Szent Borbála híd
| Szent Borbála híd | |
| Elhelyezkedése | |
| Áthidalt akadály | Ipoly |
| Névadó | Szent Borbála |
| Funkció | közúti híd |
| Sávok száma | 2 |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Borbála híd
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 48° 03′ 40″, k. h. 19° 03′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 40″, k. h. 19° 03′ 11″ | |
 | |
A Szent Borbála híd[1] vagy Drégelypalánk–ipolyhídvégi Ipoly-híd (szlovákul Most Svätej Barbory) közúti híd az Ipoly felett Magyarország és Szlovákia határán, Drégelypalánk és Ipolyhídvég (Ipeľské Predmostie) között.
Neve[szerkesztés]
Nevét Szent Borbáláról kapta. Az elnevezést a szlovák féllel történt egyeztetést követően, az Építési és Közlekedési Minisztérium előterjesztése alapján, a Földrajzinév-bizottság 2023. november 6-án hagyta jóvá.[1]
Fekvése[szerkesztés]
Az Ipoly határfolyó felett ível át a 72+946 kilométerszelvényben.[2] Magyarországon Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban, Szlovákiában a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban helyezkedik el.
Története[szerkesztés]
Előzmények[szerkesztés]
Ezen a helyen hosszú idő óta áll híd az Ipolyon: Ipolyhídvég erre utaló nevét 1252-ben említik először. Egy 1617-es, Drégely várát ábrázoló metszeten is látszik a Palán és Hídvég között a lapos ártéren át húzódó hosszú fahíd. Az ilyen hidakat az árvíz vagy jégzajlás rendszeresen tönkretette, de ezzel együtt fontos volt az itt húzódó kereskedelmi út számára, mely a felföldi területeket kötötte össze Váccal és Pesttel.
Klasszicista kőhíd (19. század első fele – 1944)[szerkesztés]
A 19. század első felében klasszicista kőhíd épült itt, mely mind a keletkezés idejét, mind kialakítását tekintve rokonítható a hortobágyi kilenclyukú híddal. Ez a folyó felett három magasabb, csúcsos formájú ívvel vezetett át, melyhez két végén egy-egy alacsonyabb és laposabb ártéri ív kapcsolódott. Egy 1852-es kataszteri térképen már szerepel, így ekkor már biztosan állt. 1938 októberében, a müncheni egyezmény hírére a csehszlovák hadsereg lezárta és elaknásította, de ezt később eltávolították. Az első bécsi döntés után, november 8-án ezen vonult be a magyar hadsereg a visszakapott felvidéki területekre. 1944. december 8-án a védekező német hadsereg az egyik ívét felrobbantotta, majd két nappal később a szovjet 2. Ukrán Front átkelése során vívott tűzharcban teljesen elpusztult.[3]
Szent Borbála híd (2024–)[szerkesztés]
A magyar kormány 2016 januárjában döntött az Európai Unió 2014–2020. évi programozási időszakában a határátkelőkhöz vezető közutakon és vízi átjárókon megvalósítandó fejlesztésekről, melyek között szerepelt a Drégelypalánk és Ipolyhídvég között létesítendő Ipoly-híd is.[4]
Az új híd engedélyezési terveit a Speciálterv Kft., a kiviteli terveket a Roden Mérnöki Iroda Kft. és a Pont-Terv Zrt. készítette.[2]
Az alapkövet 2022 áprilisában tették le. A hidat a Colas Közlekedésépítő Zrt., az 1017 m hosszú, 2×1 sávos magyar oldali csatlakozó utat a Colas Út Zrt. kivitelezte.[5] Ennek során egy szintbeni normál csomópontot és a Vác–Balassagyarmat-vasútvonalon egy szintbeni vasúti kereszteződést is kialakítottak.[2] A mintegy 170 m hosszú szlovákiai oldali csatlakozó utat a BVT-STAV s.r.o. építette. A beruházás költsége 2,6 milliárd forint volt, az Európai Unió társfinanszírozásával (konkrétan az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból[6]).[5]
Az építkezés során, 2022-ben az ipolyhídvégi oldalon, a folyóparti szemétfeltöltés és bozót alól szinte teljes épségben előkerült a régi kőhíd szélső íve. Ezt az építkezés miatt el kellett bontani, de előtte régészeti feltárásra, építészettörténeti kutatásra és 3D szekennelésre került sor.[3]
A Szent Borbála hidat 2024. január 12-én adták át, bár ekkor az Ipoly áradása miatt a forgalom előtt még ténylegesen nem lehetett megnyitni.[7]
A híd átadásával a két település közötti, korábban kerülővel 24 kilométeres út vált feleslegessé.[5]
Jellemzők[szerkesztés]
A híd 48,5 méter szabad nyílású vasbeton pályalemezzel merevített, 2 főtartós alsópályás acél ívhíd.[2][6] A hidat a személy- és a 3,5 tonna össztömeget meg nem haladó teherforgalom használhatja, és kétirányú gyalogúttal is rendelkezik.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Megvan a két új Ipoly-híd neve (magyar nyelven). Sokszínű Vidék. 24.hu, 2023. november 13. (Hozzáférés: 2023. december 8.)
- ↑ a b c d Kalácska-Nagy Nóra: Újabb két Ipoly-híd építése rajtolhat el, lezárult a közbeszerzés (magyar nyelven). Magyar Építők, 2021. augusztus 11. (Hozzáférés: 2023. december 8.)
- ↑ a b Zsuppán András: Szemétdomb alól került elő a hortobágyi Kilenclyukú híd kistestvére (magyar nyelven). Válasz Online, 2022. április 11. (Hozzáférés: 2023. december 9.)
- ↑ Új hidak épülnek a Dunán és az Ipolyon, 46 határátkelőt fejlesztenek (magyar nyelven). Magyar Építők, 2016. január 20. (Hozzáférés: 2023. december 8.)
- ↑ a b c d Szabó Ákos: 2023 őszén veheti birtokba a forgalom a drégelypalánki Ipoly-határhidat (magyar nyelven). Magyar Építők, 2022. október 7. (Hozzáférés: 2023. december 8.)
- ↑ a b Kalácska-Nagy Nóra: Befejeződött a Drégelypalánkot és Ipolyhídvéget összekötő híd pályalemezének betonozása (magyar nyelven). Magyar Építők, 2022. december 5. (Hozzáférés: 2023. december 8.)
- ↑ Szabó Ákos: Átadtak egy új Ipoly-hidat – még egy közvetlen kapcsolat létesült Magyarország és Szlovákia között (magyar nyelven). Magyar Építők, 2024. január 12. (Hozzáférés: 2024. február 17.)
