Óvár (Szlovákia)
| Óvár (Olováry) | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Nagykürtösi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1245 | ||
| Polgármester | Attila Kanyó | ||
| Irányítószám | 991 22 | ||
| Körzethívószám | 047 | ||
| Forgalmi rendszám | VK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 257 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 16 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 190 m | ||
| Terület | 18,62 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 09′ 00″, k. h. 19° 24′ 30″48.150000°N 19.408333°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 00″, k. h. 19° 24′ 30″48.150000°N 19.408333°E | |||
| Óvár weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Óvár témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Óvár (szlovákul: Olováry) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nagykürtöstől 13 km-re délkeletre, az Ipoly folyó völgyében fekszik.
Története
[szerkesztés]A falut IV. Béla 1245. szeptember 9-én kelt oklevelében "Olwar" alakban említik először, de valószínűleg sokkal régebbi alapítású. Az 1731-es egyházi vizitáció szerint a település temploma 1076-ban már létezett. Kezdetben Hont várának tartozéka volt, a későbbiekben története szorosan kapcsolódik a közeli Kékkő várának történetéhez. Az 1548. évi adóösszeírásban a község "Olvar" néven szerepel. A 14.-15. században Divény várának tartozéka volt. 1554 és 1593 között török uralom alatt állt, a török közigazgatásban a Nógrádi szandzsák része volt. 1598-ban Balassa Zsigmond a birtokosa. 1660-ban a divényi és a kékkői uradalom része, de fejlődése csak az 1680-as években, a török végleges kiűzése után indult meg. 1740-ben a Koháry család birtoka lett, 1770-ben pedig fő birtokosai a Balassa és Zichy családok voltak.
Vályi András szerint "ÓVÁR. Német falu Nógrád Várm. földes Ura G. Balassa, és G. Zichy Uraságok, lakosai katolikusok, határja közép termékenységű, réttye, legelője meg lehetős."[2]
Fényes Elek szerint "Óvár, magyar-tót falu, Nógrád vmegyében, 553 kath., 7 evang. lak. Kath. paroch. templom. Van jó földje, erdeje és szőlője. F. u. többen. Ut. p. Balassa-Gyarmat."[3]
A 19. század elején a Forgách és Zichy családok a legnagyobb birtokosai. 1830-ban a termés csekély volta miatt éhségjárvány, 1831-ben pedig kolera pusztította. 1858. április 12-én tűzvész pusztított a faluban, a tűzben 78 ház, köztük az iskola is leégett. 1873-ban a kolerában 11-en haltak meg. 1875-ben életveszélyes volta miatt a régi templomot bezárták, majd 1881-ben le is bontották. A 19. század második felében megindult a szénbányászat a község határában, a bányák 1912-ig működtek, ekkor a gazdaságtalan kitermelés miatt bezárták őket.
A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott, ezután Csehszlovákia része lett. 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott.
A termelőszövetkezet 1959-ben alakult meg, ebben az évben vezették be a villanyt is a településen. 1963-ban megindult az autóbusz-közlekedés. Az új kultúrház 1973-ban épült fel.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 331 | 330 | 302 | 257 |
| Különbség | -0,30 % | -8,48 % | -14,90 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 259 | 257 |
| Eltérés | -0,77 % |
1910-ben 540, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
2001-ben 342 lakosából 255 magyar és 84 szlovák.
2011-ben 302 lakosából 228 magyar és 74 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1883-ban épült. Oltárképét 1887-ben festették.
- A plébániát 1765-ben építették.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Nagykürtösi járás települései | ||
|---|---|---|
Nagykürtös (Veľký Krtíš) | ||
|  | |
