Őrhalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Őrhalom
Őrhalom06.JPG
Őrhalom címere
Őrhalom címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Balassagyarmati
Jogállás község
Polgármester Farkas Egon[1]
Irányítószám 2671
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség 967 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 54,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Őrhalom (Magyarország)
Őrhalom
Őrhalom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 04′ 34″, k. h. 19° 24′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 34″, k. h. 19° 24′ 15″
Őrhalom (Nógrád megye)
Őrhalom
Őrhalom
Pozíció Nógrád megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Őrhalom témájú médiaállományokat.

Őrhalom község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Balassagyarmat keleti szomszédjában, Balassagyarmat és Hugyag között fekvő település.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Élővilága[szerkesztés]

Őrhalomtól nyugatra az egykori TSz területén, egy víztorony tetején található gólyafészek.

Története[szerkesztés]

Őrhalom nevét már a középkorban is említették az oklevelek Stras és Zthras néven.

A 14. század elején Varbóky Márton fia Mihály birtoka volt, akitől a falut hűtlensége miatt Károly Róbert király elvette és Szécsényi Tamásnak adományozta. 1461-1481 között a szécsényi uradalomhoz tartozott. 1486-ban Óbudai Kálmán Péter vette zálogba Guthi Országh Lászlótól.

A 16. század második felében a török hódoltsághoz tartozott és 1562-1563-ban a nógrádi szandzsák községei között sorolták fel, 21 adóköteles házzal, majd 1579-ben 12 adóköteles házat vettek fel itt.

1598-ban (II.) Forgách Zsigmond volt a földesura.

Forgách Zsigmond címere

1635-ben Bosnyák Tamás örökösei osztozkodnak rajta. 1665-ben Koháry István özvegye Balassa Judit birtokában volt. 1715-ben 10, 1720-ban 23 magyar háztartást írtak itt össze. 1740-ben a gróf Forgách család, 1770-ben e családon kívül még Bossányi Ferenc is birtokos volt itt, 1826-ban pedig gróf Forgách János és Szent-Ivány Ferenc volt országbíró, majd a 20. század elején gróf Mailáth István Gézának és gróf Forgách József örököseinek volt itt nagyobb birtoka. Az itteni két úrilak közül az egyiket Koltay Ernő, a másikat Kürti Jakab építették.
1873-ban nagy kolera járvány pusztította lakosait.

Az Ipolytól határolt félszigetszerű rész (ma Badószög) a régi község egyik utcája lehetett. A 17. században, amikor a törökök feldulták, a lakosság a falu mai helyén ütött tanyát, melyet három oldalról mocsár és bozót vett körül, ahol a nép alkalmas búvóhelyet talált.

A 18. században a község a Trázs nevet vette föl. Ekkor épült a római katolikus templom is, melynek főoltárában az 1757-es évszám olvasható.

A 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1118 lakosából 1112 magyar volt. Ebből 1079 római katolikus, 22 evangélikus, 16 izraelita volt.

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Máriamajor és egyéb puszták[szerkesztés]

A községhez tartozott Máriamajor (azelőtt Drahi-puszta) is: Máriamajortól kb. 500-600 méter távolságban állt egy dombon a régi község temploma, melynek nyomai még az 1900-as évek elején is láthatók voltak. Innen az Ipolyvölgyön keletre és nyugatra messze lehetett ellátni, ettől kapta a község a Strázsa nevet.
A templom déli oldalán volt egy tó, mely már teljesen betömődött, de a helyét ma is feneketlen tónak nevezik. E puszta a középkorban önálló helység volt, mely már az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is előfordult, tehát ekkor már plebániája is volt.

Őrhalomhoz tartoztak még: Kisszállásoki-puszta (azelőtt Forgách-puszta), Ligeti-puszta (azelőtt Nispuszta), Ligeti szőlőtelep, Lívia-major és Drahi-puszta (azelőtt Szállások).

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent István szobor Őrhalomban
  • Szent István szobor a Millenniumi emlékparkban (2000): Szécsény felől a falu szélén kialakított emlékparkban áll Szent István szobra, Szpisják Pál 1999-ben készült alkotása.
  • Szent István kápolna (1888): A népies, eklektikus stílusú kápolnát 1888. augusztus 20-án, Szent István király ünnepén szentelték fel.
  • Római Katolikus Templom (1937-ben épült újjá): A mai, Szent István király tiszteletére szentelt templom 1937-ben épült. A berendezés egy része, így a tölgyfa padsorok is a régi barokk templomból maradtak meg. A templom a település határában domboldalon, szabadon áll. Közelében található a Szent István szobor ( a település védőszentje) is mely az augusztus 20.-i körmenet egyik állomása.
  • Hősök keresztje (1920) és a Szentháromság szobor (1908), melyek az ófaluban találhatók.
  • Mária kápolna: jelenlegi helyére, a falu nyugati végére 2006-ban került.
  • Rokkant pusztai kápolna (1920-as évek): Az Őrhalom határában lévő kápolna 1992. szeptember 13-án lett felújítva.
  • Trianon kereszt (2008) az Ipoly folyó partján, Ipolyvarbó község alatt.
  • Kövecses és Új-árok horgász tavak
  • Horgásztó és camping

Források[szerkesztés]

  1. Őrhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Őrhalom témájú médiaállományokat.