Dacsókeszi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dacsókeszi (Kosihovce)
Dacsókeszi.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagykürtösi
Rang község
Polgármester Eva Gyurászová
Irányítószám 991 25 (pošta Čebovce)
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám VK
Népesség
Teljes népesség574 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság269 m
Terület20,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dacsókeszi (Szlovákia)
Dacsókeszi
Dacsókeszi
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 10′ 55″, k. h. 19° 12′ 08″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 55″, k. h. 19° 12′ 08″
Dacsókeszi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dacsókeszi témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dacsókeszi (szlovákul: Kosihovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykürtöstől 12 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1135-ben Kekezu alakban említik először. 1448-ban Keszihoczként szerepel oklevélben. Nevének utótagja a Keszi magyar törzs nevéből származik, előtagja pedig az itt 1242-től 1890-ben bekövetkezett kihalásáig birtokos[2] Dacsó családra utal. A Dacsók a 18. században kastélyt is építettek ide. Az eredetileg magyar ajkú faluba földesura más birtokairól telepített szlovákokat. A Dacsó család a 19. század végén halt ki, a birtok pedig Hell Sándoré lett.

Vályi András szerint "KESZIHOCZ. Keszihovcze. Magyar falu Hont Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és lutheránusok, ’s ezek a’ Pribeli Ekklezsiához tartoznak, fekszik Csábhoz 2/4 órányira, mellynek filiája, egy része a’ Bozóki Uradalomhoz tartozik, határbéli földgye közép termékenységű, különös, és sok jó bora van, erdeje tágad, ’s abban legelője elég, és hasznos."[3]

Fényes Elek szerint "Készihócz, Hont m. magyar-tót falu, 520 kath., 238 evang. lak. Földjei középszerük; bora, legelője, fája elég. F. u. a Dacsó örökösök. Ut. p. Balassa-Gyarmat."[4]

A trianoni békeszerződésig területe Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 611-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

A település lakosságából 1991-ben még a magyarok voltak többségben.

2001-ben 597 lakosából 379 szlovák és 207 magyar volt.

2011-ben 606 lakosából 398 szlovák és 162 magyar.

2021-ben 559 lakosából 403 szlovák, 150 magyar (26,8%), 3 cigány, 1 orosz, 2 ismeretlen nemzetiségű[5].

Nevezetességei[szerkesztés]

Katolikus templom Dacsókeszin

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1834-ben Gerhart György író, lapszerkesztő.
  • A kastélyban töltötte gyermekéveit (1911-1921) Zórád Ernő festőművész és képregényrajzoló. Az itteni évekről az 1990-ben megjelent Egy vándorfestő ifjúságai (1911-1951) című önéletrajzában írt részletesen.[6]
  • A kastélyban lakott Dacsó Lujza, Madách Imre ifjúkori szerelme.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Dr. Kőrösy József: A Felvidék eltótosodása; Pozsony, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád, Pest, Gömör, Abauj, Zemplén és Ung megyék területéröl. (1898), 25. oldal
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. május 6.)
  6. Hattyú a tavon (1911-1921) c. fejezet.