Ipolyvarbó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ipolyvarbó (Vrbovka)
Ipolyvarbó látképe
Ipolyvarbó látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagykürtösi
Rang község
Első írásos említés 1327
Polgármester Fagyas Marcell
Irányítószám 991 31
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám VK
Népesség
Teljes népesség329 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság151 m
Terület10,60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ipolyvarbó (Szlovákia)
Ipolyvarbó
Ipolyvarbó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 05′ 25″, k. h. 19° 24′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 25″, k. h. 19° 24′ 30″
Ipolyvarbó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ipolyvarbó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ipolyvarbó (szlovákul: Vrbovka) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykürtöstől 17 km-re délkeletre, a magyar határ mellett, az Ipoly jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1327-ben Warbo alakban említik először, de valószínűleg már a 13. században is létezett. Eredetileg nem a mai helyén, hanem a ma Kisvarbódnak nevezett dűlőben feküdt a falu. A 14. század elején Varbóy Mihály tulajdona, akitől – mivel Csák Máté híve volt – Károly Róbert király elvette a birtokot. Ezután Szécsényi Tamás, majd 1416-ban a Kakas család tulajdona. 1461 és 1486 között a szécsényi uradalomhoz tartozott. 1554 és 1593 között Nógrád vármegye többi településéhez hasonlóan a török hódoltság része volt és a Nógrádi szandzsákhoz tartozott. A 16. században a Losonczy családé, majd 1598-tól a Forgáchoké.

A 18. század végén a Szentiványi család birtoka lett. Szentiványi Ferenc főispán, királyi ítélőmester és országbíró az Ipoly partjára pompás kastélyt építtetett. Ezt 1945-ben súlyos állapota miatt lebontották. A Szentiványi család nagyban hozzájárult a község felemelkedéséhez. 1828-ban Varbó 83 házában 720 lakos élt, lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, állattartással foglalkoztak.

Vályi András szerint "VARBÓ. Magyar falu Nógrád Várm. földes Urai Gr. Forgách, és Szent-Iványi Uraságok; lakosai katolikusok, fekszik Terjéhez nem meszsze, határja közép termékenységű, réttye, legelője, és egyéb vagyonnyai is meglehetősek."[2]

Fényes Elek szerint "Varbó, Nógrád m. szép fekvésü magyar falu, 667 kath., 12 evang. lakja. Kat. paroch. templom; ékesiti ezen helységet néhei Szentiványi Ferencnek az Ipoly parton dombon álló gyönyörü kastélya, egy szép kerttel együtt. Van jó földje, rétje, erdeje, és szőlője. F. u. Szentiványi. Ut. post. Balassa-Gyarmat."[3]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.

A második világháborúban az ipolyvarbói Ipoly-híd is elpusztult, és csak 2022-ben kezdték újjáépíteni.[4]

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 663, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 439 lakosából 366 magyar és 62 szlovák.

2011-ben 363 lakosából 304 magyar és 55 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt hunyt el 1910-ben Morvay Lipót római katolikus esperes-plébános.

Főbb nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu római katolikus templomát Szentiványi Ferenc építette 1789-ben barokk stílusban.
  • A községnek gazdag népi hagyományai és népviselete van.
  • Szentiványi Ferenc Országbíró Napok
  • A Honfoglalás 1100. évfordulójára emelt emlékmű
  • 1848–49-es emlékhely (központi járási megemlékezési hely)
  • I. és II. világháborús emlékhely
  • Palóc parasztházak

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Vrbovka
A Wikimédia Commons tartalmaz Ipolyvarbó témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]