Bátorfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bátorfalu
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagykürtösi
Turisztikai régió Hont-Nógrád
Rang község
Polgármester Daniela Lichvárová
Irányítószám 991 26
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám VK
Népesség
Teljes népesség 362 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 163 m
Terület 5,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bátorfalu (Szlovákia)
Bátorfalu
Bátorfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 08′, k. h. 19° 17′Koordináták: é. sz. 48° 08′, k. h. 19° 17′
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bátorfalu (szlovákul: Bátorová) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykürtöstől 16 km-re, délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1277-ben említik először. 1413-ban "Batorfalwa" alakban említik. Nevét egykori birtokosáról kapta, a falu ugyanis a nényei Batur birtokán keletkezett. A 18. században a Kubinyiak és a Koháryak birtoka, a 19. században többek közt a Tihanyi és Egry családok a falu birtokosai. Ebben az időben a Tihanyi, a Buócz, a Blahovics, a Nándory és Tornyos családoknak álltak nemesi úrilakai a községben. 1715-ben 6 háztartása volt. 1828-ban 54 házában 320 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint: "BÁTOR FALU. Elegyes falu Hont Vármegyében, birtokosai Kubinyi, G. Koháry, és Balog Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Házas Nénnyének szomszédságában, mellynek filiája. Határbéli földgye középszerű, legelője elegendő, de tűzre fája nem elég, épűletre való pedig nintsen, szőlö hegyek nélkül is szűkölködik, a’ harmadik Osztályba tétettetett."[2]

Fényes Elek szerint: "Bátorfalu, (Batorova), magyar-tót falu, Honth vgyében, ut. p. B.-Gyarmathoz 3/4 mfd. 90 kath., 147 evang. lak. Földje jó buzát, rozsot, kukoriczát terem. Szőlője van. F. u. többen."[3]

Hont vármegye monográfiája szerint: "Bátorfalú, magyar kisközség, 52 házzal és 348 róm. kath. és ág. ev. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Balassagyarmat, postája Lukanénye; körjegyzőség helyben. A község középkori szerepéről nincs hiteles adatunk. A XVIII. században a Kubinyi, gróf Koháry és a Balogh családoknak volt itt birtokuk. A múlt század elején a Tihanyi, Blaskovics és Egry családok voltak a földesúrai. Négy régi és két új úrilak van a faluban; a régieket a Tihanyi, Buócz és Blaskovics, az újabbakat a Nándory és Tornyos családok építették."[4]

A trianoni békeszerződésig területe Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 331, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 378 lakosából 267 szlovák és 110 magyar.

2011-ben 362 lakosából 294 szlovák és 59 magyar.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus temploma 1903-ban épült.
  • Helytörténeti múzeum.
  • Az első világháború helybéli hősi halottainak tiszteletére 1914-ben emlékkeresztet állítottak.[5]
  • Karikás fácános.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]