Kiskunmajsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Disambig.svgEz a szócikk Kiskunmajsáról szól. Hasonló címmel lásd még: Majs.
Kiskunmajsa
Kiskunmajsa1.jpg
Kiskunmajsa címere
Kiskunmajsa címere		 Kiskunmajsa zászlaja
Kiskunmajsa zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBács-Kiskun
JárásKiskunmajsai
Jogállás város
Polgármester Patkós Zsolt (Fidesz-KDNP-Nemzeti Fórum-Élhető Kiskunmajsa Egyesület)[1]
Irányítószám 6120
Körzethívószám 77
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség10 968 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség50,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület222,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kiskunmajsa (Magyarország)
Kiskunmajsa
Kiskunmajsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 29′ 32″, k. h. 19° 44′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 32″, k. h. 19° 44′ 13″
Kiskunmajsa (Bács-Kiskun megye)
Kiskunmajsa
Kiskunmajsa
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Kiskunmajsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskunmajsa témájú médiaállományokat.

Kiskunmajsa város Bács-Kiskun megyében, a Kiskunmajsai járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza között található, a Majsa-Fehértói Főcsatorna mellett.

Megközelítése[szerkesztés]

Vonattal a MÁV 155-ös számú (Kiskunfélegyháza-Kiskunmajsa-Kiskunhalas) és a 149-es számú (Kecskemét KK-Törökfái-Bugac-Kiskunmajsa KK) vonalain érhető el. Utóbbin a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.[3] A környező megállóhelyek, állomások az előbbin Jászszentlászló és Tajó, az utóbbin Szank.

Története[szerkesztés]

A település földjének és a mai népességének története 1743-tól fonódik egybe. Az ezt megelőző időben hunok, avarok, kunok szállásterülete volt ez a tájék. A törökök a 16. század elején fölégették Kiskunmajsa elődjét, a várostól délkeleti irányban fekvő Mayossaszállást, s a területet baromjárásként használva Szeged, Kunszentmiklós, Halas és Kecskemét városa bérelte. A török kiűzése után a bécsi udvar eladta a korábban nemesi előjogokat élvező Hármaskerületet (Jászság, Kiskunság, Nagykunság) a Német Lovagrendnek, s az új tulajdonos benépesítette az elnéptelenített pusztákat. A majsai népesség először a Kiskundorozsma melletti Üllés pusztára költözött - az újkori honfoglalók zömmel Jászfényszaruból érkeztek -, s a szabad földvásárlás reményében innen települtek át Kiskunmajsára 1743 nyarán. A rendi országgyűlés nyomására ugyanis az Udvar lehetővé tette a földek visszavásárlását, így az ideérkezők nem csak használati, de tulajdonjoggal is rendelkeztek, ami azt jelentette, hogy a jászok és a kunok utódai visszakapva előjogaikat, száz évvel a jobbágyfelszabadítás előtt maga ura gazdái lehettek, megszabadultak a feudális kötöttségektől. A kivételes szabadság virágzó, demokratikusan berendezkedett életet, a Habsburgok hosszú háborúi - az osztrák örökösödési és a napóleoni háborúk - gazdasági fellendülést jelentettek az itt megtelepült zömében jász, tehát erős katolikus hitben élő közösség számára. A dinamikus fejlődés eredményeképp Kiskunmajsa 1837-ben mezővárosi rangot és vásártartási jogot kapott V. Ferdinándtól. A 19. század végére az állattartásról földművelésre áttérő lakosság túlnépesedik, a föld eltartó ereje gyenge, ezen a homokos talajon szőlő- és gyümölcskultúra kialakítása sem segít. A két háború között elképesztő méreteket ölt a szegénység, sokan elvándorolnak, ez a folyamat az ötvenes években is tart, a forradalom és szabadságharc utáni téeszesítés elől menekülve három év alatt kétezren költöznek el Kiskunmajsáról. A község központjában épült fatornyos iskola közelében 1892-ben Csontos Károly és neje, Nemes Szabó Mária óvodát és városi római katolikus leányiskolát építtet a település központjában. Az intézményeket a Miasszonyunkról elnevezett szegény iskolanővérek működtették 1950-ig, az államosításig. Az iskola és óvoda 1991-ben indult újra, és a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola 1997-ben költözött vissza régi helyére, az úgynevezett Zárda iskola épületébe. A város harmadik általános iskoláját a 20. század utolsó évtizedeiben építik fel, ezt az intézményt Széchenyi Istvánról nevezik el. A hatvanas években meginduló iparosítás, s a nyolcvanas évek elejétől szárba szökkenő gyógyturizmus megállítja az elvándorlási folyamatot, ma tizenkétezren lakják az időközben ismét városi rangot kiérdemlő Kiskunmajsát, egynegyeddel kevesebben, mint a második világháborút megelőzően. Jelentős látogatottságú termál strandja, múzeuma van a városnak, lakói azonban zömmel ma is állattartásból és földművelésből élnek. 1956-tól gimnázium is létesült Kiskunmajsán, s ez az oktatási intézmény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a városhoz kötődő értelmiség helyben kinevelődjék.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kiss Károly[4][5] (SZDSZ)
  • 1994–1998: Kiss Károly (FKgP-MDF-KDNP)[6]
  • 1998–2002: Kiss Károly (FKgP)[7]
  • 2002–2006: Faludi Tamás (Együtt Kiskunmajsáért)[8]
  • 2006–2010: Terbe Zoltán (Fidesz-MDF-Nemzeti Fórum-Fidelitas-KDNP)[9]
  • 2010–2014: Faludi Tamás (EKE-KVSZ)[10]
  • 2014–2019: Ábrahám-Fúrús András (EK)[11]
  • 2019-től: Patkós Zsolt (Fidesz-KDNP-Nemzeti Fórum-Élhető Kiskunmajsa Egyesület)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a város lakosságának 93%-a magyar, 6%-a cigány és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,7%-a magyarnak, 6,5% cigánynak, 1% németnek, 0,4% románnak mondta magát (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,8%, református 2,8%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 9,1% (18,3% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus templom

Híres emberek[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

  • Kiskunmajsa1.jpg
  • Kiskunmajsa2.jpg
  • Kiskunmajsa3.jpg
  • Gyógyfürdő- és Élményfürdő, Kiskunmajsa4.jpg

  • 56-os kápolna

  • Az 56-os kápolna belseje Pongrátz Gergely sírjával

  • 56-os múzeum (eredeti 1956-os zászló)

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ a b Kiskunmajsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
  2. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. ↑ A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START)
  4. ↑ Kiskunmajsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ A hivatkozott forrás a jelölő szervezetre vonatkozóan nem tartalmaz pozitív információt, azt "nem ismert"-ként tünteti fel.
  6. ↑ Kiskunmajsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  7. ↑ Kiskunmajsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  8. ↑ Kiskunmajsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  9. ↑ Kiskunmajsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  10. ↑ Kiskunmajsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  11. ↑ Kiskunmajsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora[halott link]
  13. ↑ Kiskunmajsa Helységnévtár
  14. ↑ Jonathermál
Bács-Kiskun megye települései
Megyei jogú városHU county Bacs-Kiskun.svgBacs-kiskun-megye.svg
Városok
Nagyközségek
Községek
A Kiskunmajsai járás települései
Coa Hungary Town Kiskunmajsa.svg
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kiskunmajsa&oldid=23812145”