Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kiskunfélegyháza-Kiskunhalas-vasútvonal)
MÁV 6341-as motorvonat Kiskunmajsa állomáson
MÁV 6341-as motorvonat Kiskunmajsa állomáson
A Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza-vasútvonal útvonala
Vonal:155
Hossz:46 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:100 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza-vasútvonal témájú médiaállományokat.
150 Budapest felé
0 Kiskunhalas
Batthyányi utca
Harkakötöny elágazás 150 Kelebia, 154 Baja felé
5202 Majsai út
5 Halasi tanyák mh.
9 Harkakötöny (régen Harkapuszta)
13 Tajó mrh.
17 Konyhadűlő mh.
5405 Szélmalomsor
5404 Fő utca / Szanki út
Majsa-Szanki-csatorna
20 Kiskunmajsa (Kecskeméti Kisvasút)
24 Ötfa mh. / 149 Kecskemét felé
5402
28 Jászszentlászló
Dózsa György út
Dong-éri-főcsatorna
32 Ilonaszállás mh.
36 Galambos
38 Kővágóér mh.
42 Halesz mh.
M5 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg
542 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
5403 Engels út
140 Szeged felé, 147 Szentes felé
46 Kiskunfélegyháza
145 Szolnok / 140 Cegléd felé

A Kiskunság déli vidékein haladó Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza-vasútvonal a MÁV 155-ös számú, egyvágányú, 25 kV 50 Hz-cel villamosított vonala. A Cegléd–Szeged-vasútvonalat és a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalat köti össze. A vasútvonal Kiskunmajsa állomásán volt a kecskeméti kisvasút egyik végállomása is.

Történet[szerkesztés]

Építése[szerkesztés]

A két részben megépülő helyiérdekű vasútvonalat a Félegyházi–Majsa–Halasi HÉV társaság építette. A MÁV félegyházi állomásától kiágazó vasútvonal első, Majsáig tartó, 24,7 km hosszú szakaszát 1899. március 3-án adták át a forgalomnak.[1] A vonal második, Kiskunhalasig tartó, 20,4 km hosszú szakaszát jóval később, 1912. október 19-én nyitották meg.[2] Mindkét vonalszakasz felépítményét 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből építették.

Későbbi fejlesztések[szerkesztés]

A vasútvonal villamosítása 1980. december 9-re készült el. A Cegléd–Szeged-vasútvonalnak a Cegléd és Kiskunfélegyháza közti szakaszával együtt azért villamosították, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia közötti teherforgalmat Budapest kikerülésével tudják lebonyolítani. A villamosítás nem szerepelt az ötödik ötéves tervben, a költségek fedezésére 4 millió szovjet rubel hitelt vett fel az állam.

Járművek[szerkesztés]

Személyforgalom[szerkesztés]

Korábban V43 + Bhv kocsikkal történt a személyszállítás, a vonatok Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas között közlekedtek. A délkör vonatok megjelenése óta a MÁV 6341 típusú, Uzsgyi becenevű orosz motorvonatokkal történik a személyszállítás ezen a vonalon, eleinte KecskemétKaposvár (pár járat esetén Kecskemét – Nagykanizsa), később Kecskemét – Dombóvár, manapság Kecskemét – Baja viszonylaton. Ezek üzemképtelensége esetén előfordulhat szóló vagy dupla Bzmot is, de ez az eset ritka.

Teherforgalom[szerkesztés]

A vonalon jelen vannak a tehervonatok, de nem számottevőek. Áthaladó teherforgalomban előfordulhat az összes, Magyarországon közlekedő magán vasúttársaság mozdonya, nagy ritkán közlekedik MÁV villanymozdony (Szili, Gigant) által vontatott tehervonat. Utóbbiak akkor közlekednek erre, ha a 150-es vonalon vágányzár vagy egyéb akadályozó tényező van. Helyi tehervonat is közlekedik: Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza között eseti jelleggel közlekedik tehervonat M62-es vontatással, illetve Kiskunmajsára közlekedik tehervonat hétfőnként és szerdánként (esetleg péntekenként) M47-es vonatatással Kiskunfélegyházáról, jellemzően fát visznek el Kiskunmajsáról.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 269. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  2. Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 212. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)