Rimóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rimóc
Rimóc.jpg
Rimóc címere
Rimóc címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Szécsényi
Jogállás község
Polgármester Beszkid János[1]
Irányítószám 3177
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 1844 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 63,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 29,25 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rimóc (Magyarország)
Rimóc
Rimóc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 02′ 16″, k. h. 19° 31′ 47″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 16″, k. h. 19° 31′ 47″
Rimóc (Nógrád megye)
Rimóc
Rimóc
Pozíció Nógrád megye térképén
Rimóc weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rimóc témájú médiaállományokat.

Rimóc község Nógrád megyében, a Szécsényi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Rimóc község Nógrád megyében található. A település a Cserhát északi nyúlványai alatt, az Ipolytól és Szécsénytől délre, négy kilométernyire található község. A város felől szántóföldek határolják, míg délről a Cserhát magaslatai koszorúzzák a falut, amelyet a Körtvélyes-patak szel ketté.

Elnevezése a szláv eredetű Rimovci vagy Rimovc helynév átvételéből származik, amiben egy Rim személynév rejlik. Honfoglalást megelőző korból származó adat, miszerint a mai Hatvan irányából erre vezető kereskedelmi út érintette több más nógrádi község elődjével együtt Rimócot is, ahol két földvár védte a kereskedelmi utat, mely a Cserháton vezetett keresztül. Rimóc település az egyik neves központja a Nógrád megyei palócságnak.

A táj szépsége sok idelátogatót magával ragad. Innen indul a Cserhát hegység legszebb pontjain keresztül vezető mintegy 20 kilométeres turistaút, amely Rimócot a Dobogótetőn, Nagymezőn és a Sas-bércen keresztül Bujákkal köti össze. A településről látni a világörökség részét képező Hollókői várat is. A 7 km hosszú, erdei környezetben található kerékpárút (amely máig az első és egyetlen Nógrád megyében) vége egyenesen a védett ó-falu bejáratához vezet. Rimócról tiszta időben az Alacsony-Tátra hóborította sapkái is jól láthatóak, emellett több más hegység magaslatai is tisztán kivehetőek (például Karancs, Mátra, Börzsöny, Szanda, Tepke stb).

Megközelíthető közúton Budapest irányából a 2 számú, majd a 22 számú főúton, Balassagyarmaton és Szécsényen át, illetve az M3-ason Hatvannál a 21-es főúton Salgótarján majd Szécsényen keresztül. Szécsény és Balassagyarmat városába rendszeres az autóbuszjáratok forgalma. A településről száraz időben a környékbeli falvak – Varsány, Nógrádsipek, Nagylóc és Hollókő – könnyen elérhetőek földúton (hamarosan aszfaltúton is), illetve Rimócot Hollókővel a fent említett aszfaltozott kerékpárút is összeköti.

Története[szerkesztés]

Valószínű, hogy a község már a 11. században templomos hely volt, s az akkori település ott állhatott, ahol most, hiszen a közelében feltárt honfoglalás kori sírokban Szent István pénzérméi kerültek elő az egyéb honfoglalás kori leletek mellett.

A 13. század elején azé a Simon báné volt, aki a Gertrúd királyné elleni merényletben is részt vett. 1229-ben a települést összes javaitól megfosztották és előbb a Szák, majd a Kacsics nemzetség birtokába került.

A 14. század elején a nemzetség hollókői vagy Illés ágából származó Péter fiai birtokában találjuk. Miután e tulajdonosai Károly Róbert király hatalmát megdönteni akaró Csák Máté mellé pártoltak, így 1324-ben a király Szécsényi Tamás vajdának adományozta. Így a település a többi környékbeli faluval együtt a Szécsényieké, a szécsényi uradalom részévé vált.

A község valószínűleg igen régtől egyházas hely, a plébánia első írásos említése az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékből származik. A középkorban királyi várnép élt Rimócon. A falu határa 1333-ban még két részből, Kis- és Nagyrimóczból állt az oklevelek tanúsága szerint. 1461-1481 között a Guthi Országh család és a Lossonczyak nyerték adományul. A török megszállást a falu megsínylette, de utána gyorsan benépesült. A nemes és szabados családok közé Zólyom megyéből Gyetva környéki szlovákok települtek ide. Míg 1715-ben 11 magyar és 5 szlovák háztartást írtak össze, addig 1720-ban már 17 a magyar háztartások száma. 1770-ben gróf Forgách János és Miklós, Kamocsay András és báró Haller Sámuel voltak a falu birtokosai. 1826-ban gróf Forgách József a falu földesura. Későbbi időkben a nagyobb birtokosok közül meg kell említeni báró Prónay Róza és Irma, özvegy Plachy Tamásné született Ruttkay Mária és Gross Jenő doktor nevét is.

A 20. század elején Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott.

1910-ben 1472 lakosából 1471 magyar volt. Ebből 1432 római katolikus, 22 evangélikus, 15 izraelita volt.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Falumúzeum
  • Babamúzeum – életnagyságú babákon a helyi népviselet bemutatása
  • Főkötő kiállítás

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Új polgármestere van Rimócnak (magyar nyelven). mno.hu, 2017. február 26. (Hozzáférés: 2017. február 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Forrás[szerkesztés]

  • Flórián Mária 1955: Rimóc népviselete. Balassagyarmat.

További információk[szerkesztés]