Kiskunmajsa
| Kiskunmajsa | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Kiskunmajsai | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Patkós Zsolt (Fidesz-KDNP-Nemzeti Fórum-Élhető Kiskunmajsa Egyesület)[1] | ||
| Irányítószám | 6120 | ||
| Körzethívószám | 77 | ||
| Testvértelepülései | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 10 968 fő (2018. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 50,46 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 222,27 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kiskunmajsa
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 29′ 32″, k. h. 19° 44′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 32″, k. h. 19° 44′ 13″ | |||
Kiskunmajsa
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
| |||
| Kiskunmajsa weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskunmajsa témájú médiaállományokat. | |||
Kiskunmajsa város Bács-Kiskun megyében, a Kiskunmajsai járás székhelye.
Fekvése[szerkesztés]
Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza között található, a Majsa-Fehértói Főcsatorna mellett.
Megközelítése[szerkesztés]
A várost a hazai főutak mind elkerülik, csak mellékutakon érhető el a környező települések felől. A térség két nagyobb városa, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas irányából az azokat összekötő 5402-es úton érhető el, Bócsával és Szankkal az 5404-es, Soltvadkerttel és Szeged térségével az 5405-ös, Kistelekkel pedig az 5411-es út köti össze. Gárgyán nevű külterületi városrészével az 5409-es, Csengelével az 54 121-es számú mellékút köti össze; déli határszélét érinti még az 5408-as és az 5429-es út is.
Vonattal a MÁV 155-ös számú Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza-vasútvonalán érhető el; a vasútnak két megállási pontja van a város területén: a városközpont északi részén Kiskunmajsa vasútállomás és a nyugati határszéle közelében Tajó megállóhely. A környező megállóhelyek, állomások: Kiskunfélegyháza felől Jászszentlászló vasútállomás, Kiskunhalas felől pedig Harkakötöny vasútállomás. Korábban érintette a várost a kecskeméti kisvasút hálózatához tartozó Kecskemét–Kiskunmajsa-vasútvonal is, de utóbbin a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.[3]
Története[szerkesztés]
A település földjének és a mai népességének története 1743-tól fonódik egybe. Az ezt megelőző időben hunok, avarok, kunok szállásterülete volt ez a tájék. A törökök a 16. század elején fölégették Kiskunmajsa elődjét, a várostól délkeleti irányban fekvő Mayossaszállást, s a területet baromjárásként használva Szeged, Kunszentmiklós, Halas és Kecskemét városa bérelte. A török kiűzése után a bécsi udvar eladta a korábban nemesi előjogokat élvező Hármaskerületet (Jászság, Kiskunság, Nagykunság) a Német Lovagrendnek, s az új tulajdonos benépesítette az elnéptelenített pusztákat. A majsai népesség először a Kiskundorozsma melletti Üllés pusztára költözött - az újkori honfoglalók zömmel Jászfényszaruból érkeztek -, s a szabad földvásárlás reményében innen települtek át Kiskunmajsára 1743 nyarán. A rendi országgyűlés nyomására ugyanis az Udvar lehetővé tette a földek visszavásárlását, így az ideérkezők nem csak használati, de tulajdonjoggal is rendelkeztek, ami azt jelentette, hogy a jászok és a kunok utódai visszakapva előjogaikat, száz évvel a jobbágyfelszabadítás előtt maga ura gazdái lehettek, megszabadultak a feudális kötöttségektől. A kivételes szabadság virágzó, demokratikusan berendezkedett életet, a Habsburgok hosszú háborúi - az osztrák örökösödési és a napóleoni háborúk - gazdasági fellendülést jelentettek az itt megtelepült zömében jász, tehát erős katolikus hitben élő közösség számára. A dinamikus fejlődés eredményeképp Kiskunmajsa 1837-ben mezővárosi rangot és vásártartási jogot kapott V. Ferdinándtól. A 19. század végére az állattartásról földművelésre áttérő lakosság túlnépesedik, a föld eltartó ereje gyenge, ezen a homokos talajon szőlő- és gyümölcskultúra kialakítása sem segít. A két háború között elképesztő méreteket ölt a szegénység, sokan elvándorolnak, ez a folyamat az ötvenes években is tart, a forradalom és szabadságharc utáni téeszesítés elől menekülve három év alatt kétezren költöznek el Kiskunmajsáról. A község központjában épült fatornyos iskola közelében 1892-ben Csontos Károly és neje, Nemes Szabó Mária óvodát és városi római katolikus leányiskolát építtet a település központjában. Az intézményeket a Miasszonyunkról elnevezett szegény iskolanővérek működtették 1950-ig, az államosításig. Az iskola és óvoda 1991-ben indult újra, és a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola 1997-ben költözött vissza régi helyére, az úgynevezett Zárda iskola épületébe. A város harmadik általános iskoláját a 20. század utolsó évtizedeiben építik fel, ezt az intézményt Széchenyi Istvánról nevezik el. A hatvanas években meginduló iparosítás, s a nyolcvanas évek elejétől szárba szökkenő gyógyturizmus megállítja az elvándorlási folyamatot, ma tizenkétezren lakják az időközben ismét városi rangot kiérdemlő Kiskunmajsát, egynegyeddel kevesebben, mint a második világháborút megelőzően. Jelentős látogatottságú termál strandja, múzeuma van a városnak, lakói azonban zömmel ma is állattartásból és földművelésből élnek. 1956-tól gimnázium is létesült Kiskunmajsán, s ez az oktatási intézmény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a városhoz kötődő értelmiség helyben kinevelődjék.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Kiss Károly[4][5] (SZDSZ)
- 1994–1998: Kiss Károly (FKgP-MDF-KDNP)[6]
- 1998–2002: Kiss Károly (FKgP)[7]
- 2002–2006: Faludi Tamás (Együtt Kiskunmajsáért)[8]
- 2006–2010: Terbe Zoltán (Fidesz-MDF-Nemzeti Fórum-Fidelitas-KDNP)[9]
- 2010–2014: Faludi Tamás (EKE-KVSZ)[10]
- 2014–2019: Ábrahám-Fúrús András (EK)[11]
- 2019-től: Patkós Zsolt (Fidesz-KDNP-Nemzeti Fórum-Élhető Kiskunmajsa Egyesület)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben a város lakosságának 93%-a magyar, 6%-a cigány és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,7%-a magyarnak, 6,5% cigánynak, 1% németnek, 0,4% románnak mondta magát (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,8%, református 2,8%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 9,1% (18,3% nem nyilatkozott).[13]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus templom (barokk, 1744)
- Tájház
- Konecsni György Helytörténeti Múzeum
- Kecskeméti Kisvasút
- '56-os Múzeum, 56-os kápolna és ifjúsági tábor
- Határában nyílik a tartós szegfű - rózsaszín virágú, nyúlánk vadvirág, igazi hungarikum
- Kiskunmajsai Gyógyfürdő- és Élményfürdő[14]
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1864-ben Gerzsány Mária méregkeverő sorozatgyilkos
- Itt született 1908. január 23-án Konecsni György festő, grafikus, bélyegtervező
- itt született Grezsa Ferenc irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
- Itt született 1925. február 12-én Paizs Éva festő
- Itt hunyt el Pongrátz Gergely, a Corvin köz parancsnoka 2005. május 18-án
- Itt született 1967. január 23-án Czinkóczi Zsuzsa színésznő
- Itt lakott Kozma Huba helytörténész, egykori MDF-es országgyűlési képviselő, múzeumigazgató
- Itt született 1982. augusztus 29-én Marina Alekszandrova orosz színésznő(wd)
- Itt született 1982. október 31-én Kunhalmi Ágnes magyar politikus (MSZP)
Testvérvárosai[szerkesztés]
Topolya, Délvidék
Gyergyószentmiklós, Székelyföld
Lommatzsch, Németország- Bad Schönborn, Németország
Lubliniec, Lengyelország
Ukmergė, Litvánia
Képek[szerkesztés]
56-os kápolna
Az 56-os kápolna belseje Pongrátz Gergely sírjával
56-os múzeum (eredeti 1956-os zászló)
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ a b Kiskunmajsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
- ↑ A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START). [2009. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 24.)
- ↑ Kiskunmajsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ A hivatkozott forrás a jelölő szervezetre vonatkozóan nem tartalmaz pozitív információt, azt "nem ismert"-ként tünteti fel.
- ↑ Kiskunmajsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
- ↑ Kiskunmajsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
- ↑ Kiskunmajsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
- ↑ Kiskunmajsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
- ↑ Kiskunmajsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Kiskunmajsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora[halott link]
- ↑ Kiskunmajsa Helységnévtár
- ↑ Jonathermál
|
