Bodrogzug

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Bodrogzug a Tisza és a Bodrog folyók összefolyása közti morotvás, mocsaras, ligeterdős terület, jelentős részben ártér a Bodrogköz déli részében, Zemplénben, Északkelet-Magyarországon.

Az Olaszliszka-Zalkod vonalától Tokaj városig húzódó Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet része.

A több ezer hektáros terület évente legalább kétszer - a tél végén a hóolvadáskor, és a tavaszi-nyár eleji esőzések idején - víz alá kerül. Nagyon csapadékos időszakokban tucatnyi árhullám is előfordul. Mindez Magyarországon ritka élővilágnak biztosít élőhelyeket, amelyeket 1989 óta a nemzetközi ramsari egyezmény is véd (Ramsar azonosító kódja 422).

Az ANPI-ÉMVIZIG - Bodrogzugi vízitúra honlapján megszerezhető belépési engedéllyel látogatható vízitúrázóhely.[1]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

A Bodrogzugot nyugaton és északnyugaton a Bodrog, délen és délkeleten a Tisza határolja.[2]

Élővilága[3][szerkesztés]

Flóra[szerkesztés]

Az Alföld flóravidék Észak-Alföld flórajárásához tartozik. Tipikus növények:

Fauna[szerkesztés]

Geológiája[szerkesztés]

A Bodrogzug a pleisztocén végén, a holocén elején jött létre. Ebben az időszakban lesüllyedt a Bodrogköz és a Szatmár-beregi síkság, kiemelkedett az Ér-völgy vidéke és a tektonikai mozgások, illetve az eróziós folyamatok a Tokaji-hegységfelé tolták el a Tisza folyását. A Bodrogzug morotvatavait - amelyek közt a legjelentősebbek a Nagy-tó, a Fekete-tó és a Kapitány-tó - a Tisza mederváltozásai hozták létre.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]