Magasmajtény
| Magasmajtény (Hrušov) | |||
 | |||
| Katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Nagykürtösi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1285 | ||
| Polgármester | Pavel Bendík | ||
| Irányítószám | 991 42 | ||
| Körzethívószám | 047 | ||
| Forgalmi rendszám | VK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 812 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 37 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 349 m | ||
| Terület | 23,31 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 09′ 15″, k. h. 19° 05′ 30″48.154167°N 19.091667°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 15″, k. h. 19° 05′ 30″48.154167°N 19.091667°E | |||
| Magasmajtény weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magasmajtény témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Magasmajtény (szlovákul Hrušov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagykürtösi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Nagykürtöstől 30 km-re, délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1285-ben említik először „Huruso” néven. 1312-ben „Hurson”, 1342-ben „Hrusno” alakban említik. A bozóki apátság uradalmához tartozott. A 17. század végén nagy kolerajárvány pusztította, elmúltával lakói fogadalmi kápolnát emeltek. 1715-ben malma és 21 háztartása volt. 1828-ban 101 házában 603 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 19. században részben a Huszár család, részben az esztergomi káptalan birtokolta. 1891-ig Hrussó volt a hivatalos neve.
Vályi András szerint „HRUSO. Tót falu Hont Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, és a’ Szeleptsényianum Seminarium, lakosai katolikusok, fekszik délre Nyékhez 1 1/4 órányira, és a’ Bozóki Uradalomhoz kaptsoltatott, hegyek, és erdők között lévén, határja tágas, legelője nagy, fája elég van.”[2]
Fényes Elek szerint „Hrussó, tót falu, Honth vármegyében: 620 kath. lak. Kath. paroch. templom. Határja igen nagy, hegyes, erdős. Bora jó. F. u. Baloghyak, és a pesti kir. egyetem. Ut. post. Balassa-Gyarmat.”[3]
Hont vármegye monográfiája szerint: „Magasmajthény, azelőtt Hrusó, tót kisközség, 132 házzal és 725 róm. kath. vallású lakossal: vasúti állomása Drégelypalánkon, postája Ipolynyéken van. A bozóki prépostság régi birtoka volt, mely a prépostság többi jószágainak sorsában osztozott. Már 1279-ben akadunk okleveles említésére, a mikor Hrussó néven szerepel. A mult század első felében, az esztergomi káptalanon kivül, a Huszár családnak is volt itt birtokrésze és jelenleg is ezek a nagyobb birtokosok. 1838-ban az egész falut tűz hamvasztotta el. A községbeli templom 1762-ből való. Magasmajthény határában vannak a Brack és Huszár-majorok.”[4]
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 925 | 897 | 867 | 812 |
| Különbség | -3,02 % | -3,34 % | -6,34 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 818 | 812 |
| Eltérés | -0,73 % |
1880-ban 630 lakosából 119 magyar és 499 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 677 lakosából 45 magyar, 5 német, 600 szlovák és 27 egyéb anyanyelvű volt.
1900-ban 725 lakosából 38 magyar, 5 német, 657 szlovák és 27 egyéb anyanyelvű volt.
1910-ben 851 lakosából 287 magyar és 528 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 847 lakosából 39 magyar és 781 csehszlovák volt.
1930-ban 910 lakosából 6 magyar és 865 csehszlovák volt.
1970-ben 1197 lakosából 1193 szlovák volt.
1980-ban 1056 lakosából 1 magyar és 1049 szlovák volt.
1991-ben 965 lakosából 7 magyar és 936 szlovák volt.
2001-ben 920 lakosából 823 szlovák, 82 cigány és 7 magyar volt.[6]
2011-ben 869 lakosából 827 szlovák, 15 cigány és 6 magyar volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1854-ben Ernyei Lajos katolikus plébános, címzetes apát.
- Itt szolgált 1910-től Gürtler Dénes (1881–1944) esperes-plébános, felvidéki magyar politikus, szlovákiai nemzetgyűlési és magyarországi országgyűlési képviselő.
- Itt szolgált Fehér Damáz (1913–1998) komáromi bencés gimnáziumi tanár, pap.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma 1762-ben épült, későbarokk stílusban.
- A falu feletti, 520 m magas Strána-dombon áll az a kegykápolna, melyet a hívek a 17. és 18. század fordulóján tomboló kolerajárvány után emeltek fogadalomból. Azóta évente tartanak ide zarándoklatot.
- A falu jellegzetes, löszfalba vágott pincéiről is nevezetes.
- A falu nagy eseménye a Honti parádé nevű folklórfesztivál.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Községinfó
- Magasmajtény Szlovákia térképén
- Tourist-channel.sk
- Infotour.sk
- A honti régió honlapja
- E-obce.sk Archiválva 2008. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 29.)
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 28.)
Források
[szerkesztés]- Gyöngyössy Márton 2010: A királyi Magyarország pénztörténete (1527-1608). Budapest
A Nagykürtösi járás települései | ||
|---|---|---|
Nagykürtös (Veľký Krtíš) | ||
|  | |
