Egerlövő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Egerlövő
Egerlövő, templom.jpg
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőkövesdi
Jogállás község
Polgármester Buktáné Uza Teodóra[1]
Irányítószám 3461
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség 512 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség25,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Egerlövő (Magyarország)
Egerlövő
Egerlövő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 15″, k. h. 20° 37′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 15″, k. h. 20° 37′ 19″
Egerlövő (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Egerlövő
Egerlövő
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Egerlövő weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Egerlövő témájú médiaállományokat.

Egerlövő község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járásban. Az Egri-Bükkalja és a Tisza közti ártéren, sík területen fekszik, Miskolctól 50 kilométerre, Mezőkövesdtől 11 kilométerre délre.

Története[szerkesztés]

A települést 1221-ben a Váradi Regestrumban említik először, Luen alakban. A községet székely lövészek alapíthatták.[3] Környéke a bronzkorban is lakott lehetett, erre utalnak a 19. században talált leletek: hamvvedrek, díszes cserepek. 1984-ben miskolci régészek az ún. Homok-parton 4–5. századi germán jellegű temetőt tártak fel, több mint félszáz sírt a népvándorlás korából. Birtokosai: a Lövei család (későbbi nevükön Bálinthy, Bálinti), a Pipis és Szigethy család, majd Vezekényi Thombolt Bálint. A 16. században: Maly Péter, Szenes Ambrus, Bebek Ferenc, az Eördög és a Hány család. Eger ostromakor a törökök elpusztították, sokáig nem népesült be újra. 1698-ban a Lövei család lemond birtokáról Dőry András és neje javára. Később ezen család révén szerez birtokot Platthy Imre (felesége Dőry Krisztina). Itt született 1826-ban lányuk, Platthy Ida (Szathmáry Király Pálné), aki a felsőzsolcai óvoda alapítója, s az akkori egerlövői református templomban keresztelték meg. Birtokrésze van itt Gyürky Klárának (Sréter Mihályné), Lipcsey Károlynak. A 19. századi birtokosok közül ki kell emelni az Ambrózyakat: Ambrózy Antónia (1788 vagy 1798? – 1854?) (Sóvári Soós Jánosné) sírja (testvéreivel együtt: Ambrózy Anna?, Ambrózy Konstantin?) valamint édesanyjuk, Desewffy Julianna (1767, Miskolc) a helyi régi (ún. „ócska”) temetőben található. A sír felirata a következő (bár néhol hiányos): Búsan kesergő sirboltban nyugvó, tisztelve szeretett jó édesanya és kedves nővérei hűlt porai a földben. Néhai Sóvári Soós János úr gyászos özvegye, Ambrózy Antónia, ...míg velük egyesülnek. Elhunyt jó édesanya Desewffy Julianna asszony...Fehér József úr özvegye, élete 66.évében ..1854" (Kiss Lajos tanár gyűjtése alapján) A település a reformáció híve volt, s mindvégig meg is maradt annak.

Lakosai közül meg kell említeni a Korpás nevű családokat. Ők az Otrokocs-nemzetségből származó nemes Korpások leszármazottai. Ősi fészkük Bozokháza. Az Otrokocs nemzetség 1274-ben kapott nemességet IV.Lászlótól. A nemességszerzők közt Korpás fiai: István, Tamás és Iván szerepelnek. Bozokháza elpusztulásakor a Korpások arra a szomszédos Otrokocsra költöztek, ahol 1703-ban Korpás Miklós és János megtalálhatóak a nemesi jegyzékben. Korpás Miklós 1704-ben Rákóczi kurucai között harcolt.

A Korpások 3 ága közül az egyik Egerlövőn található: 1735-ben Korpás Istvánt és Jánost felvették a Borsod megyei nemesek közé, mivel Gömör vármegye 1728. május 20-án hivatalosan igazolta Gömör vármegyei nemesi eredetüket.

Az Otrokocsról származó Korpások másik ága Kunhegyesen, majd Tiszaburán, a harmadik ág pedig Gyöngyösön telepedett le.[4]

A településnek az első világháborúban 357 katonája harcolt, akik közül hősi halált halt 59, hadirokkant lett 37.

Lakóinak száma 1935-ben 1491 volt.

A település hivatalos neve 1863-tól Eger-Lövő, majd 1905-től Egerlövő. Itt született 1930-ban Bata Imre irodalomtörténész, aki 1982 és 1991 között az Élet és Irodalom c. lap főszerkesztője volt.

Népcsoportok[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[5]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Látnivalók[szerkesztés]

  • Mocsárrét
  • Református templom (13. század)

Környező települések[szerkesztés]

Borsodivánka 4 km-re, Négyes 8 km-re, Poroszló 11 km-re. A legközelebbi város: Mezőkövesd 11 km-re található.

Források[szerkesztés]

  1. A 2014-es választás eredménye. (Hozzáférés: 2015. január 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Sárközi Zoltán, Mezőkövesd monográfiája
  4. Mihályfalusi Forgon Mihály: A gömöri vármegye nemesei, Méry Rátió kiadó, Somorja, 2001)
  5. A nemzetiségi népesség száma 2001

További információk[szerkesztés]