Tokaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Világörökség logo.png  A településen világörökségi helyszín található 
Tokaj
Légifelvétel Tokajról
Légifelvétel Tokajról
Tokaj címere
Tokaj címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásTokaji
Jogállás város
Polgármester Posta György
Irányítószám 3910
Körzethívószám 47
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 4069 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség151,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tokaj (Magyarország)
Tokaj
Tokaj
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′, k. h. 21° 25′Koordináták: é. sz. 48° 07′, k. h. 21° 25′
Tokaj (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Tokaj
Tokaj
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Tokaj weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tokaj témájú médiaállományokat.

Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál. A Tokaji járás központja.

A Tokaji borvidék névadó települése, amiben nem csak a bortermelésben és -kereskedelemben játszott szerepe, hanem stratégiai, közlekedési csomóponti fekvése is szerepet játszik.

Földrajz[szerkesztés]

Miskolctól 54 km-re keletre fekszik, a híres Tokaji borvidéken, két folyó, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál, a Tisza Rakamazzal szemközti oldalán. Tokaj fejlődésében nem csak a bortermelésben és borforgalmazásban játszott szerepe, hanem közlekedési csomóponti fekvése is közrejátszott. Tokaj volt a Kelet-Felvidék és a Kelet-Alföld között zajló szekérforgalom legfontosabb kapuja. A tokaji átkelőhelyhez mérhető jelentőségű és szerepkörű átkelőhely a Tiszán csak Szolnokon és Szegeden volt.

Történelem[szerkesztés]

Gabriel Bodenehr: Tokaj az 1684-ben
Joris Hoefnagel:Tokaj a 16. század végén

Tokajt, mint a környék nevét először 1067-ben említik, ekkor már szőlőtermesztő vidék volt. Magát a települést 1353-ban említik először Tokaj néven. Első vára egy földvár volt, amely a tatárjárás során elpusztult. A 14. századra már kővár állt a településen, mely a diósgyőri uradalom része volt.

1450 után Tokaj a Hunyadiaké, majd a Szapolyaiaké volt. Szapolyai János egy időre elveszítette a birtokot, de fia, János Zsigmond idejében már ismét a családé volt, így királyi uradalommá vált. A borvidék bevételének köszönhetően Tokaj mezővárossá fejlődött, népessége növekedett. 1705-ben II. Rákóczi Ferenc leromboltatta a várat nehogy idegen kézre kerüljön.

Leírás a településről a 18. század végén:

"Elegyes lakosú Magyar Mezőváros, és hajdani Vár Zemplén Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai külömbfélék, fekszik B. Keresztúrhoz 1 mértföldnyire, a’ híres Tokaji hegy alatt, Bodrog vizének, a’ Tisza vizébe való folyásánál. Eredete bizonytalan; külömbféle ostromlásokat szenvedett 1523, 1563, 1566. 1605-dikben Bocskainak bírtokába jutott, majd Turzóé is vólt. 1645. Rákóczié vala; 1682. Tökölyié; 1685. ismét a’ Tsászáré leve. 1697 Tokai Ferentz foglalta-el magának, de a’ Harangodi pusztán torkára forrott ragadozása. 1705-dikben Rákóczi elrontatta, hogy Patak Várának lerontatásáért a’ Tsászáron boszszút állhasson. Melly viszontagságokban a’ Városnak lakosai is részesek vóltak. Díszesíti a’ városnak Szentegyháza, a’ Kaputzinusoknak, Piáristáknak Szentegyházaik, de a’ több Lakosoknak is vagynak itten tulajdon Templomaik, és számos Uraságoknak szabad udvaraik. Terézia hegyén Kápolnát építtetett itten néhai M. TERÉZIA. Lakosai nem olly tehetősek, mint hajdan; szántóföldgye, és legelője is szűk; igen híres szőlőhgye tágas, és jó, de nem mindenütt; piatza, és eladásra módgya van helyben, országos vásárjai meglehetősek; a’ Tiszán is van módgya a’ keresetre." 			
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 17961799)

A kiegyezés utáni békés évtizedekben Tokaj fejlődött, polgárosodott, a két világháború azonban ezt félbeszakította. 1944-ben először a német, majd a szovjet hadsereg foglalta el Tokajt.

A második világháború után Tokaj csak lassan fejlődött, még a borkereskedelemben betöltött központi szerepét is egyre inkább Sátoraljaújhely vette át. 1952. február 1-jén elveszítette járási székhely szerepét. Városi rangját csak 1986-ban kapta vissza. Ekkortól újra dinamikus fejlődésnek indult. Tokaj a turisták kedvelt úticélja. A borvidék a Világörökség része.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés]

Polgármesterek:

Tanácselnökök:

  • Májer János (1986–1990)[2]


Népesség[szerkesztés]

Lakosságszám[3]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 5 012 —    
1880 4 479 −1,12%
1890 4 815 0,72%
1900 5 110 0,59%
1910 5 105 −0,01%
1920 5 073 −0,06%
1930 5 844 1,41%
1941 5 903 0,09%
1949 5 074 −1,89%
1960 5 031 −0,08%
1970 5 301 0,52%
1980 5 477 0,33%
1990 5 358 −0,22%
2001 4 988 −0,65%
2011 4 530 −0,96%
2018 4 069 −1,53%

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]

Vallás[szerkesztés]

Tokajban hat felekezetnek van temploma, és ebből ötnek élő gyülekezete is.[5]

Közlekedés[szerkesztés]

Közúton elérhető a 38-as főúton.

Vonattal megközelíthető a Szerencs–Nyíregyháza-vasútvonalon; Tokaj vasútállomáson[6] InterCity járatok is megállnak. A várost érintő regionális autóbusz-közlekedés szolgáltatója az ÉMKK Zrt., mely járatokat közlekedtet többek között Szerencs (3853), Sárospatak (3885), illetve Nyíregyháza (4243) felé.

A Tisza túlsó partján fekvő Rakamazzal közúti és vasúti híd köti össze.

Tokaj és a Bodrogzug között komp közlekedik.[7] A városban működik a Közlekedési Hatóság Tokaji Hajózási Hatósági Szolgálati És Ellenőrzési (HHSZE) Pontja.[8][9]

Kultúra[szerkesztés]

A Serház utcában található Tokaji Kulturális és Konferencia Központ három létesítményből áll: a régi Tokaji zsinagóga felújított történelmi épületéből, a modern épületben helyet kapott Paulay Ede Színházból, valamint az egykori Serházból.[10][11] A központ kialakítása – melyet az tett szükségessé, hogy a rossz állapotú művelődési ház kicsinek bizonyult a helyi kulturális rendezvényekhez – ennek megfelelően három ütemben valósult meg. Elsőként a zsinagóga helyreállítása történt meg 2006-ra, az eredeti térrendszer és tömegforma visszaadásával, ahhoz illeszkedő funkciókkal.[12]

A több mint egymilliárd forintos beruházással, Farkas Pál építész tervei alapján felépült színház, mely nevét a város szülöttéről, Paulay Ede színész–rendezőről kapta, 2008 óta működik. A 300 fő befogadására alkalmas, önálló társulat nélküli (befogadó) kamaraszínház az előadóművészetek mellett nemzetközi konferenciáknak és rendezvényeknek is helyet ad.[10][11][12] A Serházzal egy kiállítótérként működő épületszárny köti össze.[11]

Harmadik, záró ütemként 2015-ben a Serház felújítása készült el 600 millió forintos költséggel, amely a Világörökségi Bormúzeumnak ad otthont. Ezzel párhuzamosan a Tokaj Alapítvány kezdeményezésére szoborpark létrehozásába fogtak a színház udvarán; elsőként a Tokaj-hegyalja első földtani térképét megrajzoló Szabó József mellszobrát avatták fel 2005 szeptemberében.[13]

A kulturális és konferenciaközpont szervezeti keretei között működik a Németi Ferenc Városi Könyvtár is.[14]

1985 óta működik a belvárosi, 1790 körül épült Karácsony-házban a Tokaji Múzeum, mely Tokaj és Tokaj-hegyalja történetét mutatja be régészeti, a néprajzi és helytörténeti szempontból. 2016-ban az intézmény és az állandó tárlat felújításon esett át. 2015 óta működő telephelye a Világörökségi Bormúzeum,[15] mely az európai világörökségi borvidékeket mutatja be interaktív tárlatokkal.[16]

A Fesztiválkatlan, mely egy használaton kívüli, külszíni bányában került kialakításra, 2580 fő befogadására alkalmas, szezonálisan működő nagyszínházzal, valamint a nézőtér alatt 1000 m²-es rendezvénytérrel rendelkezik. Áprilistól szeptemberig különböző műfajú előadásokat (musical, tánc, koncert, kamaraelőadás, humorest) tartanak.[17]

Rendezvények[szerkesztés]

  • Tokaji Borfesztivál – Orbán-nap környékén
  • Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok – ősszel
  • Tokaji művésztelep

Turizmus[szerkesztés]

Utca Tokajban
A tokaji városháza

Látnivalók:

Személyek[szerkesztés]

  • Itt tanulmányozta Paracelsus a tokaji bor gyógyító erejét.
  • Itt élt egy rövid ideig Balassi Bálint.
  • Tokaj várkapitánya volt a zsoltáríró Némethi Ferenc, aki 1565-ben hősi halált halt a vár ostromakor.
  • Nikolaus Lenau költő gyermekkorának egy részét Tokajban töltötte 1815–1816 között, életének 15. és 16. évében. E két év kitörülhetetlen nyomokat hagyott életén és költészetén. Itt vésődtek lelkébe a magyar föld, a magyar puszta, a magyar élet képei és a magyar népdalok ritmusa, melyek később költészetének olyan különös hatást és olyan elragadó varázst kölcsönöztek.
  • Itt született Urházy György (1823–1873) újságíró, író, országgyűlési képviselő, honvédtiszt, az MTA tagja
  • Itt született Paulay Ede (1836–1894) színész, rendező
  • Itt született Záborszky József (1918–2015) karmester, zenetanár, zeneszerző
  • Itt született Bán Ferenc (1940–) építész
  • Éltető Daniella K1 és MuayThai profi világbajnok, K1, kick-boksz, kempo karate, thai boksz amatőr Európa bajnok[19]
  • Kovács Péter Freestyle foci világbajnok[19]
  • Mozgi Milán Ifjúsági olimpiai ezüstérmes kajakozó[19]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  2. Tokajban még Kósa Lajos és a bónusz szüreti fesztivál se segített (magyar nyelven). 444.hu, 2014. október 13. (Hozzáférés: 2018. október 31.)
  3. Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként
  5. Tokaj a hely szelleme (magyar nyelven). Tokaj, 2015. (Hozzáférés: 2018. október 31.)
  6. MÁV Rt. vasútállomás (magyar nyelven). Tokaj, 2015. (Hozzáférés: 2018. október 31.)
  7. Kompközlekedés (magyar nyelven). Tokaj, 2015. (Hozzáférés: 2018. október 31.)
  8. B-A-Z. Megyei Közlekedési Felügyelet Hajózási Hivatala (magyar nyelven). Tokaj, 2015. (Hozzáférés: 2018. október 31.)
  9. Tokaji Hajózási Hatósági Szolgálati És Ellenőrzési (HHSZE) Pont (magyar nyelven). Közlekedési Hatóság, 2017. (Hozzáférés: 2018. október 31.)
  10. a b Kulturális és Konferencia Központ (magyar nyelven). Tokaj, 2015. (Hozzáférés: 2018. október 31.)
  11. a b c d Paulay Ede Színház - Tokaj (magyar nyelven). Tokaj-hegyalja, Taktaköz, Hernád völgye, 2015. (Hozzáférés: 2018. október 31.)
  12. a b Farkas Pál: Tokaji színházavatás — kész a kulturális épületegyüttes második üteme (magyar nyelven). Építészfórum, 2008. szeptember 18. (Hozzáférés: 2018. október 31.)
  13. Serházból lett Bormúzeum Tokajban (magyar nyelven). Vinoport, 2015. november 11. (Hozzáférés: 2018. október 31.)
  14. Kulturális intézmények (magyar nyelven). Tokaj, 2015. (Hozzáférés: 2018. október 31.)
  15. Bemutatkozás (magyar nyelven). Tokaji Múzeum, 2018. (Hozzáférés: 2018. október 31.)
  16. Világörökségi Bormúzeum Tokaj (magyar nyelven). Világörökségi Bormúzeum, 2018. (Hozzáférés: 2018. október 31.)
  17. Tokaj Fesztiválkatlan (magyar nyelven). Fesztiválkatlan. (Hozzáférés: 2018. október 31.)
  18. Világörökségi Bormúzeum Tokaj (magyar nyelven). Világörökségi Bormúzeum, 2018. (Hozzáférés: 2018. október 31.)
  19. a b c Akikre büszkék vagyunk (magyar nyelven). Tokaj, 2015. (Hozzáférés: 2018. október 31.)
  20. Sonoma testvérváros

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]