Tiszakécske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tiszakécske
Tiszakécske légifotó.jpg
Tiszakécske címere
Tiszakécske címere
Tiszakécske zászlaja
Tiszakécske zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBács-Kiskun
JárásTiszakécskei
Jogállás város
Polgármester Tóth János (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 6060
Körzethívószám 76
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség11 990 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség88,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület133,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszakécske (Magyarország)
Tiszakécske
Tiszakécske
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 55′ 52″, k. h. 20° 05′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 52″, k. h. 20° 05′ 42″
Tiszakécske (Bács-Kiskun megye)
Tiszakécske
Tiszakécske
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Tiszakécske weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszakécske témájú médiaállományokat.

Tiszakécske város Bács-Kiskun megyében, a Tiszakécskei járás székhelye a Tisza partján.

Fekvése[szerkesztés]

Tiszakécske a Tisza mentén fekszik, teljes közigazgatási területe a folyó jobb partján helyezkedik el. A szomszédos települések észak felől, az óramutató járása szerint haladva: északon Jászkarajenő, északkeleten Tiszajenő, keleten (a Tisza túlpartján) Nagyrév, délkeleten Tiszainoka és Tiszakürt, délen Tiszaug (utóbbi három ugyancsak a bal parton), délnyugaton Lakitelek, nyugaton Szentkirály, északnyugaton pedig Kocsér.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton[szerkesztés]

A várost elkerülik a főutak, csak négy és öt számjegyű közutak húzódnak a területén. Budapest felől több útvonalon is elérhető, de két fő megközelítési iránya van: a 4-es főút és az M4-es autóút felől Cegléd, illetve az M5-ös autópálya felől Kecskemét érintésével. Cegléd felől Nagykőrösig a 441-es főúton, majd onnan a 4601-es úton haladva, Kecskemét felől pedig előbb a 44-es főúton, majd pedig vagy Szentkirály érintésével a 4623-as, vagy Lakiteleknél letérve a 4625-ös úton érhető el.

Kisebb jelentőségű, a várost a szomszédos településekkel összekapcsoló utak még a Jászkarajenőtől idáig húzódó 4615-ös út, illetve a nagyrévi kompátkelőig vezető 46 325-ös és a tiszainokai révhez vezető, de előtte még a városközpont keleti részén is végighúzódó 46 327-es számú mellékutak.

Vasúton[szerkesztés]

Vonattal a MÁV 145-ös számú Szolnok–Kecskemét-vasútvonalán érhető el, amelynek négy megállási pontja van a város közigazgatási területén. Szolnok felől haladva előbb Óbög megállóhely, majd Újbög vasútállomás – előbbi a városhoz tartozó Tiszabög település északi, utóbbi a déli szélén –, majd a városközpontban Tiszakécske vasútállomás, végül Kerekdomb városrészben Kerekdomb megállóhely. Az újbögi állomás és a kerekdombi megálló egyaránt a 4625-ös út közvetlen közelében található, az óbögi megálló közúti elérését egy önkormányzati út biztosítja, a nagyállomást pedig a 4601-es útból kiágazó, 46 326-os számú mellékút szolgálja ki.

Címere[szerkesztés]

A címer alakja álló pajzs, melyet hullámos ezüst színű pólya oszt két részre. A felső zöld mezőben kétlábon jobb felé ágaskodó villásfarkú arany oroszlán található, amely jobb mancsában vágásra emelt kézfejvédős görbe kardot, bal mancsában lefelé fordított hegyű nyílvesszőt tart. A kék pajzstalpon egymás fölött ellentétes irányban két ezüst hal úszik. (A címerben az oroszlán és a halak a régi kécskei pecsétek motívumai a történelmi örökséget idézik. A hullámos pólya a Tiszát jelképezi.)

A Tisza[szerkesztés]

Tiszakécske kiemelkedő turisztikai-, idegenforgalmi vonzástényezője a Tisza. A települést 22,5 km hosszan határolja a folyó. A partot galériaerdők szegélyezik, melyek a Közép-Tiszai Tájvédelmi körzet részei. Számos védett növény- és állatfaj talál itt menedéket magának.

Története[szerkesztés]

A régészeti eredmények alapján Tiszakécske területén már közel másfélezer évvel ezelőtt lakott település nyomai találhatók. A település növekedése és faluvá szerveződése az ezt követő időszakban (a 11., 12., 13. század) indul meg. A tatárjárás idején a lakosság számbeli növekedése meggyorsult. A Vatikán irattárában őrzött egyházi tizedjegyzék tesz először említést a faluról Cechke írásmóddal, 1332-ben. A lassú növekedésnek induló falu a török uralom alatt gyakorlatilag elpusztult. A 17. században a Rákóczi szabadságharc leverése után a nagyabonyi közbirtokosság kapta meg a területet. Ők Nógrád és Hont vármegyékből zömmel katolikus vallású családokat telepítettek a faluba. Az új telepesek lakóhelye a régi Kécske nagyobb kiterjedésű elhagyott része lett (Újkécske), ahol a földet „taksások” művelték.

A betelepítést követően a régi kécskeiek etnikai, vagyoni, vallási viszonyainak eltérő volta alapján a jövevényektől elkülönültek és elnevezték magukat ókécskeieknek. Valójában ezzel elkezdődött a falu lakosságának lakóhelyi (Ókécske és Újkécske), etnikai (szlovákok és magyarok), gazdasági (taksások és telkes jobbágyok), vallási (református és katolikus) elkülönülése. Így a régi egységes település kettészakadt, amit az 1867-es törvény közigazgatásilag is szentesített.

1887-ben készült el a település határán húzódó vasútvonal. Újkécske fejlődésének kedvezett, hogy a törvényhatósági kövesutak (Szolnok, Kiskunfélegyháza, Nagykőrös) Újkécskén keresztül vezettek. A századfordulótól kezdve töretlenül fejlődött a település a két világháborúig, ahol közel 500-an haltak meg. 1950-ben egyesült a két település Tiszakécske néven. 1956-ban a városközpontban egy magyar vadászrepülő a békésen tüntető tömeg közé lőtt, ami 17 ember életét követelte. 1986-ban a település városi rangot kapott. Ez után egy dinamikus fejlődés vette kezdetét, mely az 1990-es évek elejéig tartott. A dinamikus fejlődésnek köszönhetően a településen az általános iskolák mellett gimnázium és szakiskola is helyet kapott. Tiszakécske napjainkban is fejlődik.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A következő táblázatban láthatjuk miként változott a város népességszáma 1960 óta:

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főként cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,2%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,8%, református 10,7%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 17,2% (25,7% nem nyilatkozott).[11]

Tisza-parti Termálfürdő[szerkesztés]

T-kécske 028.JPG

A Tiszához közel található a létesítmény, mely 2001-től felújított, kibővített szolgáltatásokkal várja az idelátogató vendégeket. A nátrium-hidrogénkarbonátos hévíz, amely jelentős metakovasavat és fluoridot tartalmaz, 1344 m mélyről 52 fokon feltörő gyógyvíz, számos panasz enyhítésére megfelelő. A gyógyvíz reumatikus, ízületi, mozgásszervi megbetegedésekre, műtétek utáni rehabilitációkra, nőgyógyászati problémák gyógyítására alkalmas.A fürdő télen és nyáron várja a vendégeket.

A városhoz tartozó Kerekdombon (a központtól kb. 5 km-re délnyugatra) szintén található termálfürdő.

Nevezetességei[szerkesztés]

Népzene[szerkesztés]

Népzenei hagyományokat őriz a Dűvő Citerazenekar (2015 előtt: Kék Nefelejcs Citerazenekar; anno 1996),[13] a Tubarózsa Citerazenekar (2009) és a Boróka Citerazenekar.

A népzene kedvelőinek lehetőségük nyílik a Tisza-Folk Alapítvány által rendezett népzenei táborba jelentkezni, amely 1 héten keresztül tart érdekes programokkal ének, zenetanulással várja a jelentkezőket.

A népzene mellett nagyon fontos szerepet játszik a hagyományok őrzésében a "Nagy-Tisza Néptánccsoport" (2009), akik színvonalas táncaikkal öregbítik városunk hírnevét szerte az országban és a környező országokban egyaránt.[forrás?]

Híres tiszakécskeiek[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. a b Tiszakécske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. Tiszakécske települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Tiszakécske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. Tiszakécske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  6. Tiszakécske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  7. Tiszakécske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  8. Tiszakécske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. Tiszakécske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora[halott link]
  11. Tiszakécske Helységnévtár
  12. A szobor a szoborkereső oldalon. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  13. Düvő Citerazenekar (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2018. augusztus 5.)

További információk[szerkesztés]