Erdőmeg
| Erdőmeg (Záhorce) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Nagykürtösi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1236 | ||
| Polgármester | Branislav Kázmer | ||
| Irányítószám | 991 06 (pošta Želovce) | ||
| Körzethívószám | 047 | ||
| Forgalmi rendszám | VK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 624 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 38 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 154 m | ||
| Terület | 17,98 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Erdőmeg weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőmeg témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Erdőmeg (szlovákul: Záhorce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban. Erdőmeg és Erdőszelestény egyesítésével jött létre a település mai területe.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nagykürtöstől 11 km-re délre, a Kürtös patak jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1236-ban "Zachara" néven említik először, ezután felváltva hol Erdőhát, hol Zahora néven szerepel az oklevelekben. Birtokosai a Balassa és a Zichy családok voltak.
Vályi András szerint "Zahorcze. Tót falu Hont Várm. földes Urai Gr. Balassa, és Gr. Zichy Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Szilhez közel, mellynek filiája; határja középszerű, legelője, ’s fája van elég."[2]
Fényes Elek szerint "Záhora, Honth vm. magyar-tót falu, ut. p. B. Gyarmathoz 3/4 mfd., 139 kath., 271 evang. lak. F. u. gr. Zichy és b. Balassa."[3]
1907-ben egyesítették Erdőmeg és Erdőszelestény községeket.
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország részévé vált.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 759 | 707 | 674 | 624 |
| Különbség | -6,85 % | -4,66 % | -7,41 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 633 | 624 |
| Eltérés | -1,42 % |
1910-ben 806, többségében szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 740 lakosából 705 szlovák és 25 magyar volt.
2011-ben 677 lakosából 631 szlovák és 30 magyar volt.
2021-ben 669 lakosából 634 szlovák, 19 magyar (2,84%), 3 olasz, 1 cseh, 1 orosz, 1 román, 10 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Evangélikus temploma a 18. század végén épült klasszicista stílusban.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
- ↑ "SODB2021 - Population - Basic results". www.scitanie.sk. Hozzáférés: 2022. május 6..

