Dacsókeszi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dacsókeszi
Dacsókeszi.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagykürtösi
Turisztikai régió Hont-Nógrád
Rang község
Polgármester Eva Gyurászová
Népesség
Teljes népesség 606 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 269 m
Terület 20,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dacsókeszi (Szlovákia)
Dacsókeszi
Dacsókeszi
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 10′ 55″, k. h. 19° 12′ 08″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 55″, k. h. 19° 12′ 08″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dacsókeszi témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dacsókeszi (szlovákul: Kosihovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykürtöstől 12 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1135-ben Kekezu alakban említik először. 1448-ban Keszihoczként szerepel oklevélben. Nevének utótagja a Keszi magyar törzs nevéből származik, előtagja pedig az itt 1242-től 1890-ben bekövetkezett kihalásáig birtokos[2] Dacsó családra utal. A Dacsók a 18. században kastélyt is építettek ide. Az eredetileg magyar ajkú faluba földesura más birtokairól telepített szlovákokat. A Dacsó család a 19. század végén halt ki, a birtok pedig Hell Sándoré lett.

Vályi András szerint "KESZIHOCZ. Keszihovcze. Magyar falu Hont Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és lutheránusok, ’s ezek a’ Pribeli Ekklezsiához tartoznak, fekszik Csábhoz 2/4 órányira, mellynek filiája, egy része a’ Bozóki Uradalomhoz tartozik, határbéli földgye közép termékenységű, különös, és sok jó bora van, erdeje tágad, ’s abban legelője elég, és hasznos." [3]

Fényes Elek szerint "Készihócz, Hont m. magyar-tót falu, 520 kath., 238 evang. lak. Földjei középszerük; bora, legelője, fája elég. F. u. a Dacsó örökösök. Ut. p. Balassa-Gyarmat." [4]

A trianoni békeszerződésig területe Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 611-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

A település lakosságából 1991-ben még a magyarok voltak többségben.

2001-ben 597 lakosából 379 szlovák és 207 magyar volt.

2011-ben 606 lakosából 398 szlovák és 162 magyar.

Nevezetességei[szerkesztés]

Katolikus templom Dacsókeszin

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1834-ben Gerhart György író, lapszerkesztő.
  • A kastélyban töltötte gyermekéveit (1911-1921) Zórád Ernő festőművész és képregényrajzoló. Az itteni évekről az 1990-ben megjelent Egy vándorfestő ifjúságai (1911-1951) című önéletrajzában írt részletesen.[5]
  • A kastélyban lakott Dacsó Lujza, Madách Imre ifjúkori szerelme.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Dr. Kőrösy József: A Felvidék eltótosodása; Pozsony, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád, Pest, Gömör, Abauj, Zemplén és Ung megyék területéröl. (1898), 25. oldal
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Hattyú a tavon (1911-1921) c. fejezet.