Egerbakta
Egerbakta | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Heves | ||
Járás | Egri | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Varga Tibor (független)[1] | ||
Irányítószám | 3321 | ||
Körzethívószám | 36 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1388 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 44,39 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 32,37 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Egri-Bükkalja[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 56′ 06″, k. h. 20° 17′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 06″, k. h. 20° 17′ 28″ | |||
Egerbakta weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Egerbakta témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Egerbakta község Heves vármegye Egri járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Az Egri-Bükkalja területén fekszik, a vármegyeszékhely Egertől 8 kilométerre északnyugatra.
A közvetlenül határos települések: észak felől Bátor, északkelet felől Szarvaskő, kelet felől Felnémet (Eger része), délkelet felől Eger, dél felől Egerszalók, délnyugat felől Egerszólát, nyugat felől pedig Sirok.
Megközelítése[szerkesztés]
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 24-es főút, ezen közelíthető meg Eger, illetve a mátrai települések felől is. Északi szomszédjával a 2413-as út köti össze.
Története[szerkesztés]
A legkorábbi írásos emlék a faluról 1261-ből származik. 1295-ben villa Bacha alakban írva említették. Az 1332–1337 évi pápai tizedjegyzékben nevét már Bakta néven írták és a hevesi főesperesi kerület plebániái között szerepelt. Az 1546 évi adóösszeíráskor Horváth Ferencz birtokának írták, ekkor csak 1 jobbágytelek után fizetett adót. 1552-ben 2 portát írtak itt össze.
Háromszor is elnéptelenedett, kétszer a török, egyszer pedig a pestisjárvány miatt. 1552-ben, amikor Eger várát sikertelenül ostromolta a török, a falut elpusztította, 1553-ban kezdett újból benépesülni. 1596-ban a török elfoglalta Egert, és Bakta ismét elnéptelenedett. 1699-ben nyilvánítják ismét lakóhelynek. Az 1710-1711.évi nagy pestisjárvány miatt harmadszor is elnéptelenedett. 1693-ban Pencz János Benedek kincstári tiszt birtokában találjuk. A 19. század első felében az egri érsekség földesúri hatósága alá tartozott. Templomát, mely a középkorból maradt fenn, 1789-ben építették újjá és 1909-ben restaurálták.
1910-ben 1307 lakosából 1284 magyar volt, melyből 1291 volt római katolikus.
A 20. század elején Heves vármegye Pétervásári járásához tartozott.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Mata József (független)[4]
- 1994–1998: Mata József (független)[5]
- 1998–2002: Varga Tibor (független)[6]
- 2002–2006: Varga Tibor (független)[7]
- 2006–2010: Hegedűs János József (független)[8]
- 2010–2014: Varga Tibor József (Fidesz-KDNP)[9]
- 2014–2019: Varga Tibor József (független)[10]
- 2019-től: Varga Tibor (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 78%-a magyar, 22%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,5%-a magyarnak, 21,4% cigánynak mondta magát (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 85%, református 2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,4% (8,8% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Riolittufa Kaptárkő a falu határában
- Bányató
A település az irodalomban[szerkesztés]
- Érintőlegesen felbukkan a község Berkesi András Hűség című regényében (az egyik mellékszereplő utazik erre a településre).
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Heves vármegye
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ a b Egerbakta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Egerbakta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Egerbakta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ Egerbakta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Egerbakta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Egerbakta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Egerbakta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ Egerbakta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
- ↑ Egerbakta Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
Bükkszék | Bátor | Szarvaskő |
Sirok | Eger | |
Egerszólát | Egerszalók | Eger |