Körösszög

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Körösszög
Békésszentnadrási duzzasztómű és hajózsilip
Békésszentnadrási duzzasztómű és hajózsilip
Elhelyezkedés Alföld, Körös–Maros köze
Besorolás kistáj
Fontosabb települések Békésszentandrás, Öcsöd, Kunszentmárton
Földrajzi adatok
Terület400 km²
Időzóna UTC+1
Térkép
Pozíció Magyarország térképén
Pozíció Magyarország térképén

Körösszög Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén helyezkedik el. A Körös-Maros köze középtáj 7,8%-a. Településeinek száma: 6 darab, ezek közül jelentősebb: Békésszentandrás, Öcsöd, Kunszentmárton. A kistáj 80 és 96 méter közötti tengerszint feletti magasságú, a Hármas-Körös völgyétől a marosi hordalékkúp felé enyhén emelkedő alacsony, ármentes síkság. A felszínt morotvák, elhagyott folyómedrek kusza hálózata tagolja, gyakoriak a 3-4 méter magas kunhalmok. A belvízveszélyes, rossz lefolyású alacsony síksági részek helyenként folyóhátakkal elgátoltak. Szerkezeti-morfológiai szempontból a kistáj egy fiatal (holocén) süllyedékterületre és egy idősebb, folyószabdalta pleisztocén végi (würm) peremvidékre tagolható. Az elsőn a Körös völgyrendszere, illetve ezek feltöltődése a jellemző. A felszín közeli iszapos-agyagos üledékeket gyakran vékony infúziós löszköpeny fedi. Homok az egykori folyógátak parti dűnéihez kapcsolódva a felszín körülbelül 8%-án fordul elő. Gyenge szeizmicitású terület (6º Ms).

Éghajlat[szerkesztés]

A napfénytartalom évi összege meghaladja 2000 órát, ebből a nyári negyedévben 820 óra körüli, a téli negyedévben mintegy 200 óra napsütés várható. Az évi középhő-mérséklet. 10,2 °C, a nyári félévé 17,2-17,4 °C. Délnyugaton 550mm, máshol csak 500-530 mm évi csapadékmennyiség várható. A tenyészidőszakban 300-320 mm esőre számíthatunk (Délnyugaton a több). A legtöbb, egy nap alatt lehullott csapadék ezen a tájon 93 mm volt (Nagytőke). Uralkodó szél az északi. Az ariditási index délnyugaton 1,30, máshol 1,33-1,40. Ezek alapján a mérsékelten meleg és a meleg éghajlati öv határán elterülő száraz tájakhoz sorolható.

Vízrajz[szerkesztés]

Északon a Hármas-Körösre támaszkodik, amely felveszi a Szarvasi-Holt-Köröst (28 km, 686 km²) és a Nagyéri-főcsatornát (16,5 km, 30 km²). A Hármas-Körös vízjárását a Tisza visszaduzzasztása is befolyásolja. Igen száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. A legnagyobb árvizek kora nyáron jelentkeznek, míg a helyi csatornák hóolvadás után áradnak meg. Két kis természetes tava (4 hektár) jelentéktelen. A talajvíz mélysége általában meghaladja a 4 m-t. A rétegvíz mennyisége 1-1,5 l/s.km² között van.

Források[szerkesztés]