Cered

	Cered
	; Cered címere
	; Cered címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Nógrád
Járás	Salgótarjáni
Jogállás	község
Polgármester	Tajti László (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	3123
Körzethívószám	32
	Népesség
Teljes népesség	1105 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	28,33 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	38,58 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Cered Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 08′ 44″, k. h. 19° 57′ 56″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 44″, k. h. 19° 57′ 56″
	Cered Pozíció Nógrád megye térképén
	Cered weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Cered témájú médiaállományokat.

Cered község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban, határátkelő Szlovákia felé. Településrészei: Alsóutaspuszta, Felsőutaspuszta, Füzespuszta, Hármaskútpuszta, Takácsházapuszta, Tótújfalupuszta.

Fekvése[szerkesztés]

A település Nógrád megye északkeleti részén, a szlovák határ mellett, a Felső-Tarnai-dombságban, a Tarna folyó völgyében fekszik. A történelmi Medvesalja régió része. A legközelebbi város Salgótarján (21 km), szomszédos települések: Zabar (7,5 km), Szilaspogony (6 km), Salgótarján-Rónabánya (9 km). Közel található hozzá a határon túli Tajti (Tachty) települése. A településtől nyugatra, a Medves-fennsík lábánál ered a Tarna. A települést környező magaslatokról tiszta időben láthatók a Mátra, a Bükk-vidék és a Tátra csúcsai is.

Története[szerkesztés]

Cered a 15. század elején már jelentékeny helység volt.

Nevét az oklevelek 1405-ben említették először (Chereg) néven.

1427-ben már 23 portáját írták össze; ekkor Szécsényi László volt a birtokosa.

1461-ig Gömör vármegyéhez tartozott, de Somoskő várának a tartozéka volt.

Szécsényi László halála után Guthi Országh Mihályra és a Lossonczy családra szállt.

A 16. század elején Kun György is birtokos volt itt, kinek örökös nélküli halála után I. János király e birtokokat 1533-ban Werbőczy Istvánnak adományozta.

1548-ban Nagy Tamás és Ragyolczi Ferenc, 1598-ban Berényi Ferenc volt a helység földesura.

1716-ban 16, 1720-ban 18 háztartást írtak benne össze. A 18. század közepén egy része a Fáy családé volt, a másik pedig Somoskőhöz tartozott, majd a 18. század második felében a báró Péterffy család birtokába került. A Péterffy család utolsó sarjának: báró Péterffy Jánosnak örökös nélküli halálával, I. Ferenc király itteni birtokaikat gróf Keglevich Károlynak adományozta, akit 1808 május 16-án ünnepélyesen be is iktattak a birtokba. A beiktatást Mocsáry Antal, Nógrád vármegye táblabírája végezte.

Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával a báró Péterffy családon kívül gróf Teleki László, Kubinyi Gáspár, Ráday Gedeon és Szilassy György voltak itt birtokosok, 1826-ban pedig a gróf Keglevich családon kívül a gróf Thoroczkayak, később 1891-ig a báró Radvánszkyak, az 1900-as évek elején pedig Humayer Béla és Pauncz József volt a legnagyobb birtokosa. A községben levő úrilakot báró Radvánszky Géza építtette.

1903-ban egy nagy tűzvészben az egész helység leégett.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990-1994: Tajti Tibor (független)^[3]
1994-1998: Tajti Tibor (független)^[4]
1998-2002: Czene Árpád (független)^[5]
2002-2006: Czene Árpád (független)^[6]
2006-2010: Czene Árpád (MSZP)^[7]
2010-2014: Czene Árpád (független)^[8]
2014-2019: Dániel László (független)^[9]
2019-től: Tajti László (Fidesz-KDNP)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,5%-a magyarnak, 6,6% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (17,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,3%, református 1,8%, felekezeten kívüli 6,9% (24% nem nyilatkozott).^[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Cered látképe nyugat felől

Római katolikus templom - 1731-ben épült, barokk stílusban, 1884-ben állították helyre.
Népi fa harangláb: a 18. századból, zsindelytetős.
Radvánszky-Humayer kúria: 1891 előtt épült, ma faluház.
Id. Szabó István (1903-1992), Kossuth-díjas szobrászművész. (A nógrádi bányászok életét megörökítő sorozatért kapta a díjat 1959-ben.)
Négy gáttal megépített, közel 900 m hosszú horgásztó-rendszer.
1996 óta Ceredi Nemzetközi Művésztelep. Alapítók: Kun Cecília, Fürjesi Csaba, Sánta László. Honlapja: [1]
Medves-hegység hegyei, változatos geológiai képződményekkel, ritka növény- és állatvilággal. Részben természetvédelmi terület.
Cene gál István festőművész
A kúria körül elterülő park, melynek gesztenye és platánfái az épülettel egyidősek lehetnek.
Salgó-Rali.
SzeptEmber Feszt!
Ceredi Sportpálya

Ismert emberek[szerkesztés]

Itt született 1903. augusztus 29-én Id. Szabó István szobrászművész.
Itt született 1952-ben Radics Szilveszter tájképfestő.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Cered települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Cered települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Cered települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
↑ Cered települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
↑ Cered települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
↑ Cered települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
↑ Cered települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
↑ Cered települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. július 29.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
↑ Cered Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Cered a Medvesalja.hu oldalon

[”19önkvál”-1] Cered települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 7.)

[f02b04ee5f1fcf8d34ac4f1d62ddcd8fd730987d-2] Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

[”90önkvál”-3] Cered települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)

[”94önkvál”-4] Cered települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)

[”98önkvál”-5] Cered települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)

[”02önkvál”-6] Cered települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)

[”06önkvál”-7] Cered települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)

[”10önkvál”-8] Cered települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)

[”14önkvál”-9] Cered települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. július 29.)

[10] A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

[11] Cered Helységnévtár

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]