Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kiskunfélegyháza-Kiskunhalas-vasútvonal)
MÁV V43-as mozdonyok Kiskunhalas állomáson
MÁV V43-as mozdonyok Kiskunhalas állomáson
A Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza-vasútvonal útvonala
Vonal:155
Hossz:46 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:100 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza-vasútvonal témájú médiaállományokat.
150 Budapest felé
0 Kiskunhalas
Harkakötöny elágazás 150 Kelebia, 154 Baja felé
5202 Majsai út
5 Halasi tanyák mh.
9 Harkakötöny (régen Harkapuszta)
13 Tajó mrh.
17 Konyhadűlő mh.
5405 Szélmalomsor
5404 Fő utca / Szanki út
Majsa-Szanki-csatorna
20 Kiskunmajsa
149 Kecskemét felé
24 Ötfa mh.
5402
28 Jászszentlászló
Dózsa György út
Dong-éri-főcsatorna
32 Ilonaszállás mh.
36 Galambos
38 Kővágóér mh.
42 Halesz mh.
M5 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg
542 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
5403 Engels út
140 Szeged felé, 147 Szentes felé
46 Kiskunfélegyháza
145 Szolnok / 140 Cegléd felé

A Kiskunság déli vidékein haladó Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza-vasútvonal a MÁV 155-ös számú, egyvágányú, 25 kV 50 Hz-cel villamosított vonala. A Cegléd–Szeged-vasútvonalat és a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalat köti össze. A vasútvonal Kiskunmajsa állomásán volt a kecskeméti kisvasút egyik végállomása is.

Történet[szerkesztés]

Építése[szerkesztés]

A két részben megépülő helyiérdekű vasútvonalat a Félegyházi–Majsa–Halasi HÉV társaság építette. A MÁV félegyházi állomásától kiágazó vasútvonal első, Majsáig tartó, 24,7 km hosszú szakaszát 1899. március 3-án adták át a forgalomnak.[1] A vonal második, Kiskunhalasig tartó, 20,4 km hosszú szakaszát jóval később, 1912. október 19-én nyitották meg.[2] Mindkét vonalszakasz felépítményét 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből építették.

Későbbi fejlesztések[szerkesztés]

A vasútvonal villamosítása 1980. december 9-re készült el. A Cegléd–Szeged-vasútvonalnak a Cegléd és Kiskunfélegyháza közti szakaszával együtt azért villamosították, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia közötti teherforgalmat Budapest kikerülésével tudják lebonyolítani. A villamosítás nem szerepelt az ötödik ötéves tervben, a költségek fedezésére 4 millió szovjet rubel hitelt vett fel az állam.

Járművek[szerkesztés]

Jelenleg MÁV 6341 típusu orosz motorvonatokkal történik a személyszállítás ezen a vonalon.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 269. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  2. Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 212. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)