Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiskunfélegyháza-Kiskunhalas-vasútvonal)
MÁV V43-as mozdonyok Kiskunhalas állomáson
MÁV V43-as mozdonyok Kiskunhalas állomáson
A Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza-vasútvonal útvonala
Vonal: 155
Hossz: 46 km
Nyomtávolság: 1435 mm
Feszültség: 25 kV 50 Hz ~
Maximális sebesség: 100 km/h
150 Budapest felé
0 Kiskunhalas
150 Kelebia felé, 154 Baja felé
5 Halasi tanyák mh.
9 Harkakötöny (régen Harkapuszta)
13 Tajó mrh.
17 Konyhadűlő mh.
20 Kiskunmajsa
149 Kecskemét felé
24 Ötfa mh.
28 Jászszentlászló
32 Ilonaszállás mh.
36 Galambos
38 Kővágóér mh.
42 Halesz mh.
M5-ös autópálya
542-es főút
140 Szeged felé, 147 Szentes felé
46 Kiskunfélegyháza
140 Cegléd felé, 145 Szolnok felé

A Kiskunság déli részén fekvő Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza-vasútvonal a MÁV 155-ös számú, egyvágányú, 25 kV 50 Hz-cel villamosított vonala. A Cegléd–Szeged-vasútvonalat és a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalat köti össze. A vasútvonal Kiskunmajsa állomásán volt a kecskeméti kisvasút egyik végállomása is.

Történet[szerkesztés]

Építése[szerkesztés]

A két részben megépülő helyiérdekű vasútvonalat a Félegyházi–Majsa–Halasi HÉV társaság építette. A MÁV félegyházi állomásától kiágazó vasútvonal első, Majsáig tartó, 24,7 km hosszú szakaszát 1899. március 3-án adták át a forgalomnak.[1] A vonal második, Kiskunhalasig tartó, 20,4 km hosszú szakaszát jóval később, 1912. október 19-én nyitották meg.[2] Mindkét vonalszakasz felépítményét 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből építették.

Későbbi fejlesztések[szerkesztés]

A vasútvonal villamosítása 1980. december 9-re készült el. A Cegléd–Szeged-vasútvonalnak a Cegléd és Kiskunfélegyháza közti szakaszával együtt azért villamosították, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia közötti teherforgalmat Budapest kikerülésével tudják lebonyolítani. A villamosítás nem szerepelt az ötödik ötéves tervben, a költségek fedezésére 4 millió szovjet rubel hitelt vett fel az állam.

Járművek[szerkesztés]

Jelenleg BPmot típusu orosz motorvonatokkal történik a személyszállítás ezen a vonalon.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 269. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  2. Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 212. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)