Mikszáthfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mikszáthfalva (Sklabiná)
Mikszáthfalva
Mikszáthfalva
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagykürtösi
Turisztikai régió Ipolymente
Rang község
Első írásos említés 1330
Polgármester Marta Kálovcová
Irányítószám 991 05
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám VK
Népesség
Teljes népesség 844 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 85 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 161 m
Terület 9,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mikszáthfalva (Szlovákia)
Mikszáthfalva
Mikszáthfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 09′ 30″, k. h. 19° 21′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 30″, k. h. 19° 21′ 30″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mikszáthfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mikszáthfalva (1899-ig Szklabonya, szlovákul Sklabiná) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagykürtösi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykürtöstől 6 km-re délre, a Kürtös-patak jobb partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

1899-ben Szklabonyáról Kürtabonyra változtatták nevét. 1910-ben Mikszáth Kálmán 40. írói jubileumán szülőfaluja nevét Mikszáthfalvára változtatták.

Története[szerkesztés]

A falu a 12.–13. században keletkezett. 1330-ban Sklabanya néven említik először. Divény várának tartozéka volt. 1351-ben Sclabonya, 1384-től Sklabinia néven említik. 1554 és 1593 között török uralom alatt állt. A 17. század elején elpusztult és csak 1685 után népesült be újra. Az újratelepítés után a divényi és a kékkői váruradalom osztozott területén. 1828-ban 109 házában 780 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "SZLABONYA. Magyar falu Nógrád Várm. földes Urai Gr. Balassa, és Gr. Zichy Uraságok, lakosai többfélék, fekszik Kékkőhöz 3/4 órányira, határja középszerű." [2]

Fényes Elek szerint "Szklabonya, tót-magyar falu, Nógrád vármegyében, 770 kath., 3 evang. lak. Kath. paroch. templom. F. u. b. Balassa, gr. Zichy. Ut. p. Balassa-Gyarmat" [3]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott. A faluban téglagyár működött.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 718 lakosából 615 szlovák és 71 magyar anyanyelvű.

1890-ben 711 lakosából 626 szlovák és 85 magyar anyanyelvű.

1900-ban 816 lakosából 709 szlovák és 107 magyar anyanyelvű.

1910-ben 823 lakosából 672 szlovák és 150 magyar anyanyelvű.

1921-ben 849 lakosából 774 csehszlovák és 41 magyar volt.

1930-ban 735 lakosából 658 csehszlovák és 41 magyar volt.

1991-ben 792 lakosából 766 szlovák és 5 magyar volt.

2001-ben 857 lakosából 806 szlovák és 6 magyar volt.[4]

2011-ben 844 lakosából 789 szlovák és 9 magyar volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma a 14. században épült. Később reneszánsz, majd a 18. században barokk stílusban építették át.
  • Mikszáth Kálmán családjának háza (1852–1872), falán emléktábla, előtte az író mellszobra

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1847-ben Mikszáth Kálmán író, a „nagy palóc” egy zsupptetős házban, amely már nincsen meg. Az emléktábla a helyén álló házon található. A szlovák soviniszta erők szeretnék eltüntetni a magyar nyelvű feliratot, amely 1910-ben jelent meg, túlélte a két világháborút és a Beneš-korszakot is.[5]
  • Itt született 1935. szeptember 28-án Zsélyi Nagy Lajos (1935–2005) költő, író, műfordító, publicista.[6]

Képek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mikszáthfalva témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis
  5. Felvidék Ma: 30 feljelentés a nyelvtörvény értelmében - de csak az MKP-t büntetik [1]
  6. Tóth László (szerk.): Szlovákiai magyar írók arcképcsarnoka, SZMIT, 2009