Cered

Cered
Cered címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Nógrád
Járás	Salgótarjáni
Jogállás	község
Polgármester	Dániel László
Irányítószám	3123
Körzethívószám	32
Népesség
Teljes népesség	1105 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	29,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	38,58 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cered Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 08′ 44″, k. h. 19° 57′ 56″48.14545, 19.965688888889
Cered Pozíció Nógrád megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Cered témájú médiaállományokat.

Cered község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban, határátkelő Szlovákia felé. Településrészei: Alsóutaspuszta, Felsőutaspuszta, Füzespuszta, Hármaskútpuszta, Takácsházapuszta, Tótújfalupuszta.

Fekvése

A település Nógrád megye északkeleti részén, a szlovák határ mellett, a Felső-Tarnai-dombságban, a Tarna folyó völgyében fekszik. A legközelebbi város Salgótarján (21 km), szomszédos települések: Zabar (7,5 km), Szilaspogony (6 km), Salgótarján-Rónabánya (9 km). Közel található hozzá a határon túli Tajti (Tachty) települése. A településtől nyugatra, a Medves-fennsík lábánál ered a Tarna. A települést környező magaslatokról tiszta időben láthatók a Mátra, a Bükk-vidék és a Tátra csúcsai is.

Története

Cered a 15. század elején már jelentékeny helység volt.

Nevét az oklevelek 1405-ben említették először (Chereg) néven.

1427-ben már 23 portáját írták össze; ekkor Szécsényi László volt a birtokosa.

1461-ig Gömör vármegyéhez tartozott, de Somoskő várának a tartozéka volt.

Szécsényi László halála után Guthi Országh Mihályra és a Lossonczy családra szállt.

A 16. század elején Kun György is birtokos volt itt, kinek örökös nélküli halála után I. János király e birtokokat 1533-ban Werbőczy Istvánnak adományozta.

1548-ban Nagy Tamás és Ragyolczi Ferenc, 1598-ban Berényi Ferenc volt a helység földesura.

1716-ban 16, 1720-ban 18 háztartást írtak benne össze. A 18. század közepén egy része a Fáy családé volt, a másik pedig Somoskőhöz tartozott, majd a 18. század második felében a báró Péterffy család birtokába került. A Péterffy család utolsó sarjának: báró Péterffy Jánosnak örökös nélküli halálával, I. Ferenc király itteni birtokaikat gróf Keglevich Károlynak adományozta, akit 1808 május 16-án ünnepélyesen be is iktattak a birtokba. A beiktatást Mocsáry Antal, Nógrád vármegye táblabírája végezte.

Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával a báró Péterffy családon kívül gróf Teleki László, Kubinyi Gáspár, Ráday Gedeon és Szilassy György voltak itt birtokosok, 1826-ban pedig a gróf Keglevich családon kívül a gróf Thoroczkayak, később 1891-ig a báró Radvánszkyak, az 1900-as évek elején pedig Humayer Béla és Pauncz József volt a legnagyobb birtokosa. A községben levő úrilakot báró Radvánszky Géza építtette.

1903-ban egy nagy tűzvészben az egész helység leégett.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

• Római katolikus templom - 1731-ben épült, barokk stílusban, 1884-ben állították helyre.
• Népi fa harangláb: a 18. századból, zsindelytetős.
• Radvánszky-Humayer kúria: 1891 előtt épült, ma faluház.
• Id. Szabó István (1903-1992), Kossuth-díjas szobrászművész. (A nógrádi bányászok életét megörökítő sorozatért kapta a díjat 1959-ben.)
• Négy gáttal megépített, közel 900 m hosszú horgásztó-rendszer.
• 1996 óta Ceredi Nemzetközi Művésztelep. Alapítók: Kun Cecília, Fürjesi Csaba, Sánta László. Honlapja: [1]
• Medves-hegység hegyei, változatos geológiai képződményekkel, ritka növény- és állatvilággal. Részben természetvédelmi terület.
• Cene gál István festőművész
• A kúria körül elterülő park, melynek gesztenye és platánfái az épülettel egyidősek lehetnek.
• Salgó-Rali.
• SzepEmber Feszt!
• Ceredi Sportpálya

Ismert emberek

• Itt született 1903. augusztus 29-én Id. Szabó István szobrászművész.
• Itt született 1952-ben Radics Szilveszter tájképfestő.

További információk

• Cered a Medvesalja.hu oldalon