Hollókői vár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Hollókői vár
A hollókői vár 2007 januárjában
A hollókői vár 2007 januárjában
Ország Magyarország
Mai település Hollókő
Tszf. magasság335 m

Épült 13. század vége
Elhagyták 1711
(részben lebontották)
Állapota helyreállított
Építőanyaga
Elhelyezkedése
Hollókői vár (Magyarország)
Hollókői vár
Hollókői vár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 50″, k. h. 19° 34′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 50″, k. h. 19° 34′ 58″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hollókői vár témájú médiaállományokat.

A hollókői vár a Cserhát hegyei között, az UNESCO által a Világörökség részévé nyilvánított palóc település, Hollókő közelében, egy kiugró sziklaszakadék szélén áll.

A vár története[szerkesztés]

A hollókői várat a Kacsics nemzetség Illés ágának tagjai a tatárjárás után kezdték építeni a falu melletti sziklára (az öregtorony alsó szintjeit Kacsics András valószínűleg még a tatárjárás előtt emelte). Az erődítményt az évszázadok során fokozatosan bővítették: falszorosok, bástyák, lakóhelyiségek és ciszternák épültek az eredetileg 13. századi falakhoz. Először egy 1310-ben kelt oklevél említi Castrum Hollokew néven.

A vár alaprajza és térképe

A Kacsicsok a 14. század elején kitört anarchikus belháborúban kénytelenek voltak meghódolni Csák Máté tartományúr előtt, a továbbiakban őt szolgálták fegyverükkel. A rozgonyi csata után, 1313-ban az országot lassan ismét egységes állammá formáló Anjou Károly király kedvelt hívének, a szintén Kacsics nembeli Szécsényi Tamásnak adományozta, ő azonban még sokáig nem vehette át birtokát, mert a várat a Csák Mátéhoz hű Péter fia, Mikus őrsége sikeresen védte. Először a király Drugeth Fülöp vezette csapatai ostromolták sikertelenül az erősséget, majd 1320 tájékán a védőknek egy másik ostromot is sikerült visszaverniük. A vár csak Csák Máté halála után (1327-ben) került a király kezére; Szécsényi Tamás első várkapitánya Almágyi Balog Miklós volt. A Szécsényi Tamást a vár birtokába bevezető oklevél igen részletesen írja le a várbirtok határvonalát. Valószínűleg Szécsényi Tamás bővítette először a várat, a 14. század közepén a lakótornyot fallal vették körül, megépítették a toronytól nyugatra és északra lévő palota alsó két szintjét és a vízgyűjtőt. Leszármazottai a 14. század második felében folytatták a vár bővítését: megépült a két nyugati falszoros, a külső vár udvarát körülvevő fal és az alsó vízgyűjtő. Ebben az időben a kapu a várudvar déli falán volt. A 14. század végén építették a délnyugati sarkon a kaputornyot; ekkor a korábbi kaput elfalazták.

Az 1411. évi családi osztozás eredményeként Hollókőt Szécsényi (II.) László kapta meg. Fia, Szécsényi (III.) László Albert király özvegyétől Ulászlóhoz pártolt át 1441-ben. Ezután a volt királyné párthíve, Giskra többször is betört csapataival a környékre. A husziták Szécsény melletti veresége után a két fél 1441-ben fegyverszünetet kötött, és ezt Giskra 1442-ben éppen Hollókőn, Szécsényi László főispán várában újította meg Hont és Nógrád vármegye küldötteivel. Valószínűleg Szécsényi László építtette a védelem megerősítésére a kapuhoz vezető feljárati, és az északi falszorost. 1454-ben a főispán hadi kiadásai miatt Hollókőt – a várbirtokhoz ekkor négy község tartozott – elzálogosította két vejének: Guthi Országh Mihálynak és Losonczy Albertnek.

1455-ben Szécsényi László fiú örökös nélkül hunyt el, és hatalmas birtokát leányai révén a Losonczi és a Guthi-Ország család örökölte; birtokukban a király is megerősítette őket. Az új birtokosok jelentősen, kétszer is átalakíttatták a várat:

  • Az első átalakítással (a 15. század végén) beépítették a belső vár kis udvarát, gótikus kapukereteket helyeztek el a palota alsó szintjén és beboltozták az ottani pincét is. Az istállók és raktárak a külső várban kaptak helyet.
  • A második átalakítással (a 16. század elején) az ötszögletes tornyot egy, a palotát két emelettel megnövelték, beépítették a tornyot körbevevő fal pártázatos védőfolyosóját, megépítették a nyugati külső falszoros keresztfalait. A tágasabb, díszesebb új palotaemeletek alapján feltételezhető, hogy a vár urai időszakosan Hollókőn lakhattak.

Miután a török 1544-ben elfoglalta Nógrád várát, Hollókőt a Habsburg hadvezetés betagolta a királyi végvárrendszerbe, ahol kis várként másodrangú szerepet töltött be. A helyőrség feladata az volt, hogy megakadályozza a rabló portyákra induló török lovascsapatok betörését a környező jobbágyfalvakba, de mivel kevesen voltak, ezt csak nehezen tudták végrehajtani. Ebből az időszakból érdemel említést Kapitán György hollókői kapitány és a szandai török parancsnok, Hubiár aga párviadala, amit 1550-ben vívtak a bujáki réten.

Az öreg torony

A nógrádi várakat Ali budai pasa az 1552-es hadjáratában sorra elfoglalta. Hollókő helyőrsége a két várparancsnok, Zsáki András és Imre viszálykodása miatt a hatalmas sereg közeledtére ellenállás nélkül elmenekült. A várban egy 1556-os zsoldlista szerint Mohamed aga állomásozott huszonegy zsoldosával (18 gyalogos, 3 tüzér). A török várőrség 1558-59-ben 24 fő volt.

A királyi seregek 1593 őszén, Fülek visszafoglalása után, Prépostvári Bálint egri főkapitány tárgyalásainak eredményeképpen ugyancsak ágyúlövés nélkül vették vissza. Továbbra is a jelentéktelenebb végvárak közé tartozott, 1596-ban egy vizsgálat igen rossz állapotúnak minősítette, ezért az 1608-as országgyűlés elrendelte megerősítését. A feltárás alapján megállapítható, hogy megelégedtek kisebb építkezésekkel: a 16. század végén feltöltötték a külső várudvart, és két helyiséget emeltek, a 17. század elején ezt újabb feltöltés és újabb két helyiség építése követte. A várban az 1652-es és 1655-ös adatok szerint 20 fős őrség állomásozott.

A katonai jelentőségét már elvesztett, kicsiny végvárat 1663-tól húsz esztendeig ismét a török birtokolta, miután Berki Mátyás és Nagy Orbán parancsnokok átadták a várat. Ezután járt itt Evlija Cselebi utazó, és leírta, hogy a török élelem- és hadiszertárat helyezett el Hollókőn.

A „pogányok” uralma alól véglegesen a Bécs városának felmentéséből hazafelé tartó Sobieski János lengyel király csapatai szabadították fel 1683 októberében, amikor Szécsényt is. 1701-ben I. Lipót több más várral együtt elrendelte Hollókő lerombolását, de ezt ekkor még nem tették meg. A 18. század elején az üresen álló építmény őrzését Szabó György, Gondor Mátyás, Nagy Orbán és Krikk Lőrinc hollókői lakosokra bízták. 1710-ben Nógrád labancpárti nemesei Hollókőn tartották a megyegyűlést.

1711-ben az ország békéjére és az ország nehéz anyagi helyzetére tekintettel[m 1] a vár bejáratait, hídjait és a külső várudvar szakaszait elbontották, így a vár elkerülte a teljes lerombolást. 1718-ban már romként említették, és a következő évszázadokban az időjárás – és a köveket elbontó lakosság – valóban erősen megkoptatta falait. A birtok a 18. század elején a Forgáchok kezébe került, majd 1860-ban a Pulszky család vásárolta meg. Omladékai között egy ideig a környék szegényei laktak.

Hollókő Castle, Hungary.jpg

Bár az elmúlt kétszáz évben falainak egy részét építőanyagnak elhordták, még így is Hollókő a megye legépebben maradt, a középkori építkezés jegyeit is tükröző vára. A régészek 1966–69 között tárták fel, 1970-ben kezdték restaurálni. A vár és a község környékét 1977-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították. 1996-tól látogatókat is fogadnak.

Felújítás[szerkesztés]

A várban 2014 nyarán felújítások kezdődtek – 2015. április 3-ig nem lehetett látogatni[1] –, majd 2015. május 7-én került sor az átadásra. A közel egy évig tartó renoválás eredményeként megnyílt az öregtorony, mely a vár 1996-os nyitása óta zárva tartott; helyre állították a felső várban található várkapitányi lakrészt és ebédlőt; az alsó várban két gazdasági épületet újítottak fel, ahol mostantól a látogatók a vár építéstörténetét bemutató 3D-s animációs filmet is megtekinthetik; konyhát, kovácsműhelyt és fegyvertermet alakítottak ki.[2][3][4]

A vár a Nemzeti Várprogram harmadik ütemének helyszíne. Felújítását 2017/2018-tól kezdődően tervezik.

A vár kialakítása[szerkesztés]

A körülbelül 400 méter magas sziklán lévő vár a természeti adottságok miatt szabálytalan alakzatban épült. A levegőből a vár olyan, mint egy csigaház, amelynek központja az ötszögletű öregtorony. Itt négy lakószint kapott védelmet. Később, 1270 körül ehhez hozzákapcsoltak egy palotaszárnyat is. Később nőtt az igény a kényelem, a hatalom és a vagyon megmutatásának lehetőségei iránt, tehát szükség volt egy lovagterem kialakítására. Közvetlenül melléje pedig egy kápolnát emeltek. A 15. században a vár újabb részekkel bővült: a farkasveremmel, felvonóhíddal megerősített rendszer védte a felső várat, amely végül 1552-ben nem tudott ellenállni a töröknek.

Részei[szerkesztés]

A szabálytalan alaprajzú vár legnagyobb mérete észak-déli irányban 68 méter, kelet-nyugati irányban 51 méter. A bejárati kapu és a torony bejáratának szintkülönbsége 27,5 m. A vár középkori bejáratán belépve indul a felfelé egyre keskenyedő, többszörösen megtört, bejárati falszoros, ami a felvonóhidas, négyszögletes, külső kaputoronyhoz vezet. A külső várudvar megközelítését több, egymás után beiktatott kapu nehezítette, közöttük farkasvermekkel. A ciszternás külső udvarra csak a leengedett felvonóhídon lehetett bejutni. A külső várudvaron egy 4 méter átmérőjű, sziklába vájt ciszterna található. Az ehhez fűződő monda szerint Csák Máté (e helyütt) rejtette volna el a kincseit, illetve később a törökök is ide hordták össze a környéken elrabolt aranyat. A sok kincskereső azonban eredmény nélkül távozott.

A levegőből

A külső várudvarból két falszoros indul a belső várkapu irányába. Az egyik közvetlenül a rámpáról kivezető kapu mellett található, a másik bejárat a belsővár délkeleti szögleténél csak az egyik kávasíkja maradt meg. Ez a bejáró egy belső falszorosba vezet, s ezen keresztül közelíthető meg a belső várudvar. A 16. században ez a feljárat már nem volt használatban. A gyalogos forgalom átkerült az alatta elhelyezkedő, lépcsőzetesen emelkedő délnyugati külső falszorosba. Itt egy háromszög alapterületű őrtoronnyal zárult. A négy kapuval több szakaszra osztott, teraszosan kiképzett külső falszoroson így lehetett a belső várkapuhoz eljutni. A belső vár kapuján lelépve egy előtérbe kerülünk, amiből három helyiség közelíthető meg. A bal oldali ajtó a pincébe nyílt, a jobb oldali gótikus bejárat a palota délnyugati szárnyába vezetett. Az előtér sziklába vájt lépcsőjén közelíthető meg a belső udvar.

A belső udvart a 16. században szűkítették le, s a palotát még két szinttel magasították meg. A belső vár helyenként a két méter széles falakhoz támaszkodik az „L” alaprajzú palota északi és nyugati szárnya. A szűkített belső udvarról közelíthették meg a torony földszinti helyiségét is, és innen belső lépcsőkön juthattak a felsőbb emeletekre. A torony négyszintes és lőréses pártázattal befejezett tömege kimagaslik a vár többi építménye közül.

Az udvarról belépve egy helyiségen áthaladva a pince feletti palotaszárnyba jutunk. Ez volt a lovagterem. Az udvartól jobbra esik a palota nyugati szárnya. Ennek sarkában van a belső vár ciszternája. Az udvarról egy újabb lépcsőn felkapaszkodva, a gyilokjáróhoz érünk. Körbehaladva egy hosszú lépcsősoron a torony bejárati ajtajához érünk. A torony lefedése még nem készült el, ezért az zárva van.

2003 óta zajlik az élet a várban. A Szent László lovagrend tagjai korhű ruhákban várják a turistákat. Ki lehet próbálni a középkorban használt fegyvereket. Megismerhetik az íj, a számszeríj, a hajítóbárd, és a lándzsa használatát is.

Hollókő-panorama.jpg

Képgaléria[szerkesztés]

Külső rész[szerkesztés]

Hollókői vár (külső rész) 1.jpg
Hollókői vár (külső rész) 2.jpg
Hollókői vár (külső rész) 3.jpg
Hollókői vár (külső rész) 4.jpg
Hollókői vár (külső rész) 5.jpg
Hollókői vár (külső rész) 6.jpg
Hollókői vár (külső rész) 7.jpg
Hollókői vár (külső rész) 8.jpg
Hollókői vár (külső rész) 9.jpg
Hollókői vár (külső rész) 10.jpg

Belső rész[szerkesztés]

Hollókői vár (belső rész) 1.jpg
Hollókői vár (belső rész) 2.jpg
Hollókői vár (belső rész) 3.jpg
Hollókői vár (belső rész) 4.jpg
Hollókői vár (belső rész) 5.jpg
Hollókői vár (belső rész) 6.jpg
Hollókői vár (belső rész) 7.jpg
Hollókői vár (belső rész) 8.jpg
Hollókői vár (belső rész) 9.jpg
Hollókői vár (belső rész) 10.jpg

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Valamint azért, hogy ne lehessen Rákóczi Ferenc kurucainak erőssége. Forrás:Faragó Zoltán: Hollókő-Várrom (Hollókő. 2009) 11.o.ISDN 963 214681 6

Források[szerkesztés]

  1. Aktuális! (magyar nyelven) (HTM). hollokoivar.hu. Szatmári Péter, 2015. április. (Hozzáférés: 2015. május 15.)
  2. Régi pompájában várja látogatóit… - Ingyenes várnapokat tartottak Hollókőn (magyar nyelven) (HTML). holloko.hu (Hollókő Község Önkormányzata honlapja), 2015. május. (Hozzáférés: 2015. május 15.)
  3. Átadták a felújított várat a világörökségi Hollókőn (magyar nyelven). boon.hu (Borsod Online). boon.hu/MTI, 2015. május 7.
  4. metropol/MTI (2015. május 12.). „Átadták a felújított várat Hollókőn”. metropol Budapest, 11. o. ISSN 2060-1301.  

További információk[szerkesztés]