Ugrás a tartalomhoz

Jásztelek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jásztelek
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Jásztelek címere
Jásztelek címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásJászberényi
Jogállásközség
PolgármesterTóth Nóra (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám5141
Körzethívószám57
Népesség
Teljes népesség1520 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség39,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület41,15 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 28′ 56″, k. h. 20° 00′ 04″47.482139°N 20.001019°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 56″, k. h. 20° 00′ 04″47.482139°N 20.001019°E
Jásztelek (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Jásztelek
Jásztelek
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Jásztelek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jásztelek témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Jásztelek község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászberényi járásban.

Fekvése és megközelítése

[szerkesztés]
Jásztelek Jászberény környékének térképén

Az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye északi részén fekszik, a Jászság közepén, Jászberénytől kelet-délkeletre a Zagyva bal partján. A legközelebbi város az alig 6 kilométerre lévő Jászberény; a megyeszékhely Szolnoktól 40, Budapesttől nagyjából 85 kilométer választja el.

A szomszédos települések: észak felől Jászjákóhalma (kb. 5 kilométerre), dél felől Alattyán (kb. kilométerre), északnyugat felől pedig Jászberény. Külterületei érintkeznek még kelet-délkelet felől Jászkisér és Jászalsószentgyörgy, dél-délnyugat felől pedig még Jánoshida határszélével is, de mindhárom utóbbi település valójában aránylag távol esik tőle.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Jászberény és Szolnok felől egyaránt a 32-es főúton érhető el, illetve a 31-es főút jászjákóhalmai szakasza felől a 3232-es úton. A közúti tömegközlekedés szolgáltatója a Volánbusz.

Története

[szerkesztés]

1993 és 1994 nyarán Jásztelek határában régészeti ásatások folytak. Az archeológusok a mezolit (középső kőkori) rétegben egy 5,20 méter átmérőjű vadászkunyhót találtak. Az épület valószínűleg Kr. e. 7000-ből maradt fenn.

A község nevét először Hunyadi János említette 1449-ben kelt oklevelében. Kezdetben a falu neve Mihálytelek volt. A monda szerint a települést egy Bak Mihály nevezetű pásztorember alapította, aki a török időkben Fügedhalmáról vízhiány miatt a Zagyva partjaihoz terelte a nyáját, és végül itt telepedett le. A falu feltehetőleg az 1433 és 1449 közötti időszakban jött létre. A községet később Jász-Mihályteleknek hívták, majd a községnevek törzskönyvezése során, 1901-ben a nevet Jásztelekre cserélték, mivel az eredeti elnevezést feleslegesen hosszúnak találták.

1550 körül Mihálytelek a Hatvani szandzsák Berényi náhijéjának része volt. A török hadjáratok során a falu elnéptelenedett, de rövid időn belül újranépesült. A török kiűzése után a Habsburgok vették át a hatalmat. Az uralkodóház célja az államadósság csökkentése volt, ennek érdekében gyors intézkedéseket eszközölt: I. Lipót 1702. március 22-én a Jászkunságot 500 000 rajnai forintért a Német Lovagrendnek adta. A Jászság sorsa ekkor fonódott össze a Nagy- és Kiskunságéval.

A jászok nem törődtek bele jogaik elvesztésébe. 1703 őszén fegyvert fogtak, és II. Rákóczi Ferenc oldalán harcoltak, aki ezért cserébe visszaadta a jászkun szabadságjogokat, és törvényen kívül helyezte a Német Lovagrendet. Végül 1745. május 6-án Mária Terézia engedélyezte a redemptiót, vagyis a jászok önerőből visszafizethették a pénzt, így visszakapták szabadságjogaikat, kiváltságaikat. A saját birtok megváltása nagy terhet jelentett, a társadalmi különbségek nőttek. Ebben az időben a három fő társadalmi réteg a redemptusoké, az irredemptusoké és a zselléreké volt.

1848 ismét változásokat, forradalmat hozott. Május 27-én az elöljárók lemondtak, új választások kezdődtek, melyek eredményeként új tisztségviselők vették át a falu irányítását. A Nemzetőrség felállításában a község is segédkezett, harminc önkéntes indult a harcokba. Gyenes József plébános szervezőmunkájának keretében a település emberekkel, lovakkal és élelemmel segítette a szabadságharcot. Katonái részt vettek a tápióbicskei és isaszegi csatában is. A forradalom leverése után azonban a férfiakat az osztrák seregbe kezdték el toborozni, azokat pedig, akik vezető szerepet töltöttek be a harcokban, súlyos rabságra ítélték.

Az első világháború szinte a teljes hadba fogható férfi lakosságot érintette. A besorozottakat főként az orosz, szerb vagy olasz frontra vitték, ahol sok ezer magyar katona halt hősi halált. Tiszteletükre május utolsó vasárnapja a Hősök Napja lett, és a község közepén lévő parkban 1932. október 30-án felavatták emlékművüket is.

A világháború elvesztése után Jásztelken a munkásmozgalom gyenge hatásai figyelhetők meg. Jászberényben 1919. április 2-án alakult meg a direktórium, a községben feltehetően ezt követően, de tevékenységéről közelebbi adatok nem ismertek. A jászteleki direktóriumi tagok közül négy személy: Szabó Mátyás, Farkas János, Tóth János és Kis T. András a második világháború utáni életben fontos szerepet kapott. A csehszlovákok, majd a románok ellen vívott harcok során sokan beléptek a magyar Vörös Hadseregbe. Parancsnokuk Lusztik István volt, Tiszafürednél és Szolnoknál harcoltak a románok ellen. A tanácsköztársaság bukását követően Lusztik István a Szovjetunióba távozott, hogy elkerülje a megtorlásokat.

A második világháború után új társadalmi rend jött létre, kialakultak a tanácsok és a termelőszövetkezetek. (Az első 1949-ben alakult Jásztelken, Tolbuchin néven.) Az 1956-os forradalom után viszonylag békés időszak következett, egészen az 1990-es rendszerváltásig.

Közélete

[szerkesztés]

A közigazgatás a 14. század végétől alakul ki. A fő igazgatási szerv a tanács, mely 12 főből állt, és a főbíró állt az élén. Ezeket a tisztségeket csak birtokosok tölthették be, így ezek az emberek rendszerint igen tehetősek voltak. Az 1867-es kiegyezés után a közigazgatás is átszerveződött, létrejött Jász-Nagykun-Szolnok vármegye. A község a Jászsági felsőjárás része lett.

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kisbakonyi Zoltánné (független)[3]
  • 1994–1998: Kisbakonyi Zoltánné (független)[4]
  • 1998–2002: Kisbakonyi Zoltánné (független)[5]
  • 2002–2006: Tuzáné Farkas Katalin (független)[6]
  • 2006–2010: Kisbakonyi Zoltánné (MSZP)[7]
  • 2010–2014: Tóth Nóra (Fidesz)[8]
  • 2014–2019: Tóth Nóra (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019–2024: Tóth Nóra (Fidesz-KDNP)[1]
  • 2024– :

Az önkormányzat címe: 5141 Jásztelek, Szabadság út 84., telefon- és faxszáma: 57/462-059, e-mail címe: jasztelek@vnet.hu, honlapja: http://www.jasztelek.hu. A településen Cigány Nemzetiségi Önkormányzat is működik.

Népessége

[szerkesztés]

A falu népességéről 1550 óta állnak adatok rendelkezésre. A törökök kiűzése után a népesség folyamatosan növekszik, 1910 után viszont visszaesik, azóta is csökken. A községben a török időktől kezdve más népcsoportok is laktak. 1944-ben a község zsidó lakosságát haláltáborokba deportálták, ahol megölték őket.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1648
1638
1602
1585
1566
1520
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,5%-a magyarnak, 10,1% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,9%, református 5,3%, felekezeten kívüli 10,4% (13,7% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 5,4% cigánynak, 0,6% ukránnak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% szlováknak, szlovénnek, szerbnek és románnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,4% volt római katolikus, 4% református, 0,1% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 12,5% felekezeten kívüli (44,8% nem válaszolt).[12]

Oktatás

[szerkesztés]

Az oktatás már egész korán szoros kapcsolatban állt az egyházzal. Az iskola valójában a XVI-XVII. században alakult ki, az első tanító 1819-ben kezdett tanítani, és 55 évi munka után ment nyugdíjba. Az iskola először kettő, majd hatosztályos lett. 1930-ban új iskolát építettek, az épületet 1960-ban bővítették, ma már egy tornaterem is a tanulók rendelkezésére áll.

Ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás

[szerkesztés]

A község megélhetését kezdetektől fogva a mezőgazdaság (földművelés, állattenyésztés) biztosította, bár 1960-ban sokan hagyták el Jásztelket, hogy ipari üzemekbe menjenek. Az ipar ma sem jelentős, eddig sem volt az, de a kereskedelmi és vendégipari ellátottság jó, a szolgáltatások sokrétűek.

Vallás

[szerkesztés]

Római katolikus egyház

[szerkesztés]

Az Egri Főegyházmegye (Egri Érsekség) Jász-Kun Főesperességének Jászberényi Esperesi Kerületébe tartozik. Önálló plébániával rendelkezik. A plébániatemplom titulusa: Szent Márton püspök.

Református egyház

[szerkesztés]

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjének (esperesség) Jászberényi Anyaegyházközségéhez tartozik. A jásztelki reformátusok nem alkotnak önálló egyházközséget, szórványban élnek.

Természeti értékek

[szerkesztés]

Látnivalók

[szerkesztés]

Helyi média

[szerkesztés]

Rádióállomások

[szerkesztés]

Jásztelken fogható FM rádiók:

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Jásztelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 21.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Jásztelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Jásztelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  5. Jásztelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  6. Jásztelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  7. Jásztelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  8. Jásztelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)[halott link]
  9. Jásztelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Jásztelek Helységnévtár
  12. Jásztelek Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]