Felső-Kemeneshát
| Felső-Kemeneshát | |
| Elhelyezkedés | Kemeneshát |
 | |
A Felső-Kemeneshát a Rába folyó jobb partjának kavicstakaróján, a Kemenesháton található, a Kám és Hosszúpereszteg vonaltól nyugatra, délnyugatra elhelyezkedő kistáj.
E vonaltól észak, északkeletre található kistájat Alsó-Kemeneshátnak nevezzük.
Délen Zala megye, nyugaton a Nádasd – Zalalövő vonal a Vasi-Hegyhát (Őrség) határolja.
Felső-Kemeneshátra használatos a Hegyhát (esetleg Vasi-Hegyhát) elnevezés is. A Hegyhát és a (Felső-)Kemeneshát fogalmát más és más módon határozza meg a földrajzi, a néprajzi és a helytörténeti irodalom, az élő gyakorlat pedig valószínűleg ma ezek egyikével sem esik egybe pontosan.
A Felső-Kemeneshát térsége 23 településből áll, ezek zömében elöregedő, és csökkenő lélekszámú aprófalvak. A kistáj területe 372 km², lakossága jelenleg 16 ezer fő, ami folyamatosan csökken.
A Felső-Kemeneshát gazdasági, kulturális, és történelmi központja Vasvár.
A kistáj térségben bővelkedik természeti, történelmi és kulturális látnivalókban:
- szabályozatlan, vad Rába
- Döröskei-tó
- Gersekaráti-tó
- Európa legnagyobb rododendron (havasszépe) gyűjteménye a Jeli Arborétumban (Kám)
- az ország egyik legrégebbi Domokos rendi temploma és kolostora Vasváron
- a híres búcsújáró hely, a Szentkút Vasváron
- Katonák Útja Vasváron
- oszkói pincesor
- Mindszenty József bíboros szülői háza Csehimindszenten
- Nagy Gáspár költő szülőháza Bérbaltaváron, és sírja Nagytilajban
- Szajki-tavak
Fontosabb települések: Gersekarát, Kám, Hosszúpereszteg, Csipkerek, Csehimindszent, Csehi, Bérbaltavár, Nagytilaj, Oszkó, Olaszfa, Pácsony, Püspökmolnári, Alsóújlak, Vasvár, Győrvár, Hegyhátszentpéter, Petőmihályfa, Hegyhátsál, Hegyháthodász, Döröske, Nagymizdó, Döbörhegy, Szarvaskend, Katafa, Nádasd.