Ugrás a tartalomhoz

Jászfelsőszentgyörgy

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jászfelsőszentgyörgy
A gosztonyi kápolna
A gosztonyi kápolna
Jászfelsőszentgyörgy címere
Jászfelsőszentgyörgy címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásJászberényi
Jogállásközség
PolgármesterZelenai Tibor Károlyné (független)[1]
Irányítószám5111
Körzethívószám57
Népesség
Teljes népesség1894 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség47,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület39,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 30′, k. h. 19° 48′47.500000°N 19.800000°EKoordináták: é. sz. 47° 30′, k. h. 19° 48′47.500000°N 19.800000°E
Jászfelsőszentgyörgy (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Jászfelsőszentgyörgy
Jászfelsőszentgyörgy
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Jászfelsőszentgyörgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászfelsőszentgyörgy témájú médiaállományokat.

Jászfelsőszentgyörgy község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászberényi járásban.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye északnyugati részén, a Jászság nyugati határán, a Zagyva jobb partján terül el. Szomszédos Jászberény, Szentlőrinckáta, Tóalmás és Nagykáta határaival.

Nevének etimológiája

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jászfelsőszentgyörgy az önkormányzattal rendelkező települések között a leghosszabb településnévvel rendelkező település Magyarországon. A település neve 20 írásjegyet, 16 betűt, 5 szótagot tartalmaz.[3] (lásd még: Chernelházadamonya)

A „felső” előtag arra utal, hogy a másik jászsági Szentgyörgy nevű faluhoz (Jászalsószentgyörgyhöz) képest a Zagyva felsőbb szakaszán („felül”) fekszik. A Szentgyörgy utótagot pedig templomának védőszentje után kapta.

Közúton a 31-es főútról Szentmártonkáta, illetve Jászberény felől; a 32-es főútról Pusztamonostor-Szentlőrinckáta felől érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás Pusztamonostoron, vagy Jászberényben, a MÁV 82-es számú, Hatvan-Szolnok közötti vonalán található.

Első írásos említése 1331-ből származik, Scentgyurg alakban. Ekkor a váci káptalan birtoka volt. A 14. század végén, a 15. század elején kerülhetett a jászok birtokába, és vált jász kiváltságú településsé.

A török időkben magyar részről az egri várhoz adózott, míg török közigazgatási beosztása a következő volt: a budai (majd 1596 után az egri) vilajet hatvani szandzsákjának jászberényi náhijéjébe tartozott. A jászberényi palánkvár török katonái birtokolták.

A település részt vett a Rákóczi-féle szabadságharcban is.

A redemptiókor saját magán kívül még Szentlászló puszta egy részét is megváltotta.

A község erején felül vett részt az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is.

Az első világháborúban részt vett 204 lakosából 86-an haltak hősi halált.

A második világháborúban 1944. november 15-én foglalták el a szovjet csapatok a németektől.

  • 1990–1994: Ménkű Miklós (független)[4]
  • 1994–1998: Ménkű Miklós (független)[5]
  • 1998–2002: Ménkű Miklós (független)[6]
  • 2002–2006: Rimóczi Sándor (független)[7]
  • 2006–2010: Zelenai Tibor Károlyné (független)[8]
  • 2010–2014: Zelenai Tibor Károlyné (független)[9]
  • 2014–2019: Zelenai Tibor Károlyné (független)[10]
  • 2019–2024: Zelenai Tibor Károlyné (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2024– : Zelenai Tibor Károlyné (független)[1]

A helyi önkormányzat címe: 5111 Jászfelsőszentgyörgy, Fő út 57., telefonszáma 57/520-020, faxszáma 57/520-021; e-mail címe: jaszfelsoszgyorgy1@invitel.hu. A község hivatalos honlapja http://www.jaszfelsoszentgyorgy.hu, hivatalos újságja a Felsőszentgyörgyi Hírek. A településen cigány nemzetiségi önkormányzat is működik.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
1905
1898
1906
1827
1883
1885
1883
1894
20132014201820212022202320242025
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,7%-a magyarnak, 28,2% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 93,9%-a vallotta magát magyarnak, 6,8% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, németnek, görögnek, bolgárnak és szerbnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság nagy többsége, kb. 91%-a római katolikus vallású. Református kb. 2%, görögkatolikus kb. 0,5%,. Más egyházhoz vagy felekezethez tartozik, vagy nem válaszolt, vagy nem tartozik egyetlen egyházhoz sem kb. 6,5%.[13]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,6%, református 2,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,8% (12,9% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben vallásuk szerint 51,9% volt római katolikus, 1,9% református, 0,4% görög katolikus, 0,2% izraelita, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 2,4% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 9,9% felekezeten kívüli (31,5% nem válaszolt).[15]

Római katolikus egyház

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egri Főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Jászberényi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Szent György vértanú.

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség. Református vallású lakosai a Jászberényi Református Anyaegyházközséghez tartoznak, mint szórvány.

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjének (esperesség) Szolnoki Evangélikus Egyházközségéhez tartozik, mint szórvány.

A település termőföldjeinek kb. 50%-át a Felsőszentgyörgyi Mezőgazdasági Szövetkezet műveli, amely főleg gabonát, napraforgót, kukoricát, cukorrépát, vetőmagot és mákot termeszt.

A másik 50%-a magántermelők kezében van, akik főleg paprikát, káposztaféléket, burgonyát termesztenek.

A községben több élelmiszer- és vegyesbolt, illetve mezőgazdasági és kertészeti bolt működik.

A településen van még orvosi és fogorvosi rendelő, védőnői szolgálat és gyógyszertár is.

A település határának egy része, 204 ha a Zagyva-Hajta Természetvédelmi Területhez tartozik, amely a Hortobágyi Nemzeti Park fennhatósága alatt áll.

  • Baksay Árpád színész, operaénekes
  • Gaál Gábor író, irodalomtörténész - itt töltötte gyermekéveit
  • Didi L'amur-zenész
  • Török Sándor nótaköltő
  1. 1 2 "Jászfelsőszentgyörgy települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 10.
  2. "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
  3. "Melyik a leghosszabb magyar településnév?" (HTML). Startlap Wiki. Hozzáférés: 2016. július 11.
  4. "Jászfelsőszentgyörgy települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  5. "Jászfelsőszentgyörgy települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 26.
  6. "Jászfelsőszentgyörgy települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. január 20.
  7. "Jászfelsőszentgyörgy települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. január 20.
  8. "Jászfelsőszentgyörgy települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 24.
  9. "Jászfelsőszentgyörgy települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2012. január 21.
  10. "Jászfelsőszentgyörgy települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. március 24.
  11. "Jászfelsőszentgyörgy települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. augusztus 1.
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. [halott link]
  14. Jászfelsőszentgyörgy Helységnévtár
  15. Jászfelsőszentgyörgy Helységnévtár
  • Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. (A–K). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. ISBN 963-05-4568-3
  • Soós Imre (szerk.): Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése Budapest, Szent István Társulat, 1985.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]