Száraznyírjes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Száraznyírjes (Suché Brezovo)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagykürtösi
Rang község
Első írásos említés 1573
Polgármester Eva Pasiarová
Irányítószám 991 03
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám VK
Népesség
Teljes népesség98 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség10 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság404 m
Terület11,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Száraznyírjes (Szlovákia)
Száraznyírjes
Száraznyírjes
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 18′ 30″, k. h. 19° 21′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 30″, k. h. 19° 21′ 30″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Száraznyírjes (1899-ig Száraz-Brézó, szlovákul: Suché Brezovo) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykürtöstől 14 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés]

A mai község területén, a történelem előtti időben a hallstatti és a pilinyi kultúra települései álltak.

A települést 1573-ban "Brezowa" alakban említik először. A divényi váruradalom része volt. A 17. század elején a hadak elpusztították, majd 1680 körül újra elnéptelenedett. 1848-ig birtoka megoszlott a divényi és a kékkői uradalom között. 1828-ban 32 házában 455 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A falu mezőgazdasági jellegét később is megőrizte.

Nógrád vármegye monográfiája szerint "Száraznyirjes. (Azelőtt Száraz-Brézó.) A gácsi járásban fekvő kisközség Házainak száma 64, lakosaié 321, a kik leginkább tótajkúak és evangélikus vallásúak. Postája Nógrádszenna, távirója Gács és vasútállomása Nógrádszakal. E helységről csak a XVIII. század elejétől kezdve vannak adataink 1715-ben 15 és 1720-ban 12 tót háztartást írtak itt össze. 1848-ig a gróf Zichy és a gróf Forgách családok voltak a földesurai és most is a gróf Zichy és a gróf Forgách-családoknak, továbbá a nagylámi közbirtokosoknak van itt nagyobb birtokuk. A községhez tartozik Pusztalehota."[2]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 305, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 123 lakosából 113 szlovák volt.

2011-ben 112 lakosából 93 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Evangélikus temploma 1861-ben épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]