Gara (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gara
Gara címere
Gara címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Bajai
Jogállás község
Polgármester Faa Béla[1]
Irányítószám 6522
Körzethívószám 79
Népesség
Teljes népesség 2354 fő (2014. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 42,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 59,96 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gara (Magyarország)
Gara
Gara
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 02′ 02″, k. h. 19° 02′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 02′ 02″, k. h. 19° 02′ 24″
Gara (Bács-Kiskun megye)
Gara
Gara
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Gara weboldala

Gara község Bács-Kiskun megye Bajai járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legközelebbi város Baja, melytől dél-délkeleti irányban, mintegy 15 km-re, a szerb határ közelében fekszik.
Szomszédos falvak: nyugatról Csátalja, délről Bácsszentgyörgy, keletről Bácsborsód, északról Vaskút.
Közeli határátkelők: Bácsalmás, Hercegszántó. Évenként kétszer májusban és júniusban megnyitják a Gara - Regőce közötti ideiglenes határátkelőt pár órára.[3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gara Árpád-kori település. Nevét 1290-ben említette oklevél, már akkor is Gara néven, mint jobbágyok és nemesek birtoka.

1290-ben 4 garai nemest említettek, kik jelen voltak Bothalma eladásánál. 1291-ben Keme fia Péter és felesége megkapta Bothalmát. 1290-1301 körül III. András király Keme fiát Kelement és Poch fiát Mihályt kivette a várjobbágyságból és nekik adta Garát egyházával és szántóföldjeivel együtt. 1301-ben a kiváltságlevelüket átíratták. 1334-ben Keme unokái öröklött birtokukat, Garát és Bothalmát 100 márkáért eladták a Becseieknek: Becsei Töttösnek és Vesszősnek.

A 20. század elején Bács-Bodrog vármegye Bajai járásához tartozott.

1910-ben 4087 lakosából 122 magyar, 2749 német, 1207 bunyevác volt. Ebből 4039 római katolikus volt.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben lakosságának 6,5%-a német, 7,3%-a pedig horvát nemzetiségűnek vallotta magát. Itt született két olimpiai bajnok labdarúgó is, Dunai Antal és Páncsics Miklós.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent László királyról elnevezett római katolikus templom. Épült 1780-ban késő barokk stílusban, 1909-ben bővítették.
  • I. és II. világháború emlékműve és Szentháromság-szobor, a templomkertben találhatóak.
  • Székelykapu, a római katolikus templom bejáratával szemben található.
  • Nemzetiségek együtt című szobor, az itt élő magyar, német és bunyevác nemzetiségek összefogását jelképezi. A templomtól mintegy 100 m-re, délre található.
  • Millenniumi emlékmű, az óvoda épülete előtt található.
  • Határőr Hősök emlékműve, a polgármesteri hivatallal szemben áll.
  • Itt található a WWE World Wrestling Entertainment központja is.[forrás?]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gara települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. [1]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]