Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal
Vonal: 63, 65
Hossz: 46 km
Nyomtávolság: 1435 mm
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon KBHFa.svg Pécs
BSicon xABZgr.svg 40 Dombóvár felé
BSicon exBHF.svg 6 PellérdKeszü (1967-ben csak 'Pellérd')[1]
BSicon exBHF.svg 12 KeménygadányKeresztespuszta (1967-ben csak 'Keresztespuszta')[1]
BSicon exBHF.svg 15 Görcsöny
BSicon exBHF.svg 21 ÓcsárdVaskapu (1967-ben csak 'Ócsárd')[1]
BSicon exHST.svg 24 Szava mh.
BSicon exBHF.svg 25 Diósviszló
BSicon exHST.svg 29 Márfa mh.
BSicon exHST.svg 30 Terehegy mh.
BSicon xABZg+l.svg 62 Villány felé
BSicon BHF.svg 32 Harkány
BSicon xABZgr.svg 62 Barcs felé
BSicon exHST.svg 37 Drávapalkonya-Drávaszabolcs mh.
BSicon exBHF.svg 39 Drávaszabolcs Magyarország
BSicon xGRENZE+WBRÜCKE.svg Dráva folyó (országhatár)
BSicon exKBHFe.svg Donji Miholjac  Horvátország

Az egykori Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal Baranya megye déli részén feküdt.

Története[szerkesztés]

A Pécs–Dolnji Miholjaci HÉV társaság által épített helyiérdekű vasútvonalat két részletben helyezték üzembe.[2] Először a Drávavölgyi HÉV társaság Harkány (akkoriban Harkányfürdő nevű) állomásától Donji Miholjacig tartó 14,5 km hosszú szakaszt adták át 1912. november 28-án.[2] A Pécs-Barcsi Vasúttársaság pécsi állomásától induló, Harkányig tartó 31,5 km hosszú második szakaszt 1913. július 17-én nyitották meg.[3][2]

A sík- és dombvidéki vasút építése jelentős földmunkával járt, legnagyobb műtárgya a 310,5 m hosszú, háromnyílású, vasszerkezetű híd volt a Dráva felett. A híd a közúti forgalmat is kiszolgálta. A felépítmény 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült, Pécs állomás környékén 28,0 kg/fm tömegű, „j” jelű síneket is beépítettek.

A trianoni békeszerződéssel Donji Miholjac a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett, az addigi magyar-horvát határ államhatárrá minősült át. A vonalon a határátmeneti forgalom megszűnt,[4] így Dolnji Miholjac nagyvasúti kapcsolata is megszűnt, lévén horvát területeken csak kisvasúti hálózat érte el a települést. Magyar oldalon Drávaszabolcs állomása lett a végállomás.

Megszüntetése[szerkesztés]

A vasútvonal megszüntetését az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció mondta ki.[2] A vonal megszűnése előtt két szám alatt szerepelt a menetrendekben, 65-ös és 63-as menetrendi számmal. A Harkány és Drávaszabolcs közötti, 65-ös számú, 7 km hosszú vasútvonalat 1971. július 1-jével szüntették meg, az utolsó vonat 1971. június 30-án közlekedett rajta.

A Pécs és Harkány közötti szakasz a Drávavölgyi HÉV által épített HarkányBeremend vonalszakasszal kiegészítve a 63-as számot kapta. A 32 km hosszú PécsHarkány vonalszakaszon 1976. szeptember 1-jével szűnt meg a vasúti forgalom, a vonalon az utolsó vonat 1976. augusztus 31-én közlekedett. Ezzel együtt megszűnt a 63-mas vonalszám is, mivel a megmaradt Harkány–Beremend vonalszakasz a 62-es számú Barcs–Harkány–Beremend-vasútvonal része lett.

A vasútvonal megszüntetéséhez kapcsolódó beruházás volt a VillányKistapolca vonalszakasz megépítése 1969-ben. A Pécs–Harkány vonalszakasz bezárásával csak hatalmas kerülővel, Sellye felé lett volna elérhető a beremendi cementmű, mivel az egykori Drávavölgyi HÉV Harkány–Pélmonostor vonala Harkánytól keletre Beremend felé eredetileg zsákvonalként végződött. Ezért összekötő vonalat építettek Villány–Kistapolca között, így a párhuzamos Pécs–Villány-vasútvonal tudta pótolni a Pécs–Harkány-vasútvonal feladatát.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c Az 1967-es helységnévtár szerint
  2. ^ a b c d Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 90. o. ISBN 9789630679206
  3. Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 113. és 213. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 9635523149)
  4. 1921 nyári menetrend

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozás[szerkesztés]