Zaránk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zaránk
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásHevesi
Jogállás község
Polgármester Urbán László (független)[1]
Irányítószám 3296
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség410 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség28,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zaránk (Magyarország)
Zaránk
Zaránk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 38′ 31″, k. h. 20° 06′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 31″, k. h. 20° 06′ 18″
Zaránk (Heves megye)
Zaránk
Zaránk
Pozíció Heves megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Zaránk témájú médiaállományokat.

Zaránk község Heves megye Hevesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Gyöngyöstől délkeletre, Tarnaméra és Erk között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Zaránk nevét 1274-ben Zaranca néven említette először oklevél mint az újvári várszerkezet tartozékát, tehát királyi várbirtok volt, melyet IV. László király 1274-ben kivett a várkötelék alól, és eladományozott.

1307-ben már az Aba nemzetséghez tartozó Kompolt fia Péter birtoka, ugyanis nevezett Péter, ebben az évben Varasfogasi Füle fiai Mihálytól és Miklóstól a Tarna jobb partján Visznek és Zsadány között eső Vécsföldét 40 ezüst márkáért megvette, a határleírás szerint a földterület Péternek Zaránk (Szurduk) nevű birtoka mellett feküdt.

Az 1325. évi osztozkodáskor Zaránkot István, a későbbi hevesi főispán, a nánai Kompolthi család őse nyerte.

1468-ban Zarang néven említették az oklevelekben, ekkor Kompolthi Miklós birtokában találjuk, de Kompolthi János leányának, Margitnak Szén Jánostól született fiai: György és Péter, szintén részt követelve maguknak Zaránkból, Kompolthit perbe idéztették. A Kompolthi János fiai, Zsigmond és Ferenc, valamint Országh Mihály fiai között 1522-ben kötött örökösödési szerződés értelmében a Kompolthiak kihaltával a gúti Országh családé lett.

Az 1552. évi adóösszeírás szerint Bornemisza Imrének itt három portája volt. 1554-ben 6, 1564-ben 8 portát írtak itt össze.

Országh Kristóf örökös nélküli halála után, 1570-től I. Miksa király a Országh Borbálának, enyingi Török Ferenc hitvesének adományozta, majd 1606-tól a nyáregyházi Nyáry család lett a birtokosa.

Az 1635. évi összeírásban 2 3/4, 1647-ben fél portával volt felvéve. 1650-től 1701-ig többször is átruházták a birtokjogot. 1693-ban mint puszta, Deák Pál ezredes birtoka.

1701-ben Almásy János és Mihályi Pál a birtokosai. Ettől kezdve az Almásyak és a velük rokon Czóbel, Stőszel, Szeleczky, Gosztonyi családok kezén maradt a birtokjog.

A falu 1687 körül elpusztult, 1701-ben újra benépesült. Lélekszáma 1787-ben 566, 1860-ban 752 fő volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Géczi István (független)[3]
  • 1994–1998: Csintalan István (független)[4]
  • 1998–2002: Csintalan István (független)[5]
  • 2002–2006: Csintalan István (független)[6]
  • 2006–2010: Csintalan István (független)[7]
  • 2010–2014: Csintalan István (független)[8]
  • 2014–2019: Csintalan István (független)[9]
  • 2019-től: Urbán László (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% örménynek mondta magát (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallási megoszlás szerint: római katolikus 72,3%, református 4,7%, görögkatolikus 0,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 7% (14,1% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma – egyhajós, egy homlokzati tornyos késő barokk templom. 1782-ben fejezték be az építését.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Zaránk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Zaránk települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Zaránk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Zaránk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  6. Zaránk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  7. Zaránk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  8. Zaránk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  9. Zaránk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  11. Zaránk Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Adács Nagyfüged Tarnazsadány
Visznek

Észak
Nyugat  Zaránk  Kelet
Dél

Tarnaméra
Erk Jászapáti Jászszentandrás