Szent-Iványi híd
| Szent-Iványi híd | |
 | |
| Elhelyezkedése | |
| Áthidalt akadály | Ipoly |
| Funkció | közúti híd |
| Anyag | |
| Legnagyobb támaszköz | 31,5 m |
| Nyílások száma | 1 |
| Sávok száma | 2 |
| Tervező | FŐMTERV |
| Átadás ideje | 2023. december 1. |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 48° 05′ 12″, k. h. 19° 24′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 12″, k. h. 19° 24′ 24″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent-Iványi híd témájú médiaállományokat. | |
A Szent-Iványi híd[1] vagy Őrhalom–ipolyvarbói Ipoly-híd közúti híd az Ipoly felett Magyarország és Szlovákia határán, Őrhalom és Ipolyvarbó (Vrbovka) között.
Neve[szerkesztés]
Nevét Szentiványi Ferencről, az Ipolyvarbón nyugvó egykori főispánról, királyi ítélőmesterről és országbíróról kapta. Az elnevezést a szlovák féllel történt egyeztetést követően, az Építési és Közlekedési Minisztérium előterjesztése alapján, a Földrajzinév-bizottság 2023. november 6-án hagyta jóvá.[1]
Fekvése[szerkesztés]
Az Ipoly határfolyó felett ível át a 108+500 kilométerszelvényben.[2] Magyarországon Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban, Szlovákiában a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban helyezkedik el.
A szlovákiai oldalon az 565002-es számú megyei harmadrendű rendű út kapcsolódik hozzá.[3]
Története[szerkesztés]
Az első katonai felmérés térképe szerint még nem itt, hanem Ipolyvarbótól nyugatra, egy ma már nem létező majornál lehetett átkelni a folyón. Később már mai helyén emeltek hidat. A bal parti hullámtéren, Őrhalom határában 2024 elején még megtalálhatók az egykori, 18–19. századi mocsári töltésút és a részét képező, egy névtelen vízfolyáson átívelő kis kő- és téglahíd maradványai.
Az első világháború után az ipolyvarbói híd határhíddá vált, de használatban maradt, 1926-ban államközi megállapodással ki is javították. A második világháború végén, 1944-ben a németek felrobbantották, és bár a szovjetek építettek ideiglenes határátkelőt, az 1950-es évek elején a magyar és a csehszlovák kormány úgy döntött, hogy néhány nagyobb határátkelő kivételével megszüntetik a határátlépés lehetőségét, így Őrhalom és Ipolyvarbó kapcsoalta is megszakadt.[4]
Fa gyalogoshíd[szerkesztés]
2007-ben, a két ország schengeni csatlakozása után a környékbeli falvak lakossága fából egyszerű gyalogoshidat ácsolt. Bár a környék településeinek polgármesterei már 1995-ös ipolyvarbói tanácskozásukon megfogalmazták egy új, állandó Ipoly-híd igényét, erre még csaknem harminc évet kellett várni.[4]
Szent-Iványi híd (2023–)[szerkesztés]
A magyar kormány 2016 januárjában döntött az Európai Unió 2014–2020. évi programozási időszakában a határátkelőkhöz vezető közutakon és vízi átjárókon megvalósítandó fejlesztésekről, melyek között szerepelt az Őrhalom és Ipolyvarbó között létesítendő Ipoly-híd is.[5]
Az új hidat a FŐMTERV Zrt. tervezte, felelős tervezője Dr. Vigh Attila okleveles építőmérnök volt. Az engedélyezési tervek 2018-ban, a kiviteli tervek 2020-ban készültek el.[6][7]
Az alapkövet 2022 márciusában tette le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Dušan Velič beruházási és regionális fejlesztési államtitkár Ipolyvarbón.[3] A hidat és az 1100 m hosszú magyar oldali csatlakozó utat a Hídépítő Zrt. kivitelezte.[8] Ennek során egy szintbeni normál csomópontot és a Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalon egy szintbeni vasúti kereszteződést is kialakítottak.[2] A szlovákiai oldalon 400 m hosszú csatlakozó út épült. A beruházás költsége 2,5 milliárd forint volt, az Európai Unió társfinanszírozásával (konkrétan az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból[6]). A hidat 2023. december 1-jén adták át Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter részvételével.[8]
A híd átadásával a két település közötti, korábban kerülővel 24 kilométeres út néhány száz méterre csökkent.[8] Az út sajátossága, hogy a csatlakozó út a hullámtérben terepszinten, a mértékadó árvízszint alatt húzódik, azaz bár az év nagy részben járható, árvíz esetén víz alá kerül. Ennek nem csak a tervezett minimális forgalom és az 1 km széles hullámtéren való töltésépítés költségének megtakarítása az oka,[6] hanem az is, hogy az itteni mocsárrétek természetvédelmi területnek számítanak, az Országos Ökológiai Hálózat magterületét és az Ipoly-völgy madárvédelmi Natura 2000 terület részét képezik. A Magyarországon megmaradt kevés mocsárrét egyikét így kevésbé szabdalja szét az infrastruktúra-építés, míg az évi néhány alkalommal előforduló árvíz nem tesz kárt az útban, csak elvonul felette.[4]
Jellemzők[szerkesztés]
A híd építészeti szempontból egyszerű kéttámaszú gerendahíd; hídtervezői szempontból kéttámaszú, egynyílású, kétfőtartós gerendahíd acél főtartókkal, öszvér pályaszerkezettel (acél kereszttartókra egy vasbeton pályalemez került). A támaszköz 31,5 méter, az acélszerkezet teljes hossza 35 méter. A csatlakozó út útpálya szélessége 6 m, a minimális sugarú ívek miatt a megengedett sebesség a teljes szakaszon 40 km/h.[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Megvan a két új Ipoly-híd neve (magyar nyelven). Sokszínű Vidék. 24.hu, 2023. november 13. (Hozzáférés: 2023. december 8.)
- ↑ a b Kalácska-Nagy Nóra: Újabb két Ipoly-híd építése rajtolhat el, lezárult a közbeszerzés (magyar nyelven). Magyar Építők, 2021. augusztus 11. (Hozzáférés: 2023. december 8.)
- ↑ a b Újabb Ipoly-híd segíti a magyar-szlovák határmenti régió fejlődését (magyar nyelven). Magyar Építők, 2022. március 11. (Hozzáférés: 2023. december 8.)
- ↑ a b c Zsuppán András: Híd az Ipolyon: most forr össze, amit Trianon szétszakított (magyar nyelven). Válasz Online, 2024. január 21. (Hozzáférés: 2024. február 17.)
- ↑ Új hidak épülnek a Dunán és az Ipolyon, 46 határátkelőt fejlesztenek (magyar nyelven). Magyar Építők, 2016. január 20. (Hozzáférés: 2023. december 8.)
- ↑ a b c d Kalácska-Nagy Nóra: Szokatlan közúti kapcsolattal álmodták meg a szlovák-magyar határhidat Őrhalom és Ipolyvarbó között (magyar nyelven). Magyar Építők, 2022. november 2. (Hozzáférés: 2023. december 8.)
- ↑ 1007/2016. (I. 18.) Korm. határozat (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár, 2016. január 18. (Hozzáférés: 2023. december 9.)
- ↑ a b c Szabó Ákos: Újabb híd köti össze Magyarországot Szlovákiával (magyar nyelven). Magyar Építők, 2023. december 1. (Hozzáférés: 2023. december 8.)
