Bodrogzug
| Bodrogzug | |
 | |
| Ország |  Magyarország |
| Elhelyezkedése | Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye |
| Terület | 0,0422 km² |
 Bodrogzug
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 48° 10′ 60″, k. h. 21° 25′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 60″, k. h. 21° 25′ 00″ | |
A Bodrogzug a Tisza és a Bodrog folyók összefolyása közti morotvás, mocsaras, ligeterdős terület, jelentős részben ártér a Bodrogköz déli részében, Zemplénben, Északkelet-Magyarországon.
Az Olaszliszka-Zalkod vonalától Tokaj városig húzódó Tokaj–Bodrogzug Tájvédelmi Körzet része.
A több ezer hektáros terület évente legalább kétszer - a tél végén a hóolvadáskor, és a tavaszi-nyár eleji esőzések idején - víz alá kerül. Nagyon csapadékos időszakokban tucatnyi árhullám is előfordul. Mindez Magyarországon ritka élővilágnak biztosít élőhelyeket, amelyeket 1989 óta a nemzetközi ramsari egyezmény is véd (Ramsar azonosító kódja 422).
Az ANPI-ÉMVIZIG - Bodrogzugi vízitúra honlapján megszerezhető belépési engedéllyel látogatható vízitúrázóhely.[1]
Elhelyezkedése[szerkesztés]
A Bodrogzugot nyugaton és északnyugaton a Bodrog, délen és délkeleten a Tisza határolja.[2]
Élővilága[3][szerkesztés]
Flóra[szerkesztés]
Az Alföld flóravidék Észak-Alföld flórajárásához tartozik. Tipikus növények:
- Fűz, nyár, tölgy, kőris, szil ligetek
- Hínártársulások
- Sulyom
- Úszó békaszőlő
- Békalencse
- Békatutaj
- Keresztes békalencse
- Rucaöröm
- Tündérrózsa
- Tündérfátyol
- Tavirózsa
- Kornistárnics
- Őszi kikerics
- Boglárka
- Margitvirág
- Szibériai nőszirom
- Vidra keserűfű
- Nádasok, sásosok
- Vízi harmatkása
- Békabuzogány
- Veresgyűrűsom
- Kutyabenge
- Rekettyefűz
- Kányabangita
- Feketefűz
Fauna[szerkesztés]
- Többféle béka
- Vízisikló
- Lápi póc
- Réti csík
- Szürkegém
- Vörösgém
- Bakcsó
- Bölömbika
- Kis kócsag
- Nagy kócsag
- Haris
- Fürj
- Fekete gólya
- Barna rétihéja
- Hamvas rétihéja
- Réti fülesbagoly
- Barna kánya
- Vidra
Geológiája[szerkesztés]
A Bodrogzug a pleisztocén végén, a holocén elején jött létre. Ebben az időszakban lesüllyedt a Bodrogköz és a Szatmár-beregi síkság, kiemelkedett az Ér-völgy vidéke és a tektonikai mozgások, illetve az eróziós folyamatok a Tokaji-hegységfelé tolták el a Tisza folyását. A Bodrogzug morotvatavait - amelyek közt a legjelentősebbek a Nagy-tó, a Fekete-tó és a Kapitány-tó - a Tisza mederváltozásai hozták létre.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bodrogzugi vízitúra honlap
- ↑ A Bodrogzug nagyítható térképe
- ↑ Tokaj–Bodrogzug Tájvédelmi Körzet. [2008. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 20.)
Források[szerkesztés]
- Tokaj-Bodrogzug
- Bodrogzug. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, 2004 (Hozzáférés: 2018. december 26.)