Gátér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gátér
A gátéri vasútállomás
A gátéri vasútállomás
Gátér címere
Gátér címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Kiskunfélegyházi
Jogállás község
Polgármester Jánosiné Gyermán Erzsébet[1]
Irányítószám 6111
Körzethívószám 76
Népesség
Teljes népesség 919 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 29,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 30,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gátér (Magyarország)
Gátér
Gátér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 40′ 48″, k. h. 19° 57′ 36″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 48″, k. h. 19° 57′ 36″
Gátér (Bács-Kiskun megye)
Gátér
Gátér
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gátér témájú médiaállományokat.

Gátér község Bács-Kiskun megye Kiskunfélegyházi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Gátér a Dél-alföldi régióban, a Kiskunságon található. Csongrád és Kiskunfélegyháza között fekszik. Autópályán, közúton (451.) és vasúton egyaránt könnyen megközelíthető.

Története[szerkesztés]

A vasútállomás területén több mint 300 síros késő avar temetőt tártak fel a 20. század elején.[3]

A község határában a vándorlások nyomai már a honfoglalás korából fellelhetők. A kor legszebb emléke a bizánci származású női aranygyűrű, amelyet Exterde Tibor gátéri tanító tárt fel az egyik honfoglalás kori sírmezőből. Jelenleg gátéri leletként szerepel a budapesti Történeti Múzeumban.

A szomszédos községekből települtek ide az emberek, kizárólag magyarok. Az 1820-as évek táján épülhetett a csárda, amely a Csongrád-Kiskunfélegyháza és Kecskemét vásári útvonalon, valamint a Budapest-Szentes-Hódmezővásárhely-Szeged postakocsi-útvonalon állt. Vendégei vásározók, betyárok, postakocsi-utasok voltak. A feljegyzések szerint lóváltó állomás is volt, sőt Petőfi Sándor édesapja, Petrovics István is bérelte. Kedves felirattal csalogatta a vendégeket: „Itt a világ közepe, ha nem hiszi, jöjjön be.” 1880-ban épült az első iskola, amelyben egy tanító tanított. A települést később a szomszédos Pálmonostorához csatolták. A mindinkább fellendülő gazdasági élet, az önálló közigazgatás szükségességének a következményeként 1924. május 1-jén megalakult a mai önálló község, Gátér, amely nevét a falut átszelő érről, a Gát-érről kapta. A lakosság száma a 20. század első felében az ötvenes évek végéig, a hatvanas évek elejéig növekedett, ettől kezdve folyamatos népességfogyás jellemző.

Gátér belterületi útjai szilárd burkolatúak, vezetékes vízzel és elektromos árammal szinte valamennyi lakás rendelkezik. 1992 óta a lakások mintegy 80%-ában a vezetékes gáz is bevezetésre került. 2003. április 1-jétől megoldódott a lakossági szilárd hulladék gyűjtése, 2005-től pedig lehetőség nyílik a szelektív hulladékgyűjtésre is. A 2004. május 5-én tartott községi rendezvényen ünnepeltük Gátér független településsé válásának 80. évfordulóját, és erre az alkalomra készült el a falu címere is. A címer három részből áll. A jobb oldali pajzsrészben egy oroszlán látható, amely búzát és kukoricát tart a kezében, mutatva, hogy a településen élők mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoztak. A bal pajzson Szent Anna-oltár található, ami a templomhoz kapcsolódik. Az alsó harmadban pedig egy postakocsit ábrázoltak, két lóval. Ez jelzi azt, hogy valamikor a település megállóhely volt a postakocsi-útvonalon.

Gátéron dolgozik az ország egyetlen lovaspostása, aki a község külterületén 73 km-es útvonalon hordja lovaskocsival a küldeményeket. A kétkerekű homokfutót a Posta Rt. készíttette, a ló a postás tulajdona. Nem mindig közlekedik így, csak akkor, ha az időjárás viszontagságai, a nagy hó vagy belvíz miatt máshogy már nem lehet eljutni a környékbeli tanyákra. A Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi területté nyilvánította a Fehér-tó gátéri részét. A területen sokféle védett vadmadár megfigyelhető. Jellemző vonuló madarak a darvak, a vadludak, récék és a parti madarak. Rendszeresen fészkelnek itt a gémfélék. 1999-ben a Természetvédelmi és Ornitológiai Tábornak a gátéri Fehér-tó biztosította a helyszínt. Közel 200 gyermek tapasztalhatta meg a természet közelségének élményét.

Római katolikus templomunk 1925-ben épült, gótikus stílusban, védőszentje Szent Anna. Minden évben Anna napkor, július végén tartjuk a templom búcsúját. A második világháború községünket is érintette. Az áldozatok tiszteletére 2001-ben emlékművet állítottunk.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Intézmények, szervezetek[szerkesztés]

  • A 2009-ben felújított könyvtár és eMagyarország Pont szívesen látja az olvasni vagy internetezni vágyó vendégeket.[5]
  • A gátéri Nyugdíjasklub 1997. július 9-én alakult 35 fővel. Céljuk a faluban élő idős emberek összefogása. Közös kirándulásokat, rendezvényeket szerveznek. Más nyugdíjasklubokkal is rendszeres kapcsolatban állnak. Népdalkörük rendszeresen részt vesz a község és a környék kulturális rendezvényein.
  • 1994 óta működik a faluban a Kismakkos Néptáncegyüttes.[6]
  • Ugyanez az egyesület 2011-ben művészeti tábort szervezett, mely azóta hagyomány lett.[7]
  • Az Önkormányzat 2005-ben megalapította a Gátér községért díjat, mellyel minden évben egy személyt vagy közösséget jutalmaznak a faluért, közösségért tett munkájáért.
  • A gátéri iskolás gyermekeket már évek óta segíti a Gátéri Gyermekekért Oktatási Nevelési Alapítvány
  • A Gátér Községért Egyesület a falu lakosságának életminősége javításában, a lakókörnyezet szépítésében, a sport- és kulturális élet fejlesztésében játszik nagy szerepet.
  • A Polgárőrség a községben már 7 éve működik. Jelenlegi létszámuk 33 fő.
  • 2010-ben elindult a Gátéri Falulap, mely azóta is rendszeresen tájékoztatja a lakókat a faluban történtekről. Az újság online is elérhető.[8]

Állandó rendezvények[szerkesztés]

  • A Kismakkos Néptáncegyüttes egész évet átfogó rendezvénysorozattal ajándékozza meg a falut.
Első programjuk a Tavaszköszöntő, az éves néptáncgála, melyen vendég tánccsoportokkal egy színpadon mutatják be régi és új koreográfiáikat.
Ezt követi a szintén tavasszal megrendezésre kerülő Gyermek néptáncgála.
A nyár végén Kismakkos Kupát rendeznek a táncos barátaikkal, melyre nézőként várják a falubelieket, illetve este táncházat tartanak, melyre szeretettel várják az érdeklődőket.
Karácsonykor Karácsonyi délutánt szerveznek, amelynek keretében kézműves foglalkozáson vehetnek részt a gyerekek, majd műsort adnak, végül táncházra invitálják a nézőket.
  • Az adventi időszakban egy közösségi koszorú áll a Faluház bejáratánál, melynek minden gyertyáját más-más szervezet képviselője gyújtja meg.
  • Március 15-én az ünnepi műsor után fáklyás felvonulással emlékeznek a forradalomra.
  • Május végén, a Pünkösdölőn ügyességi versenyen vehetnek részt a családok.
  • Augusztus elején rendezik meg az Amatőr Fogathajtók Ügyességi Versenyét, amely este az úgynevezett „Lovasbállal” zárul.
  • Augusztus 20-án ünnepi műsorral és kenyérszenteléssel emlékeznek az államalapításra.
  • Ősszel a szüreti felvonuláson táncosok, beöltözött gyerekek és felnőttek járják be a falut, este szüreti bált rendeznek.
  • Október utolsó napján elérkezik a Tök jó délután, ahol töklámpásokat készíthetnek a gyerekek.
  • Szilveszter délelőttjén a program jelmezes futás, a maskarában érkezők között különdíjat osztanak ki.

Ezen ünnepek hagyománnyá lettek a faluban, de mellettük sok alkalmi megemlékezés és rendezvény színesíti a hétköznapokat, ilyen például a kutyaszépségverseny, a családi főzőnap vagy a pingpong verseny.

Források[szerkesztés]

  1. Gátér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kada Elek 1905-1908: Gátéri (kun-kisszállási) temető a régibb középkorból. Archaeologiai Értesítő.
  4. http://www.gater.gportal.hu
  5. www.gatermuvhaz.gportal.hu Könyvtár
  6. www.kismakkos.gportal.hu Kismakkor Néptáncegyüttes
  7. www.gatertabor.gportal.hu Művészeti tábor
  8. Újság