútüzem nevét Debreceni Városi Gazdasági Vasútra, hogy a gazdasági vasutak támogatásából részesedhessen.
A második világháborúban erősen megrongálódott. Az 1946-os gyors helyreállítást követően már Nyírlugosig tartott a pálya. Feljegyzések szerint a háború után a 20 km-es menetdíj 6 db tojás volt.
Ez a vasútüzem se kerülhette el az államosítását, amire 1949-ben került sor. A MÁV kezelésébe került vasútüzemen 1950-ben végeztek nagyobb fejlesztést. Ekkor érte el a sínpár Nyírbélteket, amivel 49 km-re nőtt a vasúti pálya hossza. Beszereztek 3 db gőzmozdonyt is. 1955-ben megérkezett az első dízelmozdony.
A Magyarországon egyedüli 950 mm nyomtávolság sok gondot okozott az idők alatt az üzemeltetőknek. A mozdonyokhoz, kocsikhoz nehezebb volt alkatrészt beszerezni, az új járműveket mindig át kellett alakítani. Ezeket megelégelve a MÁV 1961-ben átépítette 760 mm-esre az egész vasutat. Ekkor selejtezték le a régi kocsikat és mozdonyokat is. Ennek esett áldozatul Zsuzsi is. Ezt követően Mk48-as mozdonyok végezték a munkát.
Ez a kisvasút is sok társához hasonlóan 1977-ben az úgynevezett közlekedési koncepció áldozata lett. A pálya nagy részét felszedték, csak a nagy társadalmi nyomás miatt hagytak meg egy 16 km-es szakaszt. Ezt 1978-ban a Debreceni Közlekedési Vállalat vette át, és üzemeltette úttörővasútként.
A rendszerváltáskor ismét átkeresztelték a kisvonatot, Debreceni Erdei Kisvasútra. 1995-ben ismét megpróbálták megszüntetni a vasutat, de az aláírásgyűjtés és a környékbeliek tiltakozása megint megmentette a pusztulástól.
2006 decemberében a vasút megkapta használatra a Közlekedési Múzeum 394.023 számú gőzmozdonyát Nyíregyháza helyett.
2011 szeptemberében vágányzár lépett életbe, hogy a pályát felújítsák. Ezen felújításon 3 új megállóhellyel lett gazdagabb a pálya: Debrecen-Hétvezér utca; Balla-tanya,Kondoros és Hármashegyi-tó. A felújítás során a vasútüzem gazdagabb lett 2 új kocsival, melyek közül egy nyári nyitott kocsi van és egy fedett kocsi. Mindkettő tud mozgáskorlátozottakat szállítani. Mivel Debrecen-Fatelep állomáson áruház fog majd épülni, ezért az állomás környéki vágányokat is át kellett építeni. A tervezett végállomás a fűtőháztól nem messze lesz. Addig ameddig az új állomás meg nem épül, addig Debrecen-Hétvezér utca lesz az ideiglenes végállomás.
Állomások, megállóhelyek[szerkesztés]
A menetidő perceben van megadva
| Debrecen, Hétvezér utca ↔ Hármashegyalja (333) | ||||
| menetidő | megálló neve | menetidő | Átszállási lehetőség | |
|---|---|---|---|---|
|
|
Hétvezér utca |
|
 11, 25, 25Y, 37, 41, 41Y, 45, 125, 125Y(Komáromi Csipkés György tér vagy Hétvezér utca megálló) |
|
|
|
Balla tanya |
|
||
|
|
Fancsika |
|
37 |
|
|
|
Csereerdő |
|
||
|
|
Erdészlak |
|
||
|
|
Martinka |
|
||
|
|
Sámsoni út |
|
||
|
|
Haláp erdő |
|
||
|
|
Hármashegyaljai tó |
|
||
|
|
Hármashegyalja |
|
||
Jövője[szerkesztés]
Több terv született a vasút fejlesztésére. Az egyik szerint meghosszabbítanák a pályát 5 km-rel, így a végállomás Nyírmártonfalván lenne.
Utasszállító járművek[szerkesztés]
| Típus | Mk48 mozdony | Bax kocsi |
|---|---|---|
| Pályaszámok | MK48 2002; Mk48 2006; Mk48 2009 | 50, 351, 353, 352, 354, 355, 356,357 358, 359, 490, 491 |
| Ebből üzemképes | MK48 2002; Mk48 2006; Mk48 2009 | 50, 351, 352, 354, 355, 356, 358, 359, 490 |
Nevezetességek a vasút környékén[szerkesztés]
- Hármashegyalja: hármashegyaljai tanösvény
- Csereerdő: ennél a megállónál található az ördögárok, ami a római kori erődrendszer egyik eleme volt.
- Erdészlak: az itt található panorámaút vezet el a középkori fancsikai templomromhoz, és az erdőspusztai (bánki) tájházhoz.
Megközelítés[szerkesztés]
Tömegközlekedéssel[szerkesztés]
A 11, 25, 25Y, 37, 41, 41Y, 45, 125, 125Y járatokkal Komáromi Csipkés György tér vagy a Hétvezér utca nevű megállóig kell utazni, majd egy kevés sétával elérhető a vasút, ami a Faraktár utca északi oldalán található. A 37-es buszról még Fancsika nevű megállónál is át lehet szállni.
Egyéni közlekedéssel[szerkesztés]
A legfeltűnőbb pont a Budai Nagy Antal utcai kereszteződés, ugyanis itt áthalad az úton a kisvasút, a megállóhely peronja közvetlenül az út mellett van. Parkolási lehetőség csak a környező kisebb utcákban van.
Versike[szerkesztés]
Megy a Zsuzsi vonat, csattognak a kerekek,
Vígan integetnek az elsős gyerekek,
Lalalala, lalalala, lalalala, hu!
Menetrend[szerkesztés]
- A Vasúti menetrendben 333-as számmal található meg
- Egyszerűsített menetrend
- Androidra letölthető menetrend. (A működéséhez nem szükséges Wi-Fi)
- Hivatalos menetrend
