Magasmajtény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magasmajtény (Hrušov)
Hrušov (okres Veľký Krtíš).jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagykürtösi
Turisztikai régió Hont
Rang község
Első írásos említés 1285
Polgármester Pavel Bendík
Irányítószám 991 42
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám VK
Népesség
Teljes népesség 869 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 349 m
Terület 23,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Magasmajtény (Szlovákia)
Magasmajtény
Magasmajtény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 09′ 15″, k. h. 19° 05′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 15″, k. h. 19° 05′ 30″
Magasmajtény weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magasmajtény témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Magasmajtény (szlovákul Hrušov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagykürtösi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykürtöstől 30 km-re, délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1285-ben említik először „Huruso” néven. 1312-ben „Hurson”, 1342-ben „Hrusno” alakban említik. A bozóki apátság uradalmához tartozott. A 17. század végén nagy kolerajárvány puszította, elmúltával lakói fogadalmi kápolnát emeltek. 1715-ben malma és 21 háztartása volt. 1828-ban 101 házában 603 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 19. században részben a Huszár család, részben az esztergomi káptalan birtokolta. 1891-ig Hrussó volt a hivatalos neve.

Vályi András szerint „HRUSO. Tót falu Hont Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, és a’ Szeleptsényianum Seminarium, lakosai katolikusok, fekszik délre Nyékhez 1 1/4 órányira, és a’ Bozóki Uradalomhoz kaptsoltatott, hegyek, és erdők között lévén, határja tágas, legelője nagy, fája elég van.[2]

Fényes Elek szerint „Hrussó, tót falu, Honth vármegyében: 620 kath. lak. Kath. paroch. templom. Határja igen nagy, hegyes, erdős. Bora jó. F. u. Baloghyak, és a pesti kir. egyetem. Ut. post. Balassa-Gyarmat.[3]

Hont vármegye monográfiája szerint: „Magasmajthény, azelőtt Hrusó, tót kisközség, 132 házzal és 725 róm. kath. vallású lakossal: vasúti állomása Drégelypalánkon, postája Ipolynyéken van. A bozóki prépostság régi birtoka volt, mely a prépostság többi jószágainak sorsában osztozott. Már 1279-ben akadunk okleveles említésére, a mikor Hrussó néven szerepel. A mult század első felében, az esztergomi káptalanon kivül, a Huszár családnak is volt itt birtokrésze és jelenleg is ezek a nagyobb birtokosok. 1838-ban az egész falut tűz hamvasztotta el. A községbeli templom 1762-ből való. Magasmajthény határában vannak a Brack és Huszár-majorok.[4]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 851-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 920 lakosából 823 szlovák és 82 cigány volt.[5]

2011-ben 869 lakosából 827 szlovák és 15 cigány.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1762-ben épült, későbarokk stílusban.
  • A falu feletti, 520 m magas Strána-dombon áll az a kegykápolna, melyet a hívek a 17. és 18. század fordulóján tomboló kolerajárvány után emeltek fogadalomból. Azóta évente tartanak ide zarándoklatot.
  • A falu jellegzetes, löszfalba vágott pincéiről is nevezetes.
  • A falu nagy eseménye a Honti parádé nevű folklórfesztivál.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]