Karácsond

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karácsond
Karácsond, a Beretvás-kastély elölnézete. A felvétel 1895-1899 között készült. - Fortepan 83348.jpg
Karácsond címere
Karácsond címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Gyöngyösi
Jogállás község
Polgármester Földi Csaba[1]
Irányítószám 3281
Körzethívószám 37
Népesség
Teljes népesség 2911 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 91,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 31,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Karácsond (Magyarország)
Karácsond
Karácsond
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 48″, k. h. 20° 01′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 48″, k. h. 20° 01′ 37″
Karácsond (Heves megye)
Karácsond
Karácsond
Pozíció Heves megye térképén
Karácsond weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karácsond témájú médiaállományokat.

Karácsond község Heves megyében, a Gyöngyösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Gyöngyöstől 10 kilométerre található. Felszínét tekintve az egyik legváltozatosabb község a megyében. Északi része a Mátra déli lejtőjére épült, míg déli része már az Alföldön fekszik. Földje ennek megfelelően csodálatos értékeket rejt. Északi részén, a tűzhányók láva talaján tüzes, kiváló szőlő terem, a déli, alföldi része pedig a gabona és mezőgazdasági termények számára nyújt optimális feltételeket. A falu alatt szénréteg, lignit terül el. Itt ered a Büge-patak. A község lakosságát négy artézi kút látja el tisztított, jó minőségű ivóvízzel.

Éghajlata[szerkesztés]

Éghajlata mérsékelten meleg-száraz, a csapadék évi átlaga 600–700 mm, az évi középhőmérséklet 9,5-10 °C, míg a napsütéses órák száma évente 1900-1950 között van.

Domborzat[szerkesztés]

A táj, hegységelőtéri dombság. Legnagyobb tengerszint feletti magassága 180 méter (Tarógyius és az "Adácsi hegy").

Növényzet és állatvilág[szerkesztés]

Természetes növényzete cseres, valamint lágyszárú fajokból áll. A csenkeszek és a parajfélék már az alföldi hatást jelzik. Állatai kisvadak: mezei nyúl, fácán, őz és a különböző madárfajok. Ötven éve még túzok is élt az Olga major táján. Erdőterülete 6-7%, talaja agyagos löszön képződött barna erdőtalaj. A föld alatt szénmező és gyógyvíz rejtőzik.

Megközelíthető[szerkesztés]

A település a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely/Nyíregyháza-vasútvonal mellett fekszik, de ezen kívül megközelíthető a területén áthaladó M3-as autópályán, a 3-as főúton, a Mátra – Gyöngyös - Tisza-tó összekötő úton is.

Története[szerkesztés]

A településen ősidők óta van emberi élet, ezt bizonyítják a Puky-tónál fellelt régészeti leletek.

Az első hiteles oklevél 1323-ból említi Karachund néven. Az Aba nemzetség szállásbirtoka volt, majd leszármazottaik, a Csobánkák birtokolták, 1325-ben a Kompolti családnak adományozták. 1421-ben királyi birtokrész volt, melyet a Kompolt család kapott meg Isaszegért cserébe. 1522-ben örökösödési szerződés értelmében az Ország családé lett. A török adókönyvek szerint 1549-ben 19 lakott és 3 néptelen ház állt itt; 5 adóköteles, 4 elszegényedett és 6 elpusztult jobbágytelket írtak össze. 1589-ben az egri vár fenntartására szolgáltatták be a főpapi tizedet.

Az 1770-es évek körül kisszámú magyar lakta a települést. A kuruc háború után 5 szlovák családot telepítettek a faluba. 1741-ben több földbirtokosa is volt: többek között Haller Sámuel, gróf Esterházy, gróf Draskovics családok, majd őket követték az Orczy, Gönczi, Puky családok.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Kossuth seregében 9 karácsondi jobbágy harcolt.

1871-től a falu nagyközségi rangra emelkedett. A 20. század első felében is nagyközségként szerepel a gyöngyösi járás területén. 1950-től önálló tanáccsal bíró község, majd 1984-től Gyöngyös városkörnyéki községe.

2015-ben adták át a falu 1,5 milliárd forintból épült szennyvízhálózatát. A település 1200 háztartását rákötötték a szennyvízhálózatra.[3] Az építkezés 2013 szeptemberében kezdődött.[4]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom. Az 1770-es években épült. A templom berendezései közül a főoltár copf stílusú, a 18. század végéről való, a keresztelőkút klasszicista, 1810 után készült. A főoltárkép Szent Miklós püspököt ábrázolja. A templom mögötti ligetben álló Nepomuki Szent János szobrát az 1800-as évek körül emelték.
  • A temetőben 1838-ból való kőkereszt áll. Anyaga: mészkő.
  • Itt található a templomot építő plébános, Josephus Sabó 1791-ből való sírkőmaradványa, mely késői barokk stílusú.
  • 1809-ből származik Tari Örzsébet tölgyfából készült sírkeresztje.
  • Itt van eltemetve Puky Miklós földbirtokos, 1848-as politikus.
  • Első világháborús emlékmű és katonaszobor
  • Millenniumi Park. A Kertészeti Egyetem végzős diákjai tervezték.
  • Polgármesteri Hivatal. 80 éve épült, 2000-ben renoválták belülről.
  • Csiszár-kastély

Ismert emberek[szerkesztés]

Karácsondon születtek, éltek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Karácsond települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Másfél milliárd forintos szennyvízberuházást adtak át. heol.hu. (Hozzáférés: 2015. február 22.)
  4. Hírek. karacsond.hu. (Hozzáférés: 2015. február 22.)
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Gyöngyös Visonta Halmajugra Héraldique meuble compas.svg
Gyöngyöshalász

Észak
Nyugat  Karácsond  Kelet
Dél

Ludas
Adács Visznek Nagyfüged