Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal
Vonal: 63, 65
Hossz: 46 km
Nyomtávolság: 1435 mm
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon KBHFa.svg Pécs
BSicon xABZrf.svg 40 Dombóvár felé
BSicon exBHF.svg 6 PellérdKeszü (1967-ben csak 'Pellérd')[1]
BSicon exBHF.svg 12 KeménygadányKeresztespuszta (1967-ben csak 'Keresztespuszta')[1]
BSicon exBHF.svg 15 Görcsöny
BSicon exBHF.svg 21 ÓcsárdVaskapu (1967-ben csak 'Ócsárd')[1]
BSicon exHST.svg 24 Szava mh.
BSicon exBHF.svg 25 Diósviszló
BSicon exHST.svg 29 Márfa mh.
BSicon exHST.svg 30 Terehegy mh.
BSicon xABZrg.svg 62 Villány felé
BSicon BHF.svg 32 Harkány
BSicon xABZrf.svg 62 Barcs felé
BSicon exHST.svg 37 Drávapalkonya-Drávaszabolcs mh.
BSicon exBHF.svg 39 Drávaszabolcs Magyarország
BSicon xGRENZE+WBRÜCKE.svg Dráva folyó (országhatár)
BSicon exKBHFe.svg Donji Miholjac  Horvátország

Az egykori Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal Baranya megye déli részén feküdt.

Története[szerkesztés]

A Pécs–Dolnji Miholjaci HÉV társaság által épített helyiérdekű vasútvonalat két részletben helyezték üzembe.[2] Először a Drávavölgyi HÉV társaság Harkány (akkoriban Harkányfürdő nevű) állomásától Donji Miholjacig tartó 14,5 km hosszú szakaszt adták át 1912. november 28-án.[2] A Pécs-Barcsi Vasúttársaság pécsi állomásától induló, Harkányig tartó 31,5 km hosszú második szakaszt 1913. július 17-én nyitották meg.[3][2]

A sík- és dombvidéki vasút építése jelentős földmunkával járt, legnagyobb műtárgya a 310,5 m hosszú, háromnyílású, vasszerkezetű híd volt a Dráva felett. A híd a közúti forgalmat is kiszolgálta. A felépítmény 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült, Pécs állomás környékén 28,0 kg/fm tömegű, „j” jelű síneket is beépítettek.

A trianoni békeszerződéssel Donji Miholjac a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett, az addigi magyar-horvát határ államhatárrá minősült át. A vonalon a határátmeneti forgalom megszűnt,[4] így Dolnji Miholjac nagyvasúti kapcsolata is megszűnt, lévén horvát területeken csak kisvasúti hálózat érte el a települést. Magyar oldalon Drávaszabolcs állomása lett a végállomás.

Megszüntetése[szerkesztés]

A vasútvonal megszüntetését az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció mondta ki.[2] A vonal megszűnése előtt két szám alatt szerepelt a menetrendekben, 65-ös és 63-as menetrendi számmal. A Harkány és Drávaszabolcs közötti, 65-ös számú, 7 km hosszú vasútvonalat 1971. július 1-jével szüntették meg, az utolsó vonat 1971. június 30-án közlekedett rajta.

A Pécs és Harkány közötti szakasz a Drávavölgyi HÉV által épített HarkányBeremend vonalszakasszal kiegészítve a 63-as számot kapta. A 32 km hosszú PécsHarkány vonalszakaszon 1976. szeptember 1-jével szűnt meg a vasúti forgalom, a vonalon az utolsó vonat 1976. augusztus 31-én közlekedett. Ezzel együtt megszűnt a 63-mas vonalszám is, mivel a megmaradt Harkány–Beremend vonalszakasz a 62-es számú Barcs–Harkány–Beremend-vasútvonal része lett.

A vasútvonal megszüntetéséhez kapcsolódó beruházás volt a VillányKistapolca vonalszakasz megépítése 1969-ben. A Pécs–Harkány vonalszakasz bezárásával csak hatalmas kerülővel, Sellye felé lett volna elérhető a beremendi cementmű, mivel az egykori Drávavölgyi HÉV Harkány–Pélmonostor vonala Harkánytól keletre Beremend felé eredetileg zsákvonalként végződött. Ezért összekötő vonalat építettek Villány–Kistapolca között, így a párhuzamos Pécs–Villány-vasútvonal tudta pótolni a Pécs–Harkány-vasútvonal feladatát.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c Az 1967-es helységnévtár szerint
  2. ^ a b c d Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 90. o. ISBN 978-963-06-7920-6
  3. Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 113. és 213. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)
  4. 1921 nyári menetrend

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozás[szerkesztés]