Gyöngyöstarján

	Gyöngyöstarján
	; Gyöngyöstarján címere
	; Gyöngyöstarján címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Heves
Járás	Gyöngyösi
Jogállás	község
Polgármester	Kiss Viktor (független)
Irányítószám	3036
Körzethívószám	37
	Népesség
Teljes népesség	2372 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	51,05 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	46,39 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Gyöngyöstarján Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 48′ 43″, k. h. 19° 51′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 43″, k. h. 19° 51′ 58″
	Gyöngyöstarján Pozíció Heves megye térképén
	Gyöngyöstarján weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyöstarján témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a Heves megyei községről szól. Hasonló címmel lásd még: Tarján (egyértelműsítő lap).

Gyöngyöstarján község Heves megye Gyöngyösi járásában. A Mátra déli oldalán, a Tarján-patak völgyében helyezkedik el, Gyöngyöstől 6 kilométerre északnyugatra található.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése 1275-ben történik kettős, Tharian Maior és Minor néven. 1451 és 1560 között mezőváros. A török hódoltság idején veszítette el ezt a rangját. Nem néptelenedett el a falu, a lakosság sziklába vájt pincékben rejtőzött el a török elől. Egy tűzvész pusztította el 1596-ban. Az 1600-as évek végére indult fejlődésnek újra.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Szamosvölgyi Péter (független)
1994–1998: Szamosvölgyi Péter (független)^[2]
1998–2002: Szamosvölgyi Péter (független)
2002–2006: Szamosvölgyi Péter (független)
2006–2010: Nagy Károly Mihály (független)
2010–2014: Nagy Károly (független)^[3]
2014–2019: Nagy Károly Mihály (független)
2019-től: Kiss Viktor (független)

Gyöngyöstarján vezetői közül Szamosvölgyi Péter 28 éven állt a község élén, mivel már a rendszerváltás előtti időszakban, 1978-tól 1990-ig is ő vezette a települést, tanácselnökként.

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,5% cigánynak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,2%, református 1,9%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 9,9% (22,3% nem nyilatkozott).^[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

Bory-kastély vagy Borhy-kastély 1926-ban épült, romantikus stílusú, ma kastélyszállóként működik.
Haller-pince. 1736 és 1746 között készült.
Római katolikus templom. 1747 és 1753 között épült barokk stílusban. Egyhajós, homlokzati, fehér számlapos órával ellátott tornyos, félköríves szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős keletelt templom. A szentély északi oldalán kétszintes, kontyolt tetős sekrestye, a déli oldalon földszintes, kontyolt tetős bővítmény látható.
Világosvár. Elpusztult Árpád-kori vár a közeli Világos-tetőn.