Szécsénke
| Szécsénke | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Nógrád |
| Járás | Balassagyarmati |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Hevér Boglárka (független)[1] |
| Irányítószám | 2692 |
| Körzethívószám | 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 195 fő (2015. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 20,25 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 225 m |
| Terület | 9,78 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szécsénke
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 47° 54′ 11″, k. h. 19° 20′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 11″, k. h. 19° 20′ 09″ | |
Szécsénke
Pozíció Nógrád megye térképén
| |
| Szécsénke weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szécsénke témájú médiaállományokat. | |
Szécsénke község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Romhány délkeleti szomszédjában fekvő település.
Története[szerkesztés]
Szécsénke már a középkorban fennállt. 1585-1586-ban mint Hasszán szécsényi szandzsák bég hűbérbirtoka volt ismert. Később a falu elpusztult, neve még az 1715-1720. évi összeírásokban sem fordult elő. Az 1770. évi úrbéri lajstromokban két helységként szerepelt: Alsó- és Felső-Szécsénke néven. Ekkor több birtokosa is volt: többek között Fülöp János, Fekete András, Zsembery Márton, Párnitczky András, Mihályi Ignácz, Siposs János, Bolgár László, Dóka Ferenc, Kolozsányi András, Fülöp Sándor és Ferenc és Széchényi Ferenc birtoka volt. 1826 a körül a Sembery család, majd utána Baloghy László, a 20. század elején pedig Balás Lajos rozsnyói püspök volt a legnagyobb birtokosa.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus templom - 1895-ben épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- Borovszky Samu Nógrád vármegye
- ↑ Szécsénke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 12.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
