Kóvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kóvár (Koláre)
Kóvár katolikus temploma
Kóvár katolikus temploma
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagykürtösi
Turisztikai régió Nógrád (Szlovákia)
Rang község
Első írásos említés 1257
Polgármester Alžbeta Grešinová
Irányítószám 991 09
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám VK
Népesség
Teljes népesség 272 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 145 m
Terület 5,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kóvár (Szlovákia)
Kóvár
Kóvár
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 04′ 10″, k. h. 19° 14′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 10″, k. h. 19° 14′ 45″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kóvár témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kóvár (szlovákul: Koláre) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykürtöstől 23 km-re délnyugatra, az Ipoly jobb partján fekszik.

Élővilága[szerkesztés]

A faluban egy gólyafészket tartanak nyilván.[2]

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve minden valószínűség szerint a szláv kovar (= kovács) szóból származik. A névnek azonban több más magyarázata is létezik. Egyesek szerint a kabar népnévből való és a magyarokhoz csatlakozott kabar törzs letelepedési helyére utal. A falu egykori jegyzője szerint a falu neve a Koch-vár szóösszetételből származik, a közeli vár ura ugyanis Koch Pál volt.

Története[szerkesztés]

A mai község területén, az újkőkorban a lengyeli kultúra települése állt. A mai települést 1247-ben "Koar" alakban említik először. 1290-ben "Kuari", 1299-ben "Kouar", 1328-ban "Koary", 1338-ban "Koar" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A falu kezdetben a Hont-Pázmány nemzetség birtoka volt. 1303-tól Kóváry Miklós a birtokosa, a család a 18. századig maradt tulajdonos a községben.

Egy 1244-es oklevél szerint határában egykor kis vár állott, melyet "Haradissa Castrum" néven említenek. 1425-ben említik a falu Szent Miklós kápolnáját, majd 1526-ban plébániája is szerepel írott forrásban. A falu birtokosai egykor a Murányi, Kubinyi és Prónay családok voltak. Később a Géczyek, Dubraviczkyek, Ebeczkyek szerepelnek a nagyobb birtokosok között. 1715-ben 7, 1720-ban 17 háza állt. 1828-ban 75 házában 450 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "KOVÁR. Magyar falu Hont Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Csalomiához 2/4, B. Gyarmathoz 2/4 órányira, és annak filiája, legelős réttye elég, és jó, de fája eggyikféle sints, sem szőlő hgye, termett gabonájokat a’ B. Gyarmati piatzon szokták el adni."[3]

Fényes Elek szerint "Kóvár, (Kolári), Honth m. magyar falu, az Ipoly mellett, B. Gyarmathoz 3/4 mfld: 247 kath., 92 evang. lak. Van termékeny szántófölde, rétje, szőleje, erdeje, és vizimalma. F. u. Géczy, Kubinyi, Ebeczky, Dubraviczky."[1]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. A trianoni békeszerződés 1920-ban Csehszlovákiához csatolta. Határának az Ipoly bal partjára eső része azonban magyar birtok maradt és Újkóvár néven önálló községgé alakult, melyet 1926-ban Balassagyarmathoz csatoltak. Kóvár 1938 és 1944 között átmenetileg ismét Magyarországhoz tartozott.

A Beneš-dekrétumok általi jogfosztottság miatt 1946-ban lakosságának fele a befagyott Ipolyon keresztül, ingóságaival együtt Magyarországra menekült. Később sokan visszatértek szülőfalujukba, de Kóvár lakosságának egyötöde végleg Magyarországon telepdett le.[4]

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 433 lakosából 389 magyar, 23 szlovák, 2 német anyanyelvű és 19 csecsemő volt.

1910-ben 539 lakosából 525 magyar, 4 szlovák, 1 román és 9 egyéb nemzetiségű.

2001-ben 313 lakosából 253 magyar és 57 szlovák volt.

2011-ben 272 lakosából 190 magyar és 70 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma – a régi templom maradványainak felhasználásával – 1899-ben épült, neobarokk stílusban.
  • A klasszicista Kubinyi-kúrián Kubinyi Ferenc emléktáblája áll.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1836-ban Kubinyi Ferenc nyelvész, régész, történetíró. Szülőházán emléktábla, sírja az evangélikus temetőben található.
  • Innen származik Csáky Pál (1956-) író, politikus, mérnök, Szlovákia volt miniszterelnök helyettese.

Képtár[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kóvár témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]