Ipolyvarbó
| Ipolyvarbó (Vrbovka) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Nagykürtösi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1327 | ||
| Polgármester | Fagyas Marcell | ||
| Irányítószám | 991 31 | ||
| Körzethívószám | 047 | ||
| Forgalmi rendszám | VK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 307 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 34 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 151 m | ||
| Terület | 10,60 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 05′ 25″, k. h. 19° 24′ 30″48.090278°N 19.408333°EKoordináták: é. sz. 48° 05′ 25″, k. h. 19° 24′ 30″48.090278°N 19.408333°E | |||
| Ipolyvarbó weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ipolyvarbó témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Ipolyvarbó (szlovákul: Vrbovka) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nagykürtöstől 17 km-re délkeletre, a magyar határ mellett, az Ipoly jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1327-ben Warbo alakban említik először, de valószínűleg már a 13. században is létezett. Eredetileg nem a mai helyén, hanem a ma Kisvarbódnak nevezett dűlőben feküdt a falu. A 14. század elején Varbóy Mihály tulajdona, akitől – mivel Csák Máté híve volt – Károly Róbert király elvette a birtokot. Ezután Szécsényi Tamás, majd 1416-ban a Kakas család tulajdona. 1461 és 1486 között a szécsényi uradalomhoz tartozott. 1554 és 1593 között Nógrád vármegye többi településéhez hasonlóan a török hódoltság része volt és a Nógrádi szandzsákhoz tartozott. A 16. században a Losonczy családé, majd 1598-tól a Forgáchoké.
A 18. század végén a Szentiványi család birtoka lett. Szentiványi Ferenc főispán, királyi ítélőmester és országbíró az Ipoly partjára pompás kastélyt építtetett. Ezt 1945-ben súlyos állapota miatt lebontották. A Szentiványi család nagyban hozzájárult a község felemelkedéséhez. 1828-ban Varbó 83 házában 720 lakos élt, lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, állattartással foglalkoztak.
Vályi András szerint "VARBÓ. Magyar falu Nógrád Várm. földes Urai Gr. Forgách, és Szent-Iványi Uraságok; lakosai katolikusok, fekszik Terjéhez nem meszsze, határja közép termékenységű, réttye, legelője, és egyéb vagyonnyai is meglehetősek."[2]
Fényes Elek szerint "Varbó, Nógrád m. szép fekvésü magyar falu, 667 kath., 12 evang. lakja. Kat. paroch. templom; ékesiti ezen helységet néhei Szentiványi Ferencnek az Ipoly parton dombon álló gyönyörü kastélya, egy szép kerttel együtt. Van jó földje, rétje, erdeje, és szőlője. F. u. Szentiványi. Ut. post. Balassa-Gyarmat."[3]
A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.
A második világháborúban az ipolyvarbói Ipoly-híd is elpusztult. Helyette 2023-ban adták át a Szent-Iványi hidat, mely Őrhalommal köti össze.[4]
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 443 | 397 | 348 | 307 |
| Különbség | -10,38 % | -12,34 % | -11,78 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 315 | 307 |
| Eltérés | -2,53 % |
1910-ben 663, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 439 lakosából 366 magyar és 62 szlovák volt.
2011-ben 363 lakosából 304 magyar és 55 szlovák volt.
2021-ben 329 lakosából 232 (+9) magyar, 90 (+11) szlovák és 7 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Közlekedés
[szerkesztés]A magyarországi Őrhalommal az Ipolyon átívelő Szent-Iványi híd köti össze.[4]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt hunyt el 1910-ben Morvay Lipót római katolikus esperes-plébános.
Főbb nevezetességei
[szerkesztés]
- A falu római katolikus templomát Szentiványi Ferenc építette 1789-ben barokk stílusban.
- A községnek gazdag népi hagyományai és népviselete van.
- Szentiványi Ferenc Országbíró Napok
- A Honfoglalás 1100. évfordulójára emelt emlékmű
- 1848–49-es emlékhely (központi járási megemlékezési hely)
- I. és II. világháborús emlékhely
- Palóc parasztházak
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 Szabó Ákos: Újabb híd köti össze Magyarországot Szlovákiával (magyar nyelven). Magyar Építők, 2023. december 1. (Hozzáférés: 2023. december 8.)
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)
- ↑ ma7.sk
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- Községinfó
- E-obce.sk Archiválva 2008. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Nagykürtösi járás települései | ||
|---|---|---|
Nagykürtös (Veľký Krtíš) | ||
|  | |
