Zagyvaszántó

	Zagyvaszántó
	; Zagyvaszántó címere
	; Zagyvaszántó címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Heves
Járás	Hatvani
Jogállás	község
Polgármester	Fekete László (MSZP)
Jegyző	Pethőné Nagy Ilona
Irányítószám	3031
Körzethívószám	37
	Népesség
Teljes népesség	1985 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	206,09 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	9,52 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Zagyvaszántó Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 46′ 23″, k. h. 19° 40′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 23″, k. h. 19° 40′ 05″
	Zagyvaszántó Pozíció Heves megye térképén
	Zagyvaszántó weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zagyvaszántó témájú médiaállományokat.

Zagyvaszántó község Heves megye Hatvani járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Zagyvaszántó Hatvantól északra, a Mátra lábánál található Heves megyei település. A falut északról Jobbágyi, délről Lőrinci, nyugatról Nagykökényes, északkeletről Apc határolja. Vizeit a Szuha-patak folyó gyűjti össze.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton elérhető a 21-es főúton (belterüle a 2132-es és a 2403-as utak találkozásánál fekszik),; vonattal a Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonalon (Apc-Zagyvaszántó vasútállomás).

Története[szerkesztés]

Már a bronzkorban lakott település. Az 1970-es években történt az ún. Sósdomb feltárása, amely a mai falu szélétől 200 méterre helyezkedett el, a Kossuth utca folytatásában.

A község neve először egy 1299-es oklevélben szerepel „Zantho” alakban, mint a Váci egyházmegye birtoka. A 19. század első felében a herceg Grassalkovich és gróf családok birtokolták. Később báró Schossberger Rezső szerezte meg. Nevéhez fűződik a Selypi medence iparának fejlesztése. Ő alapította a selypi cukorgyárat. Temploma római katolikus, amelyet 1723-ban építtetett Koháry István, és Szent András apostolról nevezték el. Zagyvaszántó az 1950-es megyerendezésig Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott, ezt követően került át Heves megyéhez.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,4%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak mondta magát (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,8%, református 2,1%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 15,4% (17,9% nem nyilatkozott).^[4]