Karancs (hegység)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karancs
A Karancs látképe Ragyolcnál
A Karancs látképe Ragyolcnál

Hely  Magyarország, Nógrád megye
 Szlovákia, Besztercebányai kerület
Hegység Cserhát, Északi-középhegység
Legmagasabb pont Karancs (729 m)
Típus vulkanikus
Terület 60 km2
Elhelyezkedése
Karancs (Magyarország)
Karancs
Karancs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 09′ 27″, k. h. 19° 47′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 27″, k. h. 19° 47′ 21″
Térkép
HU microregion 6.3.41. Karancs.png

A Karancs (szlovákul: Mučínska vrchovina, am. Mucsényi-hegység) kisebb hegyvonulat a szlovák-magyar határon. Legmagasabb pontja a Karancs (729 m). Néha „palóc Olümposznak” is nevezik.

Kialakulása[szerkesztés]

A hegy miocén korú andezitvulkánok csoportja.

Földrajz[szerkesztés]

Északnyugaton az Ipoly völgye, délen a Dobroda-patak völgye, keleten a MedvesAjnácskői-hegység határolja. A MedvesAjnácskői-hegységgel közös kistájként alkotja a KarancsMedves-vidéket.

Jellemzőek rá a meredek lejtők, a relatív szintkülönbség pár kilométeren belül elérheti az 500 m-t (Karancslapujtő központja 200 m, a tőle 2–2,5 km-re lévő Karancs 729 m).

A sok völggyel szabdalt hegység lába északnyugatra 15 km hosszan elnyúlik.

Éghajlat[szerkesztés]

Éghajlata mérséklet övi hegyvidéki. Mikroklímája eléggé hűvös: az évi középhőmérséklet 6–7°C; a környező falvaké közel 9°C. Télen, ha erős a lehűlés, a völgyekben a hőmérséklet gyakran -20°C alá süllyed, a csúcsokon az ilyen hideg jóval ritkább.

Az évi csapadékmennyiség általában 650-700 mm között ingadozik; területi és időbeli eloszlása is egyenetlen: késő őszi, téli és kora tavaszi időszakban 250-300 mm csapadék esik, míg ezen kívül eső időszakban 350-400 mm is.

Az uralkodó szélirány ÉNY-i. A napfényes órák száma évi 1900-nál kevesebb. A januári középhőmérséklet -4°C körül alakul, a júliusi 18°C körül. A legelső általában október–november tájékán esik le, a legutolsó hó március–áprilisban olvad el.

Vízrajz[szerkesztés]

Vízrajzi jelentősége, hogy a hegységben húzódik a Duna és a Tisza vízválasztója. Patakok nem nagyon erednek innen. Kisebb forrásai a Tarján-patakot táplálják.

Élővilág[szerkesztés]

Részletesebben lásd: Karancs-Medves-vidék növényzete.

A Karancs növényföldrajzi értelemben az Északi-középhegységet felölelő Matricum flóravidék Agriense flórajárásának része; a flórajárás átnyúlik a Felvidékre.

A barna medve Magyarország mai területéről az 18501860-as években kipusztult; az ezt követő másfél évszázadban csak egy-egy esetben fordult elő. Legkésőbb 2014 elejétől azonban újra állandóvá vált a jelenléte, többek között ezen a területen (Etes, Karancsság és Karancslapujtő környékén) – a következő télen már valószínűleg át is telelt egy példány.[1]

Települések[szerkesztés]

Magyarországon: Szlovákiában:

Közlekedés[szerkesztés]

Országutak[szerkesztés]

Vasutak[szerkesztés]

Látnivalók[szerkesztés]

  • A hegycsúcson áll a 22 méter magas Karancs kilátó. A torony a magyar-szlovák határtól néhány méternyire áll. 1989-ben építette az akkori Ipoly-Karancs-Medves Parkerdő Kht. A fák fölött teljes körpanorámában gyönyörködhetünk, tiszta időben még a Tátra csúcsai és a Dunakanyar is látható.
  • Érdemes meglátogatni a környékbeli hangulatos falvakat. A Margit-kápolna jeles búcsújáró hely.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Faragó Zoltán: Vigyázat, medve a kapuk előtt! (magyar nyelven). Origo, 2015. április 23. (Hozzáférés: 2015. április 23.)