Kopárhegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kopárhegy (Krokava)
Krokava - panoramio.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Turisztikai régióGömör
Rang község
Első írásos említés 1427
Polgármester Lukáš Remper
Irányítószám 982 67
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám RS
Népesség
Teljes népesség 27 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség3 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság787 m
Terület10,40 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kopárhegy (Szlovákia)
Kopárhegy
Kopárhegy
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 38′, k. h. 20° 02′Koordináták: é. sz. 48° 38′, k. h. 20° 02′
Kopárhegy weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kopárhegy (1899-ig Krokkava szlovákul Krokava) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 38 km-re északkeletre fekszik, 800 méteres tengerszint feletti magasságban, ezzel a Rimaszombati járás legmagasabban fekvő községe. Kopárhegy zsákfalu, egyetlen 7,5 km hosszú burkolt bekötőút köti össze az 526-os (Jolsva-Nyustya közötti) országúttal, mely Rónapataknál ágazik el.

Északnyugatról Tiszolc, nyugatról Nyustya, délnyugatról Rónapatak, délkeletről Poloszkó, keletről Gerlice, északkeletről Ratkósebes községek határolják.

Területe nem változtott számottevően a 20. század folyamán, 1921-ben 10,28 km²[2], 2001-ben 10,40 km² volt.

Története[szerkesztés]

1427-ben „Crokwa” alakban említik először. 1450-ben „Krokowa” néven tűnik fel. A Derencsényi család birtoka volt, akiknek 6 porta adózott a faluban. Lakói főként pásztorkodással foglalkoztak. 1550 körül elpusztította a török és a 17. század második feléig lakatlan volt. A 18. században a Koháry és más családoké.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KROKOVA. Tót falu Gömör Várm. földes Ura G. Koháry, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Ratkóhoz fél mértföldnyire, határja sovány.[3]

1828-ban 47 házában 402 lakos élt. Később lakói az állattartás mellett szövéssel, fafaragással, idénymunkákkal is foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Krokava, Gömör vm. tót falu, Ratkóhoz éjszakra 1 mfldnyire: 18 kath., 384 evang. lak. Hegyes, sovány határ. F. u. hg. Koburg. Ut. p. Rimaszombat.[2]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Krokava, tót kisközség, 63 házzal és 304 ág. ev. h. vallású lakossal. 1427-ben Crokwa néven a Derencsényiek birtoka volt és róluk a Koháryakra, majd ezekről a Coburg herczegi családra szállott. Azonban volt itt birtokuk az osgyáni uraknak is, nevezetesen a Korponayaknak és a báró Luzsénszky családnak. Most a Latinák testvéreknek van itt nagyobb birtokuk. A községben csak ág. h. ev. imaház van. Postája Ratkó, távírója és vasúti állomása Nyustya.[4]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 293-en, túlnyomórészt szlovákok lakták.

A falu lakossága az elvándorlás következtében a 20. század folyamán egytizedére csökkent (1921-ben még 323 lakosa volt).

2001-ben mindössze 33 szlovák lakosa volt.[5]

2011-ben a mindösszesen 31 lakosából 30 szlovák és 1 magyar.

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu haranglába 18. századi.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. 1921-es csehszlovák népszámlálási adatok
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. november 15.)
  5. [1]