Apostag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Apostag
Evangélikus templom
Evangélikus templom
Apostag címere
Apostag címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Kunszentmiklósi
Jogállás község
Polgármester Zakar Zoltán János[1]
Irányítószám 6088
Körzethívószám 78
Népesség
Teljes népesség 2010 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 63,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 31,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Apostag (Magyarország)
Apostag
Apostag
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 51″, k. h. 18° 57′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 51″, k. h. 18° 57′ 35″
Apostag (Bács-Kiskun megye)
Apostag
Apostag
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Apostag weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Apostag témájú médiaállományokat.

Apostag: község Bács-Kiskun megyében, a Kunszentmiklósi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Duna bal partján, Budapesttől délre 76, a dunaföldvári Beszédes József hídtól északra 13 kilométerre található.

Szomszédos települések: Dunaegyháza, Dunavecse, Újsolt

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét feltehetően azon görög feliratos 12 karéjú, s az apostolok képét feltüntető templomáról kapta, amely 1805-ig állt fenn (M.Sion.1865.442).

Története[szerkesztés]

Már a vaskorban is lakott hely volt, erről tanúskodnak a település területén végzett ásatások.

Első okleveles említése 1217-ből származik.

1283. július 1-jén IV. László király itt adott ki oklevelet.

Templomában döntöttek – 1318-ban – a kalocsai érsek és tartományi püspökei, a Károly Róbert által összehívott rákosmezei országgyűlésen követendő magatartásukról.

1332-ben a szigetfői főesperességhez tartozó egyházának papja 5 gs., 4 den. pápai tizedet fizetett.

A határában álló avar kori Várhátat az 1892-es gáterősítéskor hordták el, a védőtöltés építése miatt.

A mintegy 6000 évvel ezelőtt itt élő emberek települése sok tekintetben hasonlíthatott a későbbi korok falusias településeihez. A cölöpszerkezetű, fából épült házakat vesszőből font belső falakkal választották szét szobákra, míg a hideg ellen a teljes épületet paticcsal fedték be. A lelőhelyen a mindennapi élet eszközei, maradványai kerültek elő: edénytöredékek, ételmaradványok. Az ételmaradványok arra utalnak, hogy a háziállatként tartott jószágok mellett kagylóval, s hallal egészítették ki az étrendjüket az itt lakók.

A talált edénytörmelékek arra utaltak, hogy a mai Apostag belterülete már jóval a magyar honfoglalás előtt lakott volt. Az első lakosok a Duna mellett, az őskor korai időszakában az újkőkorban (vagy ahogy a latinos tudományos szakirodalom nevezi ezt az időszakot: a neolitikumban) az úgynevezett zselízi kultúra népessége volt. Az ilyen közvetett elnevezés oka az, hogy írásos emlékek hiányában nem tudjuk, hogy az itt lakók miként nevezték magukat, mely népcsoporthoz sorolták közösségüket, sem azt, hogy milyen nyelven beszéltek. A zselízi kultúra jellegzetes edényeit használó, s a más zselízi lelőhelyek lakásaihoz hasonló lakóhelyet építő őskori "apostagiak" tehát az újkőkor középső szakaszának az utolsó fázisában éltek ezen a területen A kerámiamaradványok még beszédesebbek a hozzáértők számára. A régészek sokszor az edénytöredékek alapján tudják megmondani egy-egy lelőhely korát, s az ott lakó emberek kultúráját. A lelőhelyen számos vastag falú őskori tárolóedény maradvány mellett vonalas díszítésekkel ékesített díszkerámia töredéket is elő kerültek, amelyek jól mutatják a korabeli fazekasok ügyességét, s hozzáértését.

Napjainkban[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99,3%-a magyar volt.

A településen évente rendeznek nemzetközi enduró motoros bajnokságot, mozgáskorlátozottak fotó- és diafilm-kiállítását, Nagy Lajos-emléknapokat, valamint 15 éve itt rendezik meg az Országos Keresztény Könnyűzenei Fesztivált, közismert nevén LADIK Fesztivált.

Ismert emberek[szerkesztés]

Felekezeti megoszlás[szerkesztés]

A község lakosságának 2001-ben 48,9%-a volt római katolikus, 27,4%-a református, 12,4%-a evangélikus. Más egyházhoz tartozott 0,9%, a lakosság 2,6%-ának világnézete ismeretlen. 7,8 nem volt vallásos.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Urunk Mennybemenetele római katolikus templom, az 1770-es években készült, barokk stílusban
  • Barokk stílusban, 1768-ban épített zsinagóga.
  • 1715-ből származó barokk evangélikus templom.
  • Református templom
  • Nagy Lajos emlékkiállítás

Külterületei[szerkesztés]

Az alábbi külterületek tartoznak a községhez, ezek összlakossága 2001-ben 14 fő volt.

  • Dunapart
  • Érdődűlő
  • Hegyekköze
  • Kovacsosdűlő
  • Nagykút

Testvérvárosa[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Apostag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]