Tótkelecsény
| Tótkelecsény (Slovenské Kľačany) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Nagykürtösi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1379 |
| Polgármester | Anna Mužíková |
| Irányítószám | 991 02 |
| Körzethívószám | 047 |
| Forgalmi rendszám | VK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 163 fő (2017. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 17 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Terület | 9,14 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Tótkelecsény
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 15′ 50″, k. h. 19° 27′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 50″, k. h. 19° 27′ 00″ | |
| Tótkelecsény weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tótkelecsény témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Tótkelecsény (szlovákul: Slovenské Kľačany) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Nagykürtöstől 14 km-re északkeletre, a Tiszovnyik partján fekszik.
Története[szerkesztés]
1379-ben "Kelechen" néven említik először. A divényi váruradalom része volt, majd a 17. századtól a Madách család birtoka. 1715-ben 14, 1720-ban 9 háztartása létezett. Később a Baross, a Zichy és a Forgách családok a főbb birtokosai. 1828-ban 32 házában 223 lakosa élt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Később idénymunkákkal foglalkoztak és a környék bányáiban, üzemeiben dolgoztak.
Fényes Elek szerint "Tót-Kelecsény, tót falu, Nógrád m. 32 kath., 191 evang. lak., és egy urasági kőépülettel. A Madách fam. öröksége volna, de most gróf Zichy Károly örökösei birják. Ut. post. Szakál."[2]
Nógrád vármegye monográfiájában "Tótkelecsény. A Sztregova-patak mentén fekvő kisközség. Házainak száma 45, lakosaié 221, a kik leginkább tótok és evangélikus vallásúak. Postája: Alsósztregova, távírója és vasúti állomása Nógrádszakal és vasuti megállóhelye Rárós-puszta. E helységről csak a XVII. század elejétől kezdve vannak adataink. 1660-ban a divényi uradalomhoz tartozott. 1715-ben nemes községként szerepel az összeírásban. Ekkor kilencz magyar és négy tót háztartását vették fel, 1720-ban pedig három magyar, négy német és két tót háztartását. A XVIII. század első felében a Madách család, 1770-ben Baross József és György voltak a földesurai. 1826-ban gróf Zichy Károly birtokában találjuk és később gróf Forgách Antal birtokába kerűlt. Jelenleg Janssen Ernő a legnagyobb birtokosa s az övé az emeletes kastély is, melyet a Baross család a XVIII. század második felében építtetett s a mely azután a gróf Zichy család, majd gróf Forgách Antal birtokába került. 1873-ban itt is a kolera pusztított. A községhez tartozik Podluzsánka-puszta."[3]
A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 261, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 154 lakosából 145 szlovák volt.
2011-ben 158 lakosából 151 szlovák.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nógrád vármegye.
