Taktaharkány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Taktaharkány
[címere]
[címere]
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Szerencsi
Kistérség Szerencsi
Jogállás nagyközség
Polgármester Dr. Szemán Ákos[1]
Jegyző Dr. Béni Gyula
Irányítószám 3922
Körzethívószám 47
Testvértelepülései
Lista
Mákófalva
Népesség
Teljes népesség 3594 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 91,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 100 m
Terület 39,13 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[3]
Földrajzi kistáj Taktaköz[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Taktaharkány (Magyarország)
Taktaharkány
Taktaharkány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 05′ 27″, k. h. 21° 07′ 41″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 27″, k. h. 21° 07′ 41″
Taktaharkány (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Taktaharkány
Taktaharkány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Taktaharkány weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Taktaharkány témájú médiaállományokat.

Taktaharkány nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Tokajtól 25 km-re, Miskolctól 30 km-re, Szerencstől 10 km-re, a Zempléni-hegység lábánál található.

A Taktaköz az Alföld peremi süllyedékterületek egyik legszebb részlete. Tájképileg a Bodrogköz folytatása, attól a tokaji Nagy-hegy választja el. A nagyközség neve összetett eredetű. Első tagja a Takta, a falu déli határában lévő Takta folyótól ered, míg a Harkány, ősi, Árpád-kori Horkany személynévből származik. A település földesurai a XVIII. századtól kezdve a zsidó eredetű Harkányi bárók voltak, kik a környező földterületek tulajdonosai voltak az államosításig.

A kistáj névadója, a Takta Csobajnál ered, alig 6 km-re a Tiszától. A kb. 300 km²-es síksági táj a Szerencsi-dombvidéktől és a Harangodtól a Tiszáig terjed. Taktaharkány nagyközség e vidék egyik meghatározó települése. Belterülete 216 hektár, külterülete 3701 hektár nagyságú. Vasúton a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely/Nyíregyháza-vasútvonalon, közúton a 3-as főútból elágazó 37-es főútról közelíthető meg.

Története[szerkesztés]

A Taktaköz mocsaras területe már a honfoglalás idején lakott volt. A települést először írásosan 1219-ben a Váradi Regestrumban említik, mint a szerencsi johanniták birtokát. A következő évszázadokban a falu több nemesi család kezébe kerül, egészen 1594-ig amikor Rákóczi Zsigmond lesz a földbirtokos. A Rákóczi-család tulajdonában marad egészen a Rákóczi-szabadságharc bukásáig, amikor az Aspremont grófoké, később a Királyi Kamaráé lett. A falu szinte teljesen református lakossága számára 1793-ban kezdtek kőtemplomot építeni, melyet 1806-ban szenteltek fel és a mai napig áll. Az egykori Rákóczi-birtok nagy részét egy osztrák zsidó származású pénzember, Koppely Fülöp bérelte 1855-től 1945-ig. A család az uradalom alapján változtatta nevét Harkányira majd később bárói rangot nyertek. Taktaharkányban született Harkányi Frigyes későbbi kereskedelemügyi miniszter. Gyerekkorában egy évig a községhez tartozó jajhalmi uradalomban élt Gárdonyi Géza családjával.

Címere[szerkesztés]

A címer kék-piros színű, kettéosztott, csücskös címerpajzsban aranyszínű búzakalászok, mindkét oldalán ugyanolyan színű sütőtökök és alatta ezüstszínű eke található.[4]

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 84%-a magyar, 16%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[5]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom
  • Katolikus templom
  • Szent István szobor
  • Kopjafa
  • Sírkőtár
  • Első és második világháborús hősi halottak emlékműve
  • Népi lakóház
  • Rendezvénypark
  • Zsidó temető

Sportélete[szerkesztés]

A Taktaharkányi SE 1950 óta a település labdarúgócsapata. Színei: sárga-piros. 2016-2017-es szezonban aranyérmesek Megye III.-ban. 2017-2018-as szezonban Megye II-ben szerepel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Taktaharkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. október 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-taktaharkany.shtml
  5. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

  • Id. Juhász Károly: Taktaharkány nagyközség története /1211-1993/