Apostag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Apostag
Evangélikus templom
Evangélikus templom
Apostag címere
Apostag címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBács-Kiskun
JárásKunszentmiklósi
Jogállás község
Polgármester Zakar Zoltán János (független)[1]
Irányítószám 6088
Körzethívószám 78
Népesség
Teljes népesség2009 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség63,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Apostag (Magyarország)
Apostag
Apostag
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 51″, k. h. 18° 57′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 51″, k. h. 18° 57′ 35″
Apostag (Bács-Kiskun megye)
Apostag
Apostag
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Apostag weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Apostag témájú médiaállományokat.

Apostag: község Bács-Kiskun megyében, a Kunszentmiklósi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Duna bal partján, Budapesttől délre 76, a dunaföldvári Beszédes József hídtól északra 13 kilométerre található.

Szomszédos települések: Dunaegyháza, Dunavecse, Újsolt

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét feltehetően régi, 1805-ig álló görög feliratos, 12 karéjú templomáról kapta, amelyben a falfestmények a 12 apostolt ábrázolták.

Története[szerkesztés]

Már a vaskorban is lakott hely volt; erről tanúskodnak a település területén végzett ásatások során előkerült leletek.

Első fennamaradt okleveles említése 1217-ből való.

1283. július 1-jén IV. László király itt adott ki egy oklevelet.

1318-ban a kalocsai érsek és tartományi püspökei az apostagi templomban határozták meg, hogy milyen magatartást tanúsítsanak a Károly Róbert által összehívott rákosmezei országgyűlésen.

1332-ben a szigetfői főesperességhez tartozó egyházának papja 5 gs., 4 den. pápai tizedet fizetett.

Az egykor határában álló avar kori Várhátat az 1892-es gáterősítéskor hordták el a védőtöltés építése miatt.

A mintegy 6000 évvel ezelőtt itt élt emberek települése sok tekintetben hasonlíthatott a későbbi korok falusias településeihez. A cölöpszerkezetű, fából épült házakat vesszőből font belső falakkal osztották fel szobákra, a hideg ellen pedig a teljes épületet paticcsal fedték be. A lelőhelyen a mindennapi élet eszközei, maradványai kerültek elő: edénytöredékek, ételmaradványok. Az ételmaradványok arra utalnak, hogy a háziállatként tartott jószágok mellett kagylóval, s hallal egészítették ki étrendjüket az itt lakók.

A talált edénytörmelékek arra utalnak, hogy a mai Apostag belterülete már jóval a magyar honfoglalás előtt lakott volt. Az őskor korai időszakában, az újkőkorban (vagy ahogy a latinos tudományos szakirodalom nevezi ezt az időszakot: a neolitikumban) a Duna mellé települt első lakosok az úgynevezett zselízi kultúra népességéhez tartoztak. Az ilyen közvetett elnevezés oka az, hogy írásos emlékek hiányában nem tudjuk, hogy az itt lakók miként nevezték magukat, mely népcsoporthoz sorolták közösségüket, sem azt, hogy milyen nyelven beszéltek. A zselízi kultúra jellegzetes edényeit használó, s a más zselízi lelőhelyek lakásaihoz hasonló lakóhelyet építő őskori "apostagiak" tehát az újkőkor középső szakaszának az utolsó fázisában éltek ezen a területen A kerámiamaradványok még beszédesebbek a hozzáértők számára. A régészek sokszor az edénytöredékek alapján tudják megmondani egy-egy lelőhely korát, s az ott lakó emberek kultúráját. A lelőhelyen számos vastag falú őskori tárolóedény maradványa mellett vonalas díszítésekkel ékesített díszkerámia- töredékek is előkerültek, amelyek jól mutatják a korabeli fazekasok ügyességét, hozzáértését.

Napjainkban[szerkesztés]

A településen évente rendeznek nemzetközi enduró motoros bajnokságot, mozgáskorlátozottak fotó- és diafilm-kiállítását, Nagy Lajos-emléknapokat, s 15 év óta itt rendezik meg az Országos Keresztény Könnyűzenei Fesztivált is, közismert nevén a LADIK Fesztivált.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Bolvári József (független)[3]
  • 1994-1998: Szabó József (Ötvös) (független)[4]
  • 1998-2002: Szabó József (független)[5]
  • 2002-2006: Zakar Zoltán János (független)[6]
  • 2006-2010: Zakar Zoltán János (független)[7]
  • 2010-2014: Zakar Zoltán János (független)[8]
  • 2014-2019: Zakar Zoltán János (független)[9]
  • 2019-től: Zakar Zoltán János (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

2001-ben a település lakosságának 99,3%-a magyar volt. Ami a felekezeti megoszlást illeti, a lakosok 48,9%-a volt római katolikus, 27,4%-a református, 12,4%-a evangélikus. Más egyházhoz tartozott 0,9%, a lakosság 2,6%-ának világnézete ismeretlen. 7,8% nem volt vallásos.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,3%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,7%, református 17,5%, evangélikus 6,7%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 15,5% (25,7% nem nyilatkozott).[10]

Ismert emberek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Az Urunk Mennybemenetele római katolikus templom az 1770-es években épült barokk stílusban.
  • A zsinagóga 1768-ban épült, szintén barokk stílusban.
  • Barokk stílusban épült 1715-ben az evangélikus templom is.
  • Református templom
  • Nagy Lajos emlékkiállítás

Külterületei[szerkesztés]

Az alábbi külterületek tartoznak a községhez; ezek összlakossága 2001-ben 14 fő volt.

  • Dunapart
  • Érdődűlő
  • Hegyekköze
  • Kovacsosdűlő
  • Nagykút

Testvértelepülés[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Apostag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Apostag települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Apostag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  5. Apostag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  6. Apostag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  7. Apostag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  8. Apostag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. Apostag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  10. Apostag Helységnévtár

További információk[szerkesztés]