Öcsöd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Öcsöd
Öcsöd címere
Öcsöd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Kunszentmártoni
Jogállás nagyközség
Polgármester Molnár Bálint (független)[1]
Irányítószám 5451
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség 3230 fő (2016. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 31,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 103,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Öcsöd (Magyarország)
Öcsöd
Öcsöd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 53′ 59″, k. h. 20° 23′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 59″, k. h. 20° 23′ 30″
Öcsöd (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Öcsöd
Öcsöd
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Öcsöd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Öcsöd témájú médiaállományokat.

Öcsöd nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Kunszentmártoni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kunszentmárton és Békésszentandrás között található, Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén a Hármas-Körös mellett. Vasútvonal nem érinti, de a településen áthaladó 44-es főút mind Kecskemét, mind Békéscsaba irányából jó elérhetőségi lehetőséget biztosít.

Folyami átkelőhely, északi irányban közút köti össze a megye északabbra fekvő vidékeivel, mely a Körös-hídon halad át.

Határa gyengén tagolt, alacsony, ármentes síkság, melybe a Körös elhagyott-kiszáradt folyómedrei és a tájból kiemelkedő kunhalmok visznek változatosságot. Eredetileg élővíz mellett, a Körös egyik éles kanyarulata mentén települt, mely a folyó szabályozása óta holtág. A Körös hullámtere természetvédelmi terület, a Körös-Maros Nemzeti Park része. Háborítatlan erdői, ártéri legelői, lefűződött, levágott holtága nemcsak tájképileg festőiek, hanem biztonságos élőhelyet jelentenek számos védett és ritka növénynek és állatnak is.

Története[szerkesztés]

Öcsöd a váradi Regestrumban már mint falu szerepel 1217-ben. Ezt az első települést valószínűleg a tatárjárás pusztította el. 1421-ben Zsigmond király Öcsöd pusztát a Neczpáliaknak és a velük rokonságban álló Bethleneknek adományozta.

A Neczpáli család kihalásával Öcsöd egyedül a Bethleneké lett. A puszta újból benépesült, egy 1555-ös összeírás már adózó községként említi. Ezt a második falut a török háborúk pusztították el és a 17. század elejéig csupán romokat jelent.

Amikor Öcsöd a Rédeyeké lett, harmadszor települt újra a falu 1612-től. Az új lakosság Heves, illetve Békés vármegyei, akikhez Abaúj vármegyéből felsődobszai reformátusok csatlakoztak. Ez a falu a Rákóczi-szabadságharc alatt újra elpusztult, majd a szatmári béke után újratelepült a környékbe szétszóródottakból. 1715-ben a szegedi királyi kamarától védlevelet is szereztek.

A Körös az akkori közlekedési lehetőségek közül kedvező szállítási lehetőséget, míg a relatíve magas terepszint az árvizek elleni védettséget, és kedvező átkelési lehetőséget biztosított a Körösön.

A Körös szabályozása a települést folyópart nélkülivé tette, s a környék is árvízmentessé vált, az új közlekedési lehetőség, a vasút elkerülte a települést. Ezek összességében hátrányosan hatottak a település fejlődésére.

1950-ben az addig Békés vármegyéhez tartozó települést Szolnok megyéhez csatolták át.

Öcsöd határa bővelkedik honfoglalás- és Árpád-kori lelőhelyekben, hiszen területén öt középkori falu is létezett a 16. század végéig. Az ármentesítő és vízszabályozó munkák következtében megnövekedett szántóterületen jelentős tanyásodás indult meg a 19. században. A település egész történetében a mezőgazdaság meghatározó. Népessége a századforduló óta apad, de különösen erős a csökkenés az 1970-es évek vége óta.[pontosabban?]

Kiemelt épületei közül műemléki országos védettséget élvez az 1784-ben épített református templom. Helyi védettséget élvez a József Attila Múzeum épülete, valamint a zsidó temető. A gyermek József Attila két esztendőt töltött a községben. Védettség alá vonták a lelkészi hivatalt, a községháza épületét, valamint a település belső területét, mely még őrzi a régi település „zugos” voltát, a halászfalut.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3] 2011-ben már csak 81% vallotta magát magyarnak, 8% cigánynak, 10% pedig nem kívánt válaszolni.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom
  • Egykori Kun-ház, a jelenlegi orvosi rendelő
  • Zsidó temető, a kunszentmártoni út mellett, előtte holokauszt-emlékmű
  • József Attila Emlékmúzeum, ahol József Attila tanult, amíg Öcsödön lakott (1910-1912 között).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Öcsöd települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2017. május 24.)
  2. Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2017. május 24.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. A népesség nemzetiség szerint, Jász-Nagykun-Szolnok megye. Központi Statisztikai Hivatal, 2011. (Hozzáférés: 2017. május 24.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]