Bajaszentistván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bajaszentistván
Közigazgatás
Település Baja
Korábbi rangja nagyközség
Irányítószám 6503
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Elhelyezkedése
Bajaszentistván (Baja)
Bajaszentistván
Bajaszentistván
Pozíció Baja térképén
é. sz. 46° 12′ 20″, k. h. 18° 57′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 20″, k. h. 18° 57′ 53″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajaszentistván témájú médiaállományokat.

Bajaszentistván (szerbhorvátul Vancaga[1]) egykor önálló település, ma Baja városrésze a Duna bal partján, a városközponttól északra az 51-es főút mentén.

Története[szerkesztés]

Nevében a baja rész törökül bikát jelent, de ez valószínű, hogy csak Baja közelsége miatt ragadt rá. A szentistván rész az első magyar királyra, és arra utal, hogy keresztény népek lakták a falut. Kákony és Pandur községeket az áradások miatt magasabb helyre, a mai Bajaszentistván területére költöztette a kalocsai érsek.

Hajdanán az erősen katolikus bunyevácok lakták, majd később kis számban magyarok, németek és zsidók is megtelepedtek a faluban. A magyarság részaránya a teljes lakosságból 1900-ban még alig több, mint 50% volt, de 1930-ra már 80% körül járt. Jelentősen mutatva a bunyevácok magyarság iránti vonzalmát, vagy rejtőzködő identitását. Erre és a Horthy alatti magyarosításra utal a templom melletti 2002-es állítású háborús emlékkereszt névsora is. 1918-ig, majd 1921 és 1930 között Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Kiskőrösi járásához tartozott. A legfőbb birtokos a mindenkori kalocsai érsek volt.

A lakosság a mezőgazdaságra alapozta megélhetését, de Baja közelsége az iparban dolgozóknak is kedvezett. Főként paprikát és szőlőt termesztettek, de a gabona és a kukorica mellett a bajai kis- és nagypiacra szállított zöldség- és főzelékfélék, valamint a város felszívta tej és tejtermékek, háziállatok teremtették meg a többi bácskai falutól nagyobb viszonylagos jólétet. Itt a földéhségben szenvedő város közelsége miatt kevesebb földből – bár nagyobb élőmunka-ráfordítással – többet lehetett kihozni.

Pandur község lakosságát 1782-ben Kákonyét 1804-ben telepítette át a kalocsai érsek.[2] Római katolikus temploma késő barokk stílusban épült 1805 és 1809 között. Tornyában lakó nagy- és lélekharangja mellé 2014-ben vásároltak Nemesnádudvarról egy, az ottaniakkal disszonáns harangot.

Bajaszentistván nagyközség volt egészen a 20. század elejéig. Az első világháború után azonban 1918-tól 1921-ig szerb katonai igazgatás alá került a város, és ez idő alatt a megszállók Bajához csatolták. Később, hogy Baja elérje a békediktátumok által megcsonkított megye itt maradt részének központjához „illő” méretet, nem kevés ráhatással a néhai „Váncágá” kisebb huzavona után 1930-ban véglegesen Baja része lett, s így Bács-Bodrog vármegyéé is. Az átcsatolással a község is sokat nyert, hiszen villanyvilágítást, óvodát, nagyobb és korszerűbb iskolát kapott. A lakosoknak nem kellett vámdíjat fizetniük, ha a bajai piacon adták el áruikat; és a hivatalos ügyeiket is helyben intézhették.

Mára csak kevesekben él az egykori dolgos bunyevác falu emléke, mely a társadalmi változások, s néha a templomát építő bunyevácokat saját papjuktól – még a legutóbbi időkben is – ért atrocitások súlya alatt enyészett el. Nyakas bunyevácai büszkén emlegetik, hogy egykoron az anyanyelvi mise megtagadásáért a tettlegességig fajuló templomi csatában még papot is vertek, igaz, csak imakönyvvel. Váncágá hagyományainak őrzését az egykor titkos Zlatna Grana egyesület próbálja a jövőnek dokumentálva elmenteni.

Több más, gyakran vidám népies elemekkel tűzdelt etimológiai anekdota mellett megemlítendő, hogy „Vancaga” magyarul bárdot, szekercét jelentő nevét a szabadkai múzeumban fellelhető környékbeli bunyevác források szerint arról kapta, hogy a török szorítása elől a felszabadított egykoron magyar lakta területek földosztó felhívására a Bosznia-Hercegovina oszmán iga alatti részéről több hullámban a Bácskába települt bunyevácok a folyóparti ártéren baltával tisztítottak maguknak falva(ka)t.

A későbbi (Baja)Szentistván a kalocsai érsek ártéri földjein a Duna-szabályozással az új meder útjába kerülő Pandur és Kákony falvak a homokhátság szélére felköltöztetett, az áradásokra hivatkozva kevés adót fizető lakóitól származik. (A ferences szerzetes papjaikkal a Duna mellé települt őseik emlékét máig őrzik az óhaza innen 360 km-re, Szarajevótól 30 km-re lévő Kakanj kisvárosának iszlám hitre váltott, eltörökösödött, egykor tán bunyevác lakói, s arrafelé van nyoma Pandur nevű falunak is.)

A szegényebb váncágai bunyevác legények a Javuk dűlőben elterjedt vályogvető és téglaégető munka mellett házasulásig hajóhúzónak álltak, de sokkal kisebb arányban, mint a szomszédos Baja keresetkiegészítésül tamburakedvelő alvégi bunyevácai, kik a kövező, útépítő, útkaparó, s kőművessegédi munkát végezték megkurtult földjeik művelése mellett.

Egykori paraszti életére, színes pompás ruháikra, szőtteseikre emlékeztet a Pandúr utcai Bunyevác Tájház. Bácska egyik legismertebb parasztköltője a Pandúr utcai Stipan Krunoslav Grgić, kinek kevesebb elfoglaltságot igénylő kisparaszti birtoka tette szabaddá idejét Bácskaszerte már életében közismert tehetsége kibontakozására.

Lakosságszáma[szerkesztés]

A 20. század elején a falut elérte a lassú néptelenedés. Sokan Bajára költöztek, ott találtak munkát.

  • 1900-ban még 3491-en,
  • 1930-ban már csak 3266-an lakták a községet

Bajaszentistváni Sportkör[szerkesztés]

A Bajaszentistváni Sportkör (Bajaszentistváni SK) Baja város egyik labdarúgóklubja, a Bajai Labdarúgó Sport Egyesület mellett. 1973-ban alapították, színe a fekete-fehér. A Bács-Kiskun megyei labdarúgó másodosztályban játszik.

Bács-Kiskun megyei II. osztály déli csoportban elért eredmények:

Év M Gy D V Rg Kg P Eredmény
2009-2010 30 16 5 9 59 38 53 5.
2008-2009 32 14 5 13 49 55 47 7.
2007-2008 30 9 6 15 62 71 33 12.
2006-2007 30 15 6 9 56 42 51 7.
2005-2006 30 ? ? ? ?? ?? ?? 2.
2004-2005 30 ? ? ? ?? ?? ?? 1.

FELNŐTT CSAPAT: Bács-Kiskun megyei III. osztály bajnoka (1999–2000), Bács-Kiskun megye II. osztály (déli) bajnoka (2004–2005), Bács-Kiskun megye II. osztály (déli) ezüstérmes (2005–2006), Bács-Kiskun megye II. osztály (déli) bronzérmese (2002-2003),

IFJÚSÁGI CSAPAT: Bács-Kiskun megye II. osztály (déli) bajnoka (2003-2004, 2005-2006), Bács-Kiskun megye II. osztály (déli) ezüstérmes (2004-2005), Tamás Arnold emléktorna győztese (2004)

SERDÜLŐ CSAPAT: Bács-Kiskun megyei III. osztály 16. hely (1998-1999)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 26.)
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajaszentistván témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]