Csalár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csalár
Csalár katolikus temploma
Csalár katolikus temploma
Csalár címere
Csalár címere
Csalár zászlaja
Csalár zászlaja
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagykürtösi
Turisztikai régió Nógrád (Szlovákia)
Rang község
Polgármester Vojtech Ádám
Irányítószám 991 22
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám VK
Népesség
Teljes népesség 479 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 160 m
Terület 12,52 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csalár (Szlovákia)
Csalár
Csalár
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 08′ 31″, k. h. 19° 29′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 31″, k. h. 19° 29′ 28″
Csalár weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csalár témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csalár (szlovákul: Čeláre) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Csalár Nagykürtöstől 18 km-re délkeletre, az Ipoly jobb partján, a magyar határ mellett fekszik. A község területének tengerszint feletti magassága 147-281 méter között változik, maga a falu 160 méteres magasságban található.

A községet alkotó településrészek Csalár és Kürt (Kírť).

Csalárt északról Bussa, északnyugatról Alsózellő, nyugatról Galábocs és Zombor, délről Szécsénykovácsi, keletről pedig Ludányhalászi községek határolják. Keleti határát az Ipoly alkotja, mely egyben államhatár is Szlovákia és Magyarország között.

Története[szerkesztés]

Csalár régi pecsétje

Területén a régészeti leletek szerint már az újkőkorban emberi település állt, a későbbi időkből szkíta és dák leletek kerültek itt elő. A mai települést 1436-ban "Chalard" néven említik először. Több nemesi család birtoka, majd 1554 és 1594 között a hódoltsághoz tartozott. 1828-ban 41 házában 353 lakos élt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak. Később a vezekényi nagybirtokhoz tartozott.

Vályi András szerint "CSALÁR. Elegyes lakosú falu Nógrad Vármegyében, földes Ura Báró Prónay Uraság, és más Urak, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Ipoly vize mellett Bussának szomszédságában, Szétséntöl más fél órányira. Határbéli bora középszerű jóságú, malma jó, kendere, káposztája bőven terem, ’s egyéb középszerű vagyonnyaikoz, ’s termékenységéhez képest, második Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Csalár, magyar falu, Nógrád vgyében, 390 kath., 50 evang. lak. Határja kicsiny; rétjei az Ipoly mentén jók; bora sok és kedves izű. F. u. Prónay, Révay, Verboy s m. t. Ut. p. Szakál."[3]

A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.

1948-ban alakult bortermelő szövetkezete, 1952-ben pedig a mezőgazdasági szövetkezet (JRD).

Csalár 1960-ig a Kékkői járáshoz, 1960-1968 között a Losonci járáshoz tartozott, 1968 óta pedig a Nagykürtösi járás része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 502, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 502 lakosából 228 szlovák és 178 magyar nemzetiségű volt.

2011-ben 479 lakosából 296 szlovák és 149 magyar nemzetiségű.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Mihálynak szentelt római katolikus temploma a 18. század végén épült barokk-klasszicista stílusban. A templom falán 2008. október 4-én helyezték el Szentiványi Ráfael emléktábláját.
  • Kastély 1770-ből. Jelenleg romos állapotban van.[4]
  • Kúria a 18. század végéről.
  • Az 1848-as forradalom emlékkopjafáját 2009-ben állították.
  • A két világháború áldozatainak emlékműve a temetőben található.

Híres emberek[szerkesztés]

Képtár[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csalár témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés]