Ugrás a tartalomhoz

Száraznyírjes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Száraznyírjes (Suché Brezovo)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagykürtösi
Rangközség
Első írásos említés1573
PolgármesterEva Pasiarová
Irányítószám991 03
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámVK
Népesség
Teljes népesség94 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség10 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság404 m
Terület11,48 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 18′ 31″, k. h. 19° 21′ 31″48.308611°N 19.358611°EKoordináták: é. sz. 48° 18′ 31″, k. h. 19° 21′ 31″48.308611°N 19.358611°E
Száraznyírjes weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Száraznyírjes (1899-ig Száraz-Brézó, szlovákul: Suché Brezovo) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagykürtöstől 14 km-re északra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A mai község területén, a történelem előtti időben a hallstatti és a pilinyi kultúra települései álltak.

A települést 1573-ban "Brezowa" alakban említik először. A divényi váruradalom része volt. A 17. század elején a hadak elpusztították, majd 1680 körül újra elnéptelenedett. 1848-ig birtoka megoszlott a divényi és a kékkői uradalom között. 1828-ban 32 házában 455 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A falu mezőgazdasági jellegét később is megőrizte.

Nógrád vármegye monográfiája szerint "Száraznyirjes. (Azelőtt Száraz-Brézó.) A gácsi járásban fekvő kisközség Házainak száma 64, lakosaié 321, a kik leginkább tótajkúak és evangélikus vallásúak. Postája Nógrádszenna, távirója Gács és vasútállomása Nógrádszakal. E helységről csak a XVIII. század elejétől kezdve vannak adataink 1715-ben 15 és 1720-ban 12 tót háztartást írtak itt össze. 1848-ig a gróf Zichy és a gróf Forgách családok voltak a földesurai és most is a gróf Zichy és a gróf Forgách-családoknak, továbbá a nagylámi közbirtokosoknak van itt nagyobb birtokuk. A községhez tartozik Pusztalehota."[2]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 305, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 123 lakosából 113 szlovák volt.

2011-ben 112 lakosából 93 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Evangélikus temploma 1861-ben épült.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Nógrád vármegye.