Vecseklő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vecseklő (Večelkov)
Večelkov - Obecný úrad -1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rang község
Első írásos említés 1548
Polgármester Kovács Tibor
Irányítószám 980 34
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám RS
Népesség
Teljes népesség231 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság290 m
Terület5,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vecseklő (Szlovákia)
Vecseklő
Vecseklő
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 10′ 00″, k. h. 19° 56′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 00″, k. h. 19° 56′ 00″
Vecseklő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vecseklő témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vecseklő (szlovákul Večelkov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 40 km-re délre, Fülektől 21 km-re délkeletre található.

Története[szerkesztés]

A falu valószínűleg a 13. században keletkezett, de csak a 16. században bukkant fel először az írott forrásokban. Első írásos említése 1548-ban "Weczeklew" alakban történt. Története során több nemesi család birtokolta. 1715-ben 9, 1720-ban 15 adózó háztartása volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. 1828-ban 25 házában 270 lakos élt. A 19. századtól határában kőszénbánya működött, lakói közül sokan itt és a környező ipari üzemekben dolgoztak.

Vályi András szerint "VECSEGLŐ. Elegyes falu Nógrád Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Egyházas Básthoz nem meszsze, mellynek filiája; határja közép termékenységű, réttye, legelője meglehetős."[2]

Fényes Elek szerint "Vecselkő, Nógrád m. magyar falu, 299 kath. lak. Határa a Medves hegyekre kiterjed. F. u. Boldogházy, Kiss és Csoma örökösök. Ut. p. Rimaszombat."[3]

Nógrád vármegye monográfiája szerint "Vecseklő. A vármegye gömöri határszélén fekvő magyar kisközség. Van 66 háza és 426 róm. kath. lakosa. Postája Czered, távírója és vasúti állomása Ajnácskő. E községről a 16. század elejétől kezdve vannak adataink. 1548-ban Bebek Ferenez, 1598-ban Bassó Péter volt a földesura. 1715-ben kilenez és 1720-ban 15 magyar háztartását írták össze. 1770-ben Kiss József, Csoma Zsigmond és Gelényi István voltak az urai, 1826-ban a Csoma család örökösei és Boldogházi Kiss József, később, 1905-ig a báró Jósika család volt itt birtokos, jelenleg pedig a Salgótarjáni Vasgyár Részvénytársaság, Kobelrauch Gyula és a zagyvarónai úrbéresek. 1891-ben az egész község leégett. A határban kőszénbánya van. A községhez tartozik Erdészlak-telep és Nyirjes-puszta."[4]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Füleki járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 324 lakosából 297 magyar és 8 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 331 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 426 lakosából 422 magyar és 3 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 478 lakosából 477 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 504 lakosából 488 magyar, 15 csehszlovák és 1 német volt. Ebből 491 római katolikus, 8 izraelita, 2 evangélikus és 3 egyéb vallású volt.

1930-ban 506 lakosából 402 magyar, 5 zsidó, 3 csehszlovák, 45 egyéb nemzetiségű és 51 állampolgárság nélküli volt. Ebből 496 római katolikus, 5 izraelita és 5 egyéb vallású volt.

1941-ben 562 lakosából 501 magyar volt, minden lakosa magyar anyanyelvű volt.

1991-ben 361 lakosából 353 magyar és 8 szlovák volt.

2001-ben 298 lakosából 285 magyar és 11 szlovák volt.

2011-ben 256 lakosából 228 magyar, 20 szlovák, 2 cseh és 6 ismeretlen nemzetiségű.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Juhász család házában szállt meg Petőfi 1845-ben itteni utazása során. A kertben állt sokáig (2006 őszén vágták ki) az a vén körtefa, ahova a hagyomány szerint barátaival lepihent. 1990-ben márvány emléktáblát helyeztek el a kultúrház falán, 2006. november 25-én pedig felavatták a költő vörösmárvány alapzaton elhelyezett mellszobrát, Mag Gyula szobrászművész alkotását.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Nógrád vármegye.