Galábocs
| Galábocs (Glabušovce) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Nagykürtösi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1297 |
| Polgármester | Štefan Chudý |
| Irányítószám | 991 22 (pošta Bušince) |
| Körzethívószám | 047 |
| Forgalmi rendszám | VK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 116 fő (2017. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 26 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Terület | 4,51 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Galábocs
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 09′ 10″, k. h. 19° 27′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 10″, k. h. 19° 27′ 30″ | |
| Galábocs weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Galábocs témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Galábocs (szlovákul: Glabušovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Nagykürtöstől 14 km-re délkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
1297-ben „Galabuch” néven említik először. 1431-ben „Galaboch” alakban szerepel írott forrásokban. Több nemesi család, köztük a Kacsicsok, Prónayak és Benék birtoka volt. A török elpusztította, így 1554-ben pusztaként említik. 1554 és 1594 között a török hódoltsághoz tartozott, majd ismét elnéptelenedett. 1828-ban 29 házában 274 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Fényes Elek szerint „Galabocs, magyar falu, Nógrád vmegyében: 162 kath., 2 evang. lak., kik szőlőt mivelnek. F. u. Bene s m. t. Ut. p. Szakál.”[2]
A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott. 1938 és 1944 között ismét Magyarország része volt.
Népessége[szerkesztés]
1880-ban 139 lakosából 121 magyar és 13 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 134 lakosából 127 magyar és 7 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 192 lakosából 185 magyar és 7 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 190 lakosából 189 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 204 lakosából 187 magyar és 12 csehszlovák volt.
1930-ban 194 lakosából 139 magyar, 39 csehszlovák, 4 zsidó, 2 egyéb és 10 állampolgárság nélküli volt. Ebből 167 római katolikus, 18 evangélikus és 9 izraelita vallású volt.
1941-ben 207 lakosából 200 magyar volt, 7 lakosnak szlovák volt az anyanyelve.
1970-ben 205 lakosából 165 magyar és 40 szlovák volt.
1980-ban 176 lakosából 128 magyar és 47 szlovák volt.
1991-ben 138 lakosából 84 magyar és 54 szlovák volt.
2001-ben 109 lakosából 57 magyar és 51 szlovák.
2011-ben 117 lakosából 58 szlovák (49,6 %), 43 magyar (36,8 %) és 15 ismeretlen nemzetiségű. Ebből 59 magyar, 40 szlovák és 18 ismeretlen anyanyelvű volt.
2021-ben 113 lakosából 80 szlovák, 26 magyar (23,01%), 2 cigány, 5 ismeretlen nemzetiségű[3].
Nevezetességei[szerkesztés]
- Klasszicista kastélya 1830-ban épült.
- Haranglába a 19. század közepén készült.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. május 6.)
