Zaránk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zaránk
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Hevesi
Jogállás község
Polgármester Csintalan István[1]
Irányítószám 3296
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség 410 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 28,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 14,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zaránk (Magyarország)
Zaránk
Zaránk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 38′ 31″, k. h. 20° 06′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 31″, k. h. 20° 06′ 18″
Zaránk (Heves megye)
Zaránk
Zaránk
Pozíció Heves megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zaránk témájú médiaállományokat.

Zaránk község Heves megye Hevesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Gyöngyöstől délkeletre, Tarnaméra és Erk között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Zaránk nevét 1274-ben Zaranca néven említette először oklevél, mint az újvári várszerkezet tartozékát, tehát királyi várbirtok volt, melyet IV. László király 1274-ben kivett a várkötelék alól és eladományozott.

1307-ben már az Aba nemzetséghez tartozó Kompolt fia Péter birtoka, ugyanis nevezett Péter, ebben az évben Varasfogasi Füle fiai Mihálytól és Miklóstól a Tarna jobb partján Visznek és Zsadány között eső Vécsföldét 40 ezüst márkáért megvette, a határleírás szerint a földterület Péternek Zaránk (Szurduk) nevű birtoka mellett feküdt.

Az 1325. évi osztozkodáskor Zaránkot István, a későbbi hevesi főispán, a Nánai Kompolthi család őse nyerte.

1468-ban Zarang néven említették az oklevelekben, ekkor Kompolthi Miklós birtokában találjuk, de Kompolthi János leányának, Margit asszonynak Szén Jánostól született fiai: Szén György és Péter, szintén részt követelve maguknak Zaránkból, Kompolthi Miklóst perbe idéztették. Kompolthi János fiai: Zsigmond és Ferencz, valamint Országh Mihály fiai között 1522-ben kötött örökösödési szerződés értelmében a Kompolthiak kihaltával a gúti Országh családé lett.

Az 1552-ik évi adóösszeírás szerint Bornemisza Imrének itt három portája volt. 1554-ben 6, 1564-ben 8 portát írtak itt össze.

Országh Kristóf örökös nélküli halála után 1570-től I. Miksa király Országh Borbálának, férjezett I. Miksa király Országh Borbálának, Enyingi Török Ferenc hitvesének adományozta, majd 1606-tól a Nyáry család lett a birtokosa.

I. Miksa király Országh Borbálának, férjezett Török Ferencznének adományozta.

Az 1635. évi összeírásban 2 3/4, 1647-ben fél portával volt felvéve. 1650-től 1701-ig többször is átruházták a birtokjogot. 1693-ban, mint puszta, Deák Pál ezredes birtoka.

1701-ben Almásy János és Mihályi Pál a birtokos. Ettől kezdve az Almásyak és a velük rokon Czóbel, Stőszel, Szeleczky, Gosztonyi családok kezén maradt a birtokjog.

A falu 1687. körül elpusztult, 1701-ben újra benépesült. Lélekszáma 1787-ben 566, 1860-ban 752 fő.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma - egyhajós, egy homlokzati tornyos késő barokk templom. 1782-ben fejezték be az építését.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zaránk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Adács Nagyfüged Tarnazsadány Héraldique meuble compas.svg
Visznek

Észak
Nyugat  Zaránk  Kelet
Dél

Tarnaméra
Erk Jászapáti Jászszentandrás