Csall

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csall
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagykürtösi
Turisztikai régióHajagos
Rang község
Polgármester Ján Petroch
Irányítószám 991 41
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám VK
Népesség
Teljes népesség437 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság340 m
Terület36,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csall (Szlovákia)
Csall
Csall
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 10′ 59″, k. h. 19° 08′ 33″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 59″, k. h. 19° 08′ 33″
Csall weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csall (szlovákul: Čelovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykürtöstől 11 km-re délnyugatra, a Korponai-fennsík délkeleti részén fekszik.

Története[szerkesztés]

1260-ban Chol néven említik először. A Hont-Pázmány nemzetség ősi birtoka, később a Koháry-Coburg családé. A falu közelében levő pincékbe menekült a lakosság a török támadások idején. Lakói főként favágással, erdei munkákkal és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Különösen a csalli cseresznye volt messze földön ismert.

Vályi András szerint "CSAL. Csalovce. Tót falu Hont Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, lakosai katolikusok, és augusztána Valláson lévők, fekszik Hontól két, és egy 1/4. mértföldnyire, határjában legelője elég, fája mind a’ két féle, és szőlö hegye is; de mivel nem nevezetes bort terem, földgye pedig sovány, és a’ záporok járják, ambár a’ hegyek között lévő majorokból, és istállókból könnyebben trágyáztathatik, mindazáltal a’ második Osztályba tétetett."[2]

Fényes Elek szerint "Csall, (Csellovcze), tót falu, Hont vmegyében, 10 kath. 816 evang. lak. Evang. anyatemplom. Határja hegyes; erdeje nagy. Fördőintézet. F. u. h. Coburg. Ut. p. B.-Gyarmat."[3]

A trianoni békeszerződésig területe Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 675, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 437 lakosából 318 szlovák és 108 cigány volt.

2011-ben 438 lakosából 418 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1673-ban épült, 1886-ban átépítették.
  • Evangélikus temploma 1784-ben épült barokk-klasszicista stílusban.
  • A faluban ma is számos népi építésű ház és gazdasági épület látható.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]