Dacsólám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dacsólám
Közigazgatás
Közigazgatás
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagykürtösi
Rang község
Polgármester Štefan Škraban
Irányítószám 991 35
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám VK
Népesség
Teljes népesség419 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság488 m
Terület24,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dacsólám (Szlovákia)
Dacsólám
Dacsólám
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 19′ 21″, k. h. 19° 14′ 59″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 21″, k. h. 19° 14′ 59″
Dacsólám weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dacsólám (szlovákul: Dačov Lom) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban. Alsó- és Felsődacsólám egyesítésével jött létre.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykürtöstől 16 km-re északnyugatra, a Lám-fennsíkon fekszik.

Története[szerkesztés]

A Lám-fennsík neve már egy 1135-ös határleírásban szerepel, a falut magát 1333-ban említik először írott forrásban. Nevét első birtokosairól, a Dacsó családról kapta. Később a Palásthyak, a Zrínyiek, a Ballassák birtoka. A falu lakói szlovákságuk ellenére 1848-ban a szabadságharc oldalán álltak. Itt volt kántortanító a szabadságharc csatáinak hőse, Záhony István, akit amikor a császári katonák el akartak fogni, a falu népe a védelmére kelt.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Lám. Két tót falu Hont Várm. Alsónak földes Ura G. Balassa, és G. Zichy Uraságok, fekszik Felső Lám tövében, és annak filiája, Felsőnek pedig földes Urai több Uraságok, ez fekszik Szuhánynak szomszédságában, lakosai evangelikusok, szőlő hegyei nintsenek, réttyei is kevesek, legelőjök elég, fájok, és azzal való kereskedések van, felső Lámnak már erdeje nagyon elpusztúlt."[2]

Fényes Elek szerint "Lám (Dacso, Alsó, Felső), népes tót falu, Hont vmegyében, Nógrád vmegye szélén: 15 kath. 1000 evang. lak. Evang. anyatemplom. Határja köves, sovány; erdeje elég. F. u. gr. Zichy, b. Balassa, Dacsó, s m. Ut. p. Balassa-Gyarmat"[3]

A trianoni békeszerződésig Alsódacsólám és Felsődacsólám területe egyaránt Hont vármegye Korponai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben Alsódacsólámnak 398, Felsődacsólámnak 573, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 415 lakosából 395 szlovák volt.

2011-ben 414 lakosából 378 szlovák.

Híres emberek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus temploma eredetileg a 13. században, román stílusban épült. A 15. században gótikus stílusban átépítették, 1713-ban megújították. Ekkor kapta festett kazettás mennyezetét. Utoljára 1905-ben építették át neogótikus stílusban.
  • A falu népművészete, különösen népviselete messze földön híres.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]