Cered
| Cered | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Nógrád | ||
| Járás | Salgótarjáni | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tajti László | ||
| Irányítószám | 3123 | ||
| Körzethívószám | 32 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1105 fő (2015. jan. 1.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 28,33 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 38,58 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Cered
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 08′ 44″, k. h. 19° 57′ 56″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 44″, k. h. 19° 57′ 56″ | |||
Cered
Pozíció Nógrád megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cered témájú médiaállományokat. | |||
Cered község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban, határátkelő Szlovákia felé. Településrészei: Alsóutaspuszta, Felsőutaspuszta, Füzespuszta, Hármaskútpuszta, Takácsházapuszta, Tótújfalupuszta.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A település Nógrád megye északkeleti részén, a szlovák határ mellett, a Felső-Tarnai-dombságban, a Tarna folyó völgyében fekszik. A történelmi Medvesalja régió része. A legközelebbi város Salgótarján (21 km), szomszédos települések: Zabar (7,5 km), Szilaspogony (6 km), Salgótarján-Rónabánya (9 km). Közel található hozzá a határon túli Tajti (Tachty) települése. A településtől nyugatra, a Medves-fennsík lábánál ered a Tarna. A települést környező magaslatokról tiszta időben láthatók a Mátra, a Bükk-vidék és a Tátra csúcsai is.
Története[szerkesztés]
Cered a 15. század elején már jelentékeny helység volt.
Nevét az oklevelek 1405-ben említették először (Chereg) néven.
1427-ben már 23 portáját írták össze; ekkor Szécsényi László volt a birtokosa.
1461-ig Gömör vármegyéhez tartozott, de Somoskő várának a tartozéka volt.
Szécsényi László halála után Guthi Országh Mihályra és a Lossonczy családra szállt.
A 16. század elején Kun György is birtokos volt itt, kinek örökös nélküli halála után I. János király e birtokokat 1533-ban Werbőczy Istvánnak adományozta.
1548-ban Nagy Tamás és Ragyolczi Ferenc, 1598-ban Berényi Ferenc volt a helység földesura.
1716-ban 16, 1720-ban 18 háztartást írtak benne össze. A 18. század közepén egy része a Fáy családé volt, a másik pedig Somoskőhöz tartozott, majd a 18. század második felében a báró Péterffy család birtokába került. A Péterffy család utolsó sarjának: báró Péterffy Jánosnak örökös nélküli halálával, I. Ferenc király itteni birtokaikat gróf Keglevich Károlynak adományozta, akit 1808 május 16-án ünnepélyesen be is iktattak a birtokba. A beiktatást Mocsáry Antal, Nógrád vármegye táblabírája végezte.
Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával a báró Péterffy családon kívül gróf Teleki László, Kubinyi Gáspár, Ráday Gedeon és Szilassy György voltak itt birtokosok, 1826-ban pedig a gróf Keglevich családon kívül a gróf Thoroczkayak, később 1891-ig a báró Radvánszkyak, az 1900-as évek elején pedig Humayer Béla és Pauncz József volt a legnagyobb birtokosa. A községben levő úrilakot báró Radvánszky Géza építtette.
1903-ban egy nagy tűzvészben az egész helység leégett.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[2]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,5%-a magyarnak, 6,6% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (17,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,3%, református 1,8%, felekezeten kívüli 6,9% (24% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus templom - 1731-ben épült, barokk stílusban, 1884-ben állították helyre.
- Népi fa harangláb: a 18. századból, zsindelytetős.
- Radvánszky-Humayer kúria: 1891 előtt épült, ma faluház.
- Id. Szabó István (1903-1992), Kossuth-díjas szobrászművész. (A nógrádi bányászok életét megörökítő sorozatért kapta a díjat 1959-ben.)
- Négy gáttal megépített, közel 900 m hosszú horgásztó-rendszer.
- 1996 óta Ceredi Nemzetközi Művésztelep. Alapítók: Kun Cecília, Fürjesi Csaba, Sánta László. Honlapja: [1]
- Medves-hegység hegyei, változatos geológiai képződményekkel, ritka növény- és állatvilággal. Részben természetvédelmi terület.
- Cene gál István festőművész
- A kúria körül elterülő park, melynek gesztenye és platánfái az épülettel egyidősek lehetnek.
- Salgó-Rali.
- SzeptEmber Feszt!
- Ceredi Sportpálya
Ismert emberek[szerkesztés]
- Itt született 1903. augusztus 29-én Id. Szabó István szobrászművész.
- Itt született 1952-ben Radics Szilveszter tájképfestő.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Cered Helységnévtár
