Sirak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sirak (Širákov)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagykürtösi
Rang község
Első írásos említés 1303
Polgármester Tibor Dímik
Irányítószám 991 27
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám VK
Népesség
Teljes népesség 216 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 30 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 196 m
Terület 7,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sirak (Szlovákia)
Sirak
Sirak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 09′ 00″, k. h. 19° 11′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 00″, k. h. 19° 11′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sirak (szlovákul: Širákov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykürtöstől 16 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1303-ban "Kezew" néven említi először oklevél. 1356-ban "Syrok alias Kezu", 1381-ben "Syrak", 1389-ben "Syraak" alakban említik a korabeli forrásokban. Siráki János birtoka, majd a 15. századig a leszármazottaié. Később több nemes család volt a birtokosa. 1715-ben 2, 1720-ban 5 háza állt. A falunak egykor híres borászata volt, később azonban főként a megfelelő kereskedelmi utak hiányában ez háttérbe szorult. 1828-ban 56 házában 336 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "SIRÁK. Magyar falu Hont Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, ’s másfélék, fekszik Kőkeszihez nem meszsze, mellynek filiája; határja jó, borai nevezetesek, ’s némellyek frantzia bor gyanánt iszszák; legelője, fája elég van." [2]

Fényes Elek szerint "Sirák (Sirakov), magyar f., Honth vmegyében; B. Gyarmathoz északra 2 mfd. 290 kath., 50 evang. lak. Hires bora, és sok gyümölcse van. F. u. többen. Ut. p. Balassa-Gyarmat." [3]

Hont vármegye monográfiája szerint "Sirák, magyar kisközség, 52 házzal és 252 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Balassagyarmat, postája Kőkeszi. 1391-ben Siráki János, Balázs fia, a sági konvent előtt egyezsébet köt a Csehi családbeliekkel, a Felkeszi, másként Sirák nevű birtok tárgyában, 1494-ben Kinizsi Pál országbiró tesz bizonyságot arról, hogy a Siráki-család Sirák, vagy Felkeszi községben Remete Márton telkét Mocskos Jánosnak átadta. A mult század első felében Berócz Dénes és Kálmán, Szabó Antal és Lábody Imre voltak a földesurai. Jelenleg nagyobb birtokosa nincsen." [4]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 294 lakosából 273 magyar, 13 szlovák anyanyelvű és 8 csecsemő volt; ebből 224 római katolikus, 52 evangélikus és 18 zsidó.

1910-ben 301 lakosából 283 magyar, 18 szlovák; ebből 273 római katolikus, 24 evangélikus, 2-2 református és zsidó vallású.

2001-ben 255 lakosából 194 magyar és 61 szlovák volt.

2011-ben 216 lakosából 141 magyar és 66 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született Fábián János (1832-1923) esztergomi tiszteletbeli kanonok.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]